A levelet a kétnapos ülés megnyitásakor Bölcskei Gusztáv betegsége és távolléte miatt Csomós József, a zsinat lelkészi alelnöke, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke olvasta fel csütörtökön Budapesten.

A november 3-án a budapesti Szabadság téri református egyházközség Hazatérés Templománál több száz megemlékező, köztük jobbikos országgyűlési képviselők jelenlétében felavatták Horthy Miklós volt kormányzó mellszobrát. A szoboravatás előtti istentiszteleten ifj. Hegedűs Loránt lelkész hirdetett igét. Az eseményt ellentüntetés kísérte, a szoboravatás ellen kormánypárti és ellenzéki képviselők is tiltakoztak. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, Bogárdi Szabó István fegyelmi vizsgálatot kezdeményezett a történtek miatt, ez vizsgálja a gyülekezetet vezető ifj. Hegedűs Loránt magatartását is.

Bölcskei Gusztáv levelében arra hívta fel a figyelmet, fontos lenne, hogy a rendezvényen részt vevő összes lelkipásztorral szemben az illetékes egyházmegyék és egyházkerületek a szükséges jogi lépéseket megtegyék az ügyek kivizsgálása érdekében.

Levelében Bölcskei Gusztáv közölte: most mást nem tehetnek, mint hogy várnak az illetékes egyházi testületek eljárásának lezárására. Az ügy súlyára és egész egyházat érintő jellegére tekintettel azt kérte, hogy az érintett egyházkerületek a zsinat következő, jövő tavaszi ülésén számoljanak be az ügyben tett lépésekről, az ügy elrendezéséről. A református zsinat lelkészi elnöke megköszönte Bogárdi Szabó István püspöknek, a dunamelléki egyházkerület vezetőjének "határozott fellépését és sokunk nevében tett elhatároló nyilatkozatát". 

Hozzátette, hogy az ügy kivizsgálására tett lépésekről már a dél-koreai Puszanban, az Egyházak Világtanácsának 10. nagygyűlésén is be tudott számolni azoknak az európai egyházi vezetőknek, akik "másfél-két nappal a történtek után felháborodásuknak hangot adva jöttek hozzám és küldöttségünk más tagjaihoz".

Bölcskei Gusztáv köszönetet mondott a Dunamelléki Református Egyházkerület esperes-gondnoki közösségének is, amely múlt heti ülése után szintén nyilatkozatban lépett fel "az istentiszteletbe oltott politikai rendezvény ellen", és állította világos választás elé a gyülekezet lelkipásztorát, amikor ezt írta: " egy lelkészt hite és elhívása, valamint egyházának kötelmei is korlátozzák abban, hogy szerepet játsszon napi és pártpolitikai összecsapásokban, és ne az üdvösség evangéliumának szempontjai szerint járjon. Aki tehát (...) politikai célt vagy mozgalmat akar közvetlenül támogatni, annak el kell hagynia a lelkészi hivatást, és politikussá kell lennie. Egyszerűen azért, mert Jézus Krisztus igéje fölött egy lelkipásztor számára nincs több és más."

Levelében felhívta a figyelmet arra: "nem mehetünk el a mellett a hisztériakeltés mellett sem, ami ennek a botránkozást keltő akciónak a nyomán a magyar közéletben és médiában ismét lábra kapott". Horthy Miklós történelmi szerepének reális megítélésének ügyében az elmúlt 25 évben sem alakult ki nemzeti konszenzus. Reformátusként igyekezett tenni egyházáért, "de nézetei, cselekedetei nem mindenben egyeztek a Szentírás tanításaival" – jegyezte meg.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy foglalkozni kell azzal, milyen jelképeket használnak, használhatnak, engedhetnek templomaikba, egyáltalán lehet-e református meggyőződés alapján bárkinek is szobrot állítani a templom területén. 

"Választ kell találjunk arra is, hogy református közösségünk elfogadhatónak tartja-e azt, hogy egyes helyi személyes vagy politikai szándékok nyomán az egész magyar református egyház értékvilága sérüljön, szolgálatának tisztasága és elkötelezettsége megkérdőjeleződjön" – hangsúlyozta.

Bölcskei Gusztáv megemlítette: "senki nem kérdőjelezheti meg, hogy magyar nemzeti összetartozásunk és annak ápolása nekünk, magyar reformátusoknak kiemelten fontos". Károli Gáspár magyar nyelvű bibliafordítása, a Mohács után három részre szakadt magyarságot Erdélyben újraszervező és megtartó protestáns fejedelmek államszervező ereje, majd a 20. században a határon túlra szorult magyarság identitásának megtartásával kapcsolatban az egyházra háruló szerep ékes példa minderre – mutatott rá.

Utalt a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő híveket összefogó egységes Magyar Református Egyház 2009. május 22-én történt alapítására is.