„Ebbe a tükörbe nehéz belenézni” – unokájuk fotózta végig Marika és Sándor tízéves búcsúját
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
Komoly költségekkel terheli az RTL Klub népszerű sorozatából ismert fővárosi Wekerle-telep lakóit egy februári kormányrendelet. A kertvárosi negyedben élő több száz fogyasztónak december végéig kellene beszereznie a vízóráját, átépítenie a vízvezetékét, ami társasházanként akár milliós kiadással is járhat, ráadásul ilyen rövid idő alatt kivitelezhetetlen. Az energiahivatal szerint a fejlesztési miniszter az illetékes az ügyben, a vízművek pedig az ügyben nem illetékes kispesti önkormányzat támogatását kérte.
„Milliós kiadásunk lenne, amit képtelenség előteremteni december végéig, ráadásul a szomszédok nem engednek hozzányúlni a vésztartalékokhoz” – mesélte a hvg.hu-nak Erzsébet, aki egy hatlakásos Wekerle-telepi társasház ügyeit intézi, és nyár végén szembesült azzal, hogy az általa képviselt lakókkal akarja kifizettetni a vízművek a városrészben tervezett nagyszabású átépítés jelentős részét.
A műemléki jelentőségű „telepen” ősszel nagy felbolydulást okozott a vízórák kötelező telepítéséről és a csövek esetleges cseréjéről terjedő hír, ugyanis a társasházak, illetve a lakók nagy többsége nem rendelkezik mérőműszerrel, átalányt fizet a vízművek által hozzávetőlegesen kiszámolt vízfogyasztás után.
A Barátok közt című szappanopera révén az ország egyik legismertebb városrészének lakói – akik a kispesti önkormányzatot, de még az országgyűlési képviselőket is megkeresték – azért is bosszúsak, mert szorítja őket a határidő. Törvény szerint, aki szilveszterig nem telepíti a mérőórát, az januártól akár illegális vízhasználó is lehet. (A sorozat egy fiktív kerületben – a valóságban nem létező Mátyás téren – játszódik, de a kezdőképen a kispesti Kós Károly tér egyik épülete látható, a külső felvételeket pedig a Wekerle-telep utcáin forgatják. A telepről szóló riportunkat itt olvashatja.)
(Frissítés: Ékes Gábor, a kerület fideszes alpolgármestere cikkünk megjelenése után jelezte, hogy a parlament gazdasági bizottsága hétfőn támogatott egy olyan törvénymódosító javaslatot, mely szerint ki fogják tolni a határidőt 2015 végére. A javaslatról a jövő héten szavazhat az Országgyűlés - a szerk.)
Akár 100 milliós is lehet a beruházás
„A lányom hívott fel a munkahelyemen, hogy valami vízműves akar bejönni a kertbe, beengedje-e” – mondta a kertes házban lakó Sándor, hogyan értesült a fejleményekről. Ő úgy emlékszik, nem kapott értesítést a Fővárosi Vízművekről (FV), csak a felmérést végző munkástól tudta meg a család, hogy átépítés lesz, ráadásul a vízmű alkalmazottja azt állította nekik: a költségeket majd a cég állja. Egyébként az óratelepítésnek megörültek, mert az általuk fizetett átalánydíj most magas, így abban reménykedtek, hogy a mérőműszer révén jövőre valóban csak annyit kell majd fizetniük, amennyit fogyasztanak.
„A mérősítés kapcsán a felhasználókra további belső hálózati átépítések, vízmérőakna-építések, átépítések költségei is hárulnak. (…) A mérősítések az adható kedvezmények, engedmények mellett is jelentős költségeket hárítanak a felhasználókra” – olvasható viszont abban a tájékoztató anyagban, melyet a vízmű a XIX. kerületi önkormányzathoz juttatott el, s melyet Gajda Péter polgármestertől kaptunk meg. Az FV még szeptember elején kereste meg Kispest önkormányzatát azzal a céllal – miként a tárgyalási előkészítőben olvasható –, hogy „az együttműködési lehetőségekről tárgyaljanak”.
Az önkormányzat nem illetékes az ügyben, a víz bekötése, az óra telepítése, az akna kialakítása a fogyasztóra és a vízműre tartózik. Ennek ellenére a kispesti kerület vezetői és a vízmű képviselői szeptember 5-én leültek tárgyalni, a szocialista polgármesternek pedig az volt a benyomása: a társaság szeretné elérni, hogy az önkormányzat nyújtson valamiféle támogatást a Wekerle-telepi átalakításokhoz. Az önkormányzatnál a hvg.hu-nak azt mondták, az egyeztetésen – melyen a fideszes Ékes Gábor alpolgármester is részt vett – összköltségként egy 100 milliós összeg is elhangzott. Ékes szerint a vízmű főleg a kommunikációban kért segítséget, de tudomása szerint ebben sem történt még előrelépés. Ő úgy véli, a hátralévő kevesebb mint egy hónapban – különösen télvíz idején – kivitelezhetetlen a vízórák felszerelése.
A nagyszabású átalakításra egy 2011-ben elfogadott – a vízközmű-szolgáltatásokról szóló – törvény miatt van szükség. Ez ugyanis kikötötte: ahol nincs mérőóra – úgynevezett bekötési vízmérő –, oda 2013. december 31-ig telepíteni kell, az átalánydíjas megoldást meg kell szüntetni. Ugyan a vízműveknek lett volna két évük felkészülni a változásra, a kormány csak idén februárban alkotta meg azt a rendeletet, amely tisztázza, hogyan kell kialakítani a bekötővezetéket, mekkorának kell lennie a vízaknának, és hogyan oszlanak el a beruházás költségei. Ahogy a 30 éve műszaki kérdésekkel foglalkozó közszolga – aki kérte, hogy a teljes nevét ne írjuk ki –, Erzsébet a hvg.hu-nak elmondta: ennek köszönhető, hogy a telepen csak a nyáron készült el a felmérés, majd ezt követően küldték ki a közös képviselőknek a felmérésről készült jegyzőkönyveket, így alig maradt idő az év végéig a munkálatok elvégzésére. Ugyanakkor a rendelet leszögezi, hogy a bekötővezeték és a bekötési vízóra átalakításáról „a megrendelő (azaz a felhasználó) költségére a vízközmű-szolgáltató gondoskodik”.
Kiknek okoz fejfájást a vízóracsere? |
Az országban számos háztartásban nincs vízóra, ám a fogyasztók nagy többségét nem érinti a 2011-es törvény és az idei kormányrendelkezés. Az nem jelent problémát, ha maguk a lakók nem rendelkeznek saját mellékmérővel – ez a helyzet a legtöbb régi „bérházban”, mely a főváros belső kerületeiben található –, ugyanis maguknak a társasházaknak van egy bekötési főmérője, ami alapján a vízdíjat a közös képviselő szétdobja a közös költségbe beépítve négyzetméter vagy lakószám alapján a lakások között.
A törvény csak azokat a felhasználókat (házakat, társasházakat) érinti, akiknek egyáltalán semmilyen mérőműszerük nincs. A vízórákat időnként cserélni kell, mert elhasználódnak, vízkövesednek. A mellékvízmérők hitelességi ideje 8 év alatt jár le, és mivel a mellékóra a fogyasztó tulajdonát képezi, a hitelesítés, a csere költségei a tulajdonost terheli – az FV honlapja szerint ezek 9-10 ezer forintos kiadást jelentenek. |
Mennyibe fájhat a wekerleieknek a törvény?
Szinte lehetetlen megállapítani az egyes vízművek díjszabása alapján, hogy mennyibe kerülhet egy Wekerle-telepi fogyasztónak az átállás az új rendszerre. Egy új ivóvízbekötés kiépítésének alapdíja akár 120-150 ezer forint is lehet, ám a városrészben élők már rég rá vannak kötve a hálózatra (lásd a Régi idők lakóparkja című keretes írásunkat), de mérőóra nélkül. A hvg.hu által megkeresett két fővárosi közös képviselő szerint magát a főórát nem kell megfizetni, mert az a vízművek tulajdona, de a felszerelés nem olcsó, és egy tervrajz elkészítése 13-15 ezer forint. Például egy díjtartozás miatt leszerelt gázóra visszaépítése 25-30 ezer forint is lehet, és erre jönnek még rá az aknaépítés költségei, a telken belüli rendszer esetleges hozzáigazítása az új bekötéshez. Egy, a fővárosban víz- és gázszerelést vállaló cég ügyvezetője a hvg.hu-nak azt mondta, a legjobb esetben is 60 ezer forint felé mehet a számla, a végösszeg attól függ, hogy milyen állapotban van a társasház vízhálózata, de akár több százezerig is felmehet.
Viszont nemcsak a vízóra kialakítása kerül pénzbe, az idei kormányrendelet ugyanis rendkívül aprólékosan szabályozza, hol kell elhelyezni és milyen legyen a vízakna. Így a bekötési vízmérő a közterületi telekhatártól legfeljebb egy méteres sávban helyezhető el, ettől eltérni csak kivételes esetben lehet. Az aknának 1 X 1 méteresnek kell lenni, mélysége 1,2-1,3 méter lehet, a talajszinttől 5-10 cm-re ki kell emelkedjen. Több Wekerle-telepi lakos azt mondta, náluk teljesen másképp néznek ki a vízaknák vagy egyáltalán nincsenek. Természetesen az átépítéseket engedélyeztetni is kell, ami szintén a fogyasztó dolga.
„Fogadóórámon kerestek meg a lakók, hogy segítsek nekik megérteni, mivel jár az átépítés, mi lesz, ha lejár a határidő” – mondta a hvg.hu-nak a kerületben jövőre képviselőjelöltként induló Hiller István. Az MSZP-s országgyűlési képviselő az FV-hez és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordult. A vízmű ügyfélszolgálati igazgatója, Bognár Péter levélben arról értesítette, hogy a cég kész „a rendelkezésre álló forrásai erejéig” átvállalni a vízmérők telepítésének árát, viszont a válasz szerint a mérő „elhelyezéséhez elengedhetetlenül szükséges vízmérőaknák megépítése, átalakítása a felhasználó feladata”. Bognár szerint a fogyasztót terheli az óra beszerelésének költsége, de a vízmű ahhoz már nem ragaszkodik, hogy a belső hálózatot átalakítsák a lakók, esetleg a társasházi hálózatokat szétválasszák.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a lakók a határidőig nem tesznek eleget a törvény előírásainak, az energiahivatal azt válaszolta az MSZP-s politikusnak, hogy kérdezzék meg erről az illetékes minisztert. Nemcsak Hillert, hanem a kerületet a parlamentben jelenleg képviselő Burány Sándort is megkeresték a lakók, ezért a két ellenzéki politikus „Ennyit a rezsicsökkentésről: több százezer forintos rendkívüli kiadásra akarják karácsony előtt kényszeríteni a kispesti Wekerle-telepen élőket?” című kérdéssel fordult a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz december 2-án – Németh Lászlónénak 15 napja van arra, hogy válaszoljon (a miniszter válaszáról természetesen beszámolunk – a szerk.). A Fővárosi Vízművek viszont a Hillernek küldött válaszában azt írta, nem fogják levágni a hálózatról azokat, akik nem köttetik be a mérőórát, átmenetileg továbbra is átalánydíjat szednek tőlük.
Régi idők lakóparkja |
Nagyon kevés olyan lakás van az országban, amelyet érint az új törvény, ezek szinte mind a Wekerle-telepen találhatóak. A Fővárosi Vízművek a kertes agglomerációban mindössze 56 ilyen fogyasztási helyet tart nyilván, viszont a telepen 635 olyan leágazás – a problémás felhasználók 82 százaléka – található, melynek semmilyen vízórája nincs, csak rácsatlakozik az utcai fővezetékre. Ennek történeti okai vannak.
A Wekerle-negyed volt a dualizmus korának ócsai telepe, azzal a nagy különbséggel, hogy a tervek megvalósítása nagyon jól sikerült. A telep építése 1908-ben kezdődött az akkori miniszterelnök, Wekerle Sándor kezdeményezésére, Kispesttel együtt csak 1950-ben csatolták Budapesthez. Eredetileg munkásnegyednek szánták a budapesti gyárakban elhelyezkedő – kertekhez szokott – vidékről felköltözők számára, végül főleg állami tisztviselők költözhettek be. A negyed külön postát, rendőrkapitányságot, iskolákat, óvodákat, templomot kapott, a főteret – így a Barátok közt jellegzetes bérházát is – a kor neves építésze, Kós Károly tervezte.
A pártállami időszakban a házak állami tulajdonban voltak, a lakók egy fix összeget fizettek, amiben minden benne volt a bérleti díjtól a rezsiig. Erzsébet szerint a rendszerváltáskor összesen 4 órája volt a telepnek, melyek segítségével az állam a városrész fogyasztását mérte. 1990-től viszont a lakások magántulajdonba kerültek, a vízmű pedig folyamatosan szorgalmazta a mérőállások kialakítását, ám sok lakónak még az alapvető felújítási munkálatokra sem futotta (a telep számos háza nagyon rossz állapotban van, megroppantak a tetők, lehullott a vakolat). A csővezeték elavult, Erzsébet szerint állandóak a dugulások, gyakoriak a csőtörések, az évszázados platánfák gyökerei szétnyomják a csöveket. Erzsébet társasháza nemrég 400 ezer forintból újította fel a kerítésen belüli vezetékeket. Ugyanakkor a régi csőhálózat nem felel meg a modern előírásoknak, a közművezetékek cseréjét, tisztítását a Fővárosi Közművek folyamatosan végzi, idén nyáron például a Corvin körúton dolgoztak. A Barátok közt főterén már minden ház rendelkezik a órával a térrekonstrukciónak köszönhetően. |
Szajki Bálint fotóriporter éveken át dokumentálta, ahogy nagymamája otthon ápolja súlyos beteg nagypapáját.
A tanárok bérét meg kellene háromszorozni, de Mészáros Lőrinc vagyonát csak egyszet lehet elvenni.
Németh jelenleg a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője.
Múltkor is megígérte, aztán változtak. Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Újabb divattrendet teremtene az aranylabdás portugál támadó vagy valami egészen más oka van?
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.