„Milliós kiadásunk lenne, amit képtelenség előteremteni december végéig, ráadásul a szomszédok nem engednek hozzányúlni a vésztartalékokhoz” – mesélte a hvg.hu-nak Erzsébet, aki egy hatlakásos Wekerle-telepi társasház ügyeit intézi, és nyár végén szembesült azzal, hogy az általa képviselt lakókkal akarja kifizettetni a vízművek a városrészben tervezett nagyszabású átépítés jelentős részét.

A műemléki jelentőségű „telepen” ősszel nagy felbolydulást okozott a vízórák kötelező telepítéséről és a csövek esetleges cseréjéről terjedő hír, ugyanis a társasházak, illetve a lakók nagy többsége nem rendelkezik mérőműszerrel, átalányt fizet a vízművek által hozzávetőlegesen kiszámolt vízfogyasztás után.

A Barátok közt című szappanopera révén az ország egyik legismertebb városrészének lakói – akik a kispesti önkormányzatot, de még az országgyűlési képviselőket is megkeresték – azért is bosszúsak, mert szorítja őket a határidő. Törvény szerint, aki szilveszterig nem telepíti a mérőórát, az januártól akár illegális vízhasználó is lehet. (A sorozat egy fiktív kerületben – a valóságban nem létező Mátyás téren – játszódik, de a kezdőképen a kispesti Kós Károly tér egyik épülete látható, a külső felvételeket pedig a Wekerle-telep utcáin forgatják. A telepről szóló riportunkat itt olvashatja.)

Üveges Zsolt

(Frissítés: Ékes Gábor, a kerület fideszes alpolgármestere cikkünk megjelenése után jelezte, hogy a parlament gazdasági bizottsága hétfőn támogatott egy olyan törvénymódosító javaslatot, mely szerint ki fogják tolni a határidőt 2015 végére. A javaslatról a jövő héten szavazhat az Országgyűlés - a szerk.)

Akár 100 milliós is lehet a beruházás

„A lányom hívott fel a munkahelyemen, hogy valami vízműves akar bejönni a kertbe, beengedje-e” – mondta a kertes házban lakó Sándor, hogyan értesült a fejleményekről. Ő úgy emlékszik, nem kapott értesítést a Fővárosi Vízművekről (FV), csak a felmérést végző munkástól tudta meg a család, hogy átépítés lesz, ráadásul a vízmű alkalmazottja azt állította nekik: a költségeket majd a cég állja. Egyébként az óratelepítésnek megörültek, mert az általuk fizetett átalánydíj most magas, így abban reménykedtek, hogy a mérőműszer révén jövőre valóban csak annyit kell majd fizetniük, amennyit fogyasztanak.

„A mérősítés kapcsán a felhasználókra további belső hálózati átépítések, vízmérőakna-építések, átépítések költségei is hárulnak. (…) A mérősítések az adható kedvezmények, engedmények mellett is jelentős költségeket hárítanak a felhasználókra” – olvasható viszont abban a tájékoztató anyagban, melyet a vízmű a XIX. kerületi önkormányzathoz juttatott el, s melyet Gajda Péter polgármestertől kaptunk meg. Az FV még szeptember elején kereste meg Kispest önkormányzatát azzal a céllal – miként a tárgyalási előkészítőben olvasható –, hogy „az együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak”.

Az önkormányzat nem illetékes az ügyben, a víz bekötése, az óra telepítése, az akna kialakítása a fogyasztóra és a vízműre tartózik. Ennek ellenére a kispesti kerület vezetői és a vízmű képviselői szeptember 5-én leültek tárgyalni, a szocialista polgármesternek pedig az volt a benyomása: a társaság szeretné elérni, hogy az önkormányzat nyújtson valamiféle támogatást a Wekerle-telepi átalakításokhoz. Az önkormányzatnál a hvg.hu-nak azt mondták, az egyeztetésen – melyen a fideszes Ékes Gábor alpolgármester is részt vett – összköltségként egy 100 milliós összeg is elhangzott. Ékes szerint a vízmű főleg a kommunikációban kért segítséget, de tudomása szerint ebben sem történt még előrelépés. Ő úgy véli, a hátralévő kevesebb mint egy hónapban – különösen télvíz idején – kivitelezhetetlen a vízórák felszerelése.

A nagyszabású átalakításra egy 2011-ben elfogadott – a vízközmű-szolgáltatásokról szóló – törvény miatt van szükség. Ez ugyanis kikötötte: ahol nincs mérőóra – úgynevezett bekötési vízmérő –, oda 2013. december 31-ig telepíteni kell, az átalánydíjas megoldást meg kell szüntetni. Ugyan a vízműveknek lett volna két évük felkészülni a változásra, a kormány csak idén februárban alkotta meg azt a rendeletet, amely tisztázza, hogyan kell kialakítani a bekötővezetéket, mekkorának kell lennie a vízaknának, és hogyan oszlanak el a beruházás költségei. Ahogy a 30 éve műszaki kérdésekkel foglalkozó közszolga – aki kérte, hogy a teljes nevét ne írjuk ki –, Erzsébet a hvg.hu-nak elmondta: ennek köszönhető, hogy a telepen csak a nyáron készült el a felmérés, majd ezt követően küldték ki a közös képviselőknek a felmérésről készült jegyzőkönyveket, így alig maradt idő az év végéig a munkálatok elvégzésére. Ugyanakkor a rendelet leszögezi, hogy a bekötővezeték és a bekötési vízóra átalakításáról „a megrendelő (azaz a felhasználó) költségére a vízközmű-szolgáltató gondoskodik”.

Üveges Zsolt

Mennyibe fájhat a wekerleieknek a törvény?

Szinte lehetetlen megállapítani az egyes vízművek díjszabása alapján, hogy mennyibe kerülhet egy Wekerle-telepi fogyasztónak az átállás az új rendszerre. Egy új ivóvízbekötés kiépítésének alapdíja akár 120-150 ezer forint is lehet, ám a városrészben élők már rég rá vannak kötve a hálózatra (lásd a Régi idők lakóparkja című keretes írásunkat), de mérőóra nélkül. A hvg.hu által megkeresett két fővárosi közös képviselő szerint magát a főórát nem kell megfizetni, mert az a vízművek tulajdona, de a felszerelés nem olcsó, és egy tervrajz elkészítése 13-15 ezer forint. Például egy díjtartozás miatt leszerelt gázóra visszaépítése 25-30 ezer forint is lehet, és erre jönnek még rá az aknaépítés költségei, a telken belüli rendszer esetleges hozzáigazítása az új bekötéshez. Egy, a fővárosban víz- és gázszerelést vállaló cég ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a legjobb esetben is 60 ezer forint felé mehet a számla, a végösszeg attól függ, hogy milyen állapotban van a társasház vízhálózata, de akár több százezerig is felmehet.

Viszont nemcsak a vízóra kialakítása kerül pénzbe, az idei kormányrendelet ugyanis rendkívül aprólékosan szabályozza, hol kell elhelyezni és milyen legyen a vízakna. Így a bekötési vízmérő a közterületi telekhatártól legfeljebb egy méteres sávban helyezhető el, ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. Az aknának 1 X 1 méteresnek kell lenni, mélysége 1,2-1,3 méter lehet, a talajszinttől 5-10 cm-re ki kell emelkedjen. Több Wekerle-telepi lakos azt mondta, náluk teljesen másképp néznek ki a vízaknák vagy egyáltalán nincsenek. Természetesen az átépítéseket engedélyeztetni is kell, ami szintén a fogyasztó dolga.

„Fogadóórámon kerestek meg a lakók, hogy segítsek nekik megérteni, mivel jár az átépítés, mi lesz, ha lejár a határidő” – mondta a hvg.hu-nak a kerületben jövőre képviselőjelöltként induló Hiller István. Az MSZP-s országgyűlési képviselő az FV-hez és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordult. A vízmű ügyfélszolgálati igazgatója, Bognár Péter levélben arról értesítette, hogy a cég kész „a rendelkezésre álló forrásai erejéig” átvállalni a vízmérők telepítésének árát, viszont a válasz szerint a mérő „elhelyezéséhez elengedhetetlenül szükséges vízmérőaknák megépítése, átalakítása a felhasználó feladata”. Bognár szerint a fogyasztót terheli az óra beszerelésének költsége, de a vízmű ahhoz már nem ragaszkodik, hogy a belső hálózatot átalakítsák a lakók, esetleg a társasházi hálózatokat szétválasszák.

Üveges Zsolt

Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a lakók a határidőig nem tesznek eleget a törvény előírásainak, az energiahivatal azt válaszolta az MSZP-s politikusnak, hogy kérdezzék meg erről az illetékes minisztert. Nemcsak Hillert, hanem a kerületet a parlamentben jelenleg képviselő Burány Sándort is megkeresték a lakók, ezért a két ellenzéki politikus „Ennyit a rezsicsökkentésről: több százezer forintos rendkívüli kiadásra akarják karácsony előtt kényszeríteni a kispesti Wekerle-telepen élőket?” című kérdéssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz december 2-án – Németh Lászlónénak 15 napja van arra, hogy válaszoljon (a miniszter válaszáról természetesen beszámolunk – a szerk.). A Fővárosi Vízművek viszont a Hillernek küldött válaszában azt írta, nem fogják levágni a hálózatról azokat, akik nem köttetik be a mérőórát, átmenetileg továbbra is átalánydíjat szednek tőlük.