Több kérdésben is lényeges ellentmondás van a kiegészítő műszaki szakvélemények között, amelyeket az utolsó, szeptemberi tárgyaláson felmerült állítások tisztázása érdekében kért be a Rezesova-ügyet tárgyaló bíróság – tudta meg a hvg.hu. Így a keddi tárgyaláson várhatóan az elkészült elemzések ütköztetésével folytatódik Eva Rezesova büntetőügye, akit többek közt négy ember halálát okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetéssel vádolnak. A szlovák milliomosnő tavaly augusztus 21-én hajnalban, az M3 autópályán, BMW X5-ös terepjárójával hátulról nekiütközött egy karácsondi család autójának, amely a szalagkorlátnak sodródott, és kigyulladt. A Fiatban utazók közül hárman a helyszínen életüket vesztették, a negyedik áldozat két nappal később a kórházban halt bele súlyos égési sérüléseibe.

A bíróság azért rendelt el újabb vizsgálatokat az ügybe bevont igazságügyi szakértőktől, mert a legutóbbi, szeptemberi tárgyaláson Rezesova ügyvédje, Novák Péter váratlanul új lehetőségeket is felvető magánszakvéleményt nyújtott be bizonyítékként. Az ezt készítő Melegh Gábor szerint a két autó a korábban alapul vett helyzetnél közelebb lehetett egymáshoz, ezért az ütközés akkor is elkerülhetetlen lett volna, ha a vádlott a megengedett sebesség helyett nem nagyjából 170 kilométer per órás sebességgel hajt. Ezzel gyakorlatilag alátámasztotta Rezesova verzióját, amely szerint az áldozatok autójának hirtelen sávváltása miatt már nem tudott megállni. Ráadásul azt is felhozta új körülményként, hogy a szemközti sávban közlekedő autók fényszórója is zavaró lehetett. (A tárgyalást követően felmerült Melegh elfogultság miatti kizárása, de végül a bíróság erre nem látott alapos okot.)

"Zavaró fényfátyol", sövényhiány, bal ív

A hvg.hu birtokába került Melegh szakvéleményének – a keddi tárgyalást valószínűleg erősen meghatározó – kiegészítése, amelyben az igazságügyi szakértő arra jutott: a szemben közlekedők lámpája „még tompított fényszóró használata mellett is egy zavaró fényfátyolt vetíthetett” Rezesova szemére. Ez szerinte vakításnak ugyan nem minősül, de zavaró lehetett, és így növelhette a reakcióidejét pont abban a pillanatban, mikor Rezesovának a Fiat „forgalmi műveletét” érzékelnie kellett volna. Az M3 két pályateste között ezen a szakaszon nagyjából 1 méteresre nyírt élő sövény van, ez akadályozza, hogy a másik irányba haladók világítása zavaró legyen. Csakhogy egy úgynevezett műszaki átjáró van a két pálya között – ahogy Melegh fogalmaz – pont „a baleset szempontjából kritikus helyen”. Az igazságügyi szakértő ugyanakkor maga is elismeri: nem tudni, egyáltalán közlekedett-e szemből ilyen zavaró káprázást keltő jármű, viszont szerinte ez abban a „közlekedési környezetben fizikailag lehetséges”.

Kedden újra bíróság elé áll

Fülöp Máté

Információink szerint a szintén Rezesova védője által felkért másik szakértő is ezzel egybevágó kiegészítő szakvéleményt adott: a sövénytakaró megszűnése miatt szerinte is „reális műszaki lehetőség”, hogy a Budapest irányából érkező járművek első fényszóróinak „sövény mögüli hirtelen kibukkanással” a vádlott „szemének káprázását okozzák”, és így átmenetileg korlátozott legyen a „vizuális érzékelése”. Ebben a szakvéleményben is az olvasható, hogy a vádlott reakcióideje pont akkor nőhetett, amikor a Fiat sávváltási manőverét észlelnie kellett, ráadásul szerinte az M3 mentén felszerelt térfigyelő kamerák felvétele alapján bizonyított, hogy a kora hajnali időpont ellenére a szemközti irányban volt „változó intenzitású forgalom”. Az út enyhén balra ível ott, ahol a baleset történt, így a szemből érkező autók lámpájának fénye jobban átvetül, és így zavaróbb, mint egyenes útszakaszon – teszi hozzá.

Kirendelt szakértő: miért nem mondta?

A harmadik, hatóság által kirendelt szakértő azt állítja, hogy a szemből érkező járművek tompított fényszórói maximum enyhén zavarhatják, de nem „kápráztathatják” a belső sávban érkezőket. Erre pedig még akkor is számíthatott és felkészülhetett volna a sofőr, ha erősebb volt a forgalom a másik irányba – teszi hozzá. Igaz, nem lehet kizárni, hogy a szemben közlekedők távolsági fényszórót használnak, ami viszont „erősebben zavarhatja, akár kápráztathatja is” a sofőrt; de szerinte ez azért nem mérvadó, mert nem tudni, volt-e ilyen szemben közlekedő. Egyben arra is felhívja a figyelmet: a vádlott vallomásában nem szerepel semmilyen zavaró, vagy a szemének káprázását okozó jármű.

Sikerült megszereznünk Rezesova egyetlen, írásban tett vallomását, amelyhez az eljárás kezdete óta ragaszkodik, és ehhez képest érdemben nem szólal meg a bíróság előtt. Bár a vádirat és több műszaki szakvélemény alapján a szlovák milliomosnő a megengedett 130 km/h sebességet jelentősen túllépve, 170-180 kilométer per órával hajtott, ebben a vallomásában azt állítja, hogy a forgalomra figyelt, „emlékezete szerint” „nagyjából a megengedett sebességgel közlekedett”, mikor az általa előzött kamionok közül „hirtelen egy kis személyautó jött át” az ő sávjába, „hirtelen sávváltással”. „Ez a manőver nagyon meglepett, mivel váratlan volt, ráadásul irányjelző használata nélkül történt”. Vagyis – ahogy a műszaki szakértő is kiemeli – nem tett említést arról, hogy elvakították, illetve zavarták volna a szemből érkező autók lámpái. (Amúgy a csak 6. számú tanúként ismert hivatásos gépkocsivezető – aki mellett mindkét később karambolozó autó elhaladt – vallomása szerint Rezesova volt az, aki „egy manővere előtt sem használt irányjelzőt”, miközben többször sávot váltott.)

Egyébként több szakértő is arra hivatkozott birtokunkba került elemzésében, hogy a bíróságtól nem kapták meg az elemzéshez szükséges adatokat, ezért csak „helyismeret”, „személyes tapasztalat”, korábbi helyszínrajz, illetve internetről letöltött műholdas felvételek alapján tudtak számolni. Megkérdeztük erről a bíróságot, a Budapest Környéki Törvényszék sajtószóvivője, Koszta János azt mondta, hogy „csak egy információ nem állt a szakértők rendelkezésére, mégpedig a pályatestek közötti távolság, de ez az interneten, bárki számára elérhető adat”.

Előhúzzák a műszaki hiba-kártyát?

Információink szerint a keddi tárgyaláson újabb, korábban fel nem merült körülmény kerülhet a bíróság elé Melegh Gábor kiegészítő szakvéleményének köszönhetően. A bíróság arra a kérdésre is választ várt a műszaki szakértőktől, hogy milyen ütközési sebességkülönbségnél rongálódik meg olyan mértékben a Fiat hátulja, amely szükségképpen érinti az üzemanyagtartályt is. A Fiat Puntó teljesen kiégett, amit a tűzvizsgálati jelentés szerint az okozott, hogy a „nagy erejű ütközés következtében” a kocsi károsodott benzintankból kifolyt, és „a jármű forró alkatrészeire került (kipufogó csonk) üzemanyag belobbant”, és az egész kocsira átterjedt. Hogy a szalagkorlátnak csapódó autó mennyire égett, látható azon az internetre kikerült felvételen, amit egy olyan teherautó sofőrje készített táblagépével, aki percekkel az ütközés után haladt el a két autó mellett.

A korábban készült számítások megegyeztek abban, hogy az ütközés pillanatában a két autó között óriási, közel 65 kilométer per órás sebességkülönbség volt, ezért rongálódott meg ennyire az „utoléréses balesetben” a Fiat hátsó része. Az egyik szakértő szerint a hátsó tengelyt az ütközés szabályosan rátolhatta az előtte elhelyezkedő benzintankra. Azonban Melegh Gábor birtokunkba került kiegészítő szakvéleményében azt állítja, hogy „semmiképp sem volt szükségszerű” a Fiat kigyulladása a BMW-vel ütközéstől. A Rezesova védelme által felkért szakértő szerint hasonló vagy jobban rongálódott személygépkocsik sem gyulladtak ki, ami „felveti valamely műszaki hiányosság lehetőségét”, vagy égést segítő anyag szállítását. Hozzáteszi, hogy ezek hiányában sem zárható ki a tűz, de szerinte ennek csekély a valószínűsége.

Melegh ennek alapján információink szerint arra jutott, hogy ha a kocsi nem gyullad ki, akkor a karambol nem is járt volna ennyire súlyos sérülésekkel: a Fiatban utazó négy ember közül ketten várhatóan ebben az esetben is meghaltak volna, míg ketten súlyos sérülésekkel, de élve úszták volna meg az ütközést. Ha kisebb sebességgel ütközött volna a BMW a Fiatnak, akkor az valóban „mérsékelte” volna a személyi sérülések súlyosságát – ismeri el – viszont a Fiat „továbbmozgása” „akár fokozott kockázatot jelentő sérüléseket” okozhatott volna. Az igazságügyi szakértő ugyanakkor kiegészítő elemzésében hivatkozik arra, hogy a sok ismeretlen tényező miatt több más lehetséges lefolyása is lehetett a balesetnek.

A Fiat benzintankja a bekarikázott részen helyezkedik el

A hvg.hu birtokába került felvétel

Ezzel Melegh szembekerül a védelem másik szakértőjével is, mert információink szerint az ő kiegészítő szakvéleményében az szerepel: ha Rezesova a megengedett 130 kilométer per órás sebességgel haladva hajt bele hátulról a Fiatba, már akkor is annyira károsodott volna a hátsó karosszéria, ami az üzemanyagtartály falának sérülését okozza.

A másik, kirendelt szakértő pedig arra jutott, hogy ha Rezesova a megengedett 130-cal hajt, és így a két autó között legfeljebb 30 km/h sebességkülönbség lett volna, akkor az ütközésnél nem sérült volna meg a Fiat benzintankja. Ebben az esetben a kisautó négy utasa legfeljebb súlyos sérüléseket szenvedett volna, de senki nem halt volna meg, mert így nem gyulladt volna ki az autó. A kiegészítő szakvéleményben az is olvasható: ha a BMW csak 5-15 km/h-val lett volna gyorsabb a Fiatnál, akkor annak mind a négy utasa könnyű, 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel szállt volna ki a kocsiból.