A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A jogszabály most úgy rendelkezik, hogy a voksolás napján a szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteren belül közterületen nem lehet kampányolni. Ezt a paragrafust azzal egészítették ki a képviselők, hogy a választók jogosultak más segítségét igénybe venni a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiségbe való eljutásához. Ám sem a mozgóurna-igénylésre, sem a szállításra vonatkozó nyilvános felhívást nem lehet közzétenni.
Kikötötték azt is, hogy a választókat nem lehet autóbusszal szállítani a szavazóhelyiséghez. Az indoklás szerint ez kizárja a tömeges szállítást mint visszaélést, elősegíti azonban a választópolgárok szabad döntésén alapuló joggyakorlását.
Az Országgyűlés az ötödik alaptörvény-módosításhoz kapcsolódó változtatások között arról is döntött, hogy a közszolgálati média a választási kampány során összesen 470 percben sugározza a pártok hirdetéseit. Az időt egyenlő arányban kell felosztani a listát állító pártok között. A nemzetiségi listát állító szervezetek reklámjait 130 percben teszi közzé a közmédia.
A tízórányi politikai reklám közszolgálati médiaszolgáltatónként (MTV Zrt., Duna Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt.) egyenlő arányban oszlik majd meg. A szolgáltatók a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező csatornájukon teszik közzé őket naponta három alkalommal, a 6 és 8, a 12 és 14, valamint a 18 és 20 közötti idősávban. A hirdetések sorrendjét az esélyegyenlőség érdekében naponta változtatni kell.
A jelölőszervezetek a reklám közzétételének idejét maguk választhatják meg, de egy idősávban naponta csak egyszer, legfeljebb egyperces időtartamban tehetik közzé hirdetésüket. A szavazás napján már nem lehet politikai reklámot sugározni.
Az európai parlamenti választás előtti kampányban a pártok összesen öt órában hirdethetnek. Ugyanez igaz az önkormányzati választásokra azzal a megkötéssel, hogy annak a nyolc jelölőszervezetnek a reklámjait kell közzétenni, amelyek országos összesítésben a legtöbb képviselő- és polgármesterjelöltet állították.
A parlament az ötödik alaptörvény-módosítás szeptemberi elfogadásakor úgy határozott, hogy kampányhirdetéseket nemcsak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi média képviselői dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között. Ezt most azzal egészítették ki, hogy a kereskedelmi tévéknek és rádióknak legkésőbb a választást megelőző ötvenedik napon közölniük kell a Nemzeti Választási Bizottsággal, ha lehetővé teszik politikai reklám közzétételét.
A választási eljárási törvény módosításában rögzítették azt is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság pártdelegáltjai munkájuk idejére - de legfeljebb hetven napra - tiszteletdíjra jogosultak, ennek összege megegyezik a testület választott tagjainak járó juttatás időarányos részével.
Az is bekerült a jogszabályba, hogy ha a helyi vagy az egyéni választókerületi választási iroda vezetője nem tesz eleget hivatali kötelezettségének, és ezzel veszélyezteti a választás törvényes lebonyolítását, a területi választási iroda vezetője más település, illetve egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a feladatok ellátásával.
