Cseng a kassza a Lendvay utcában: a kormánypárt vonzerejét nemcsak a közvélemény-kutatások, hanem a tagdíjelszámolások is jelzik. A Fidesz-számlára érkező befizetések tavaly csúcsot döntve meghaladták a 150 millió forintot, s majd ötször annyi pénz futott be ide, mint az MSZP Jókai utcai központjába. Az adományversenyben viszont a szocialisták győztek: a képet árnyalja azonban, hogy nem egyszerű szimpatizánsoktól folytak be a forintok, hanem olyan politikusok állnak a donorlista élén, akik a párt jóvoltából kaptak ilyen-olyan politikai posztot.
Választási plakátok 2010-ből
Bánkuti András
A rangsort Tabajdi Csaba európai parlamenti (EP) képviselő vezeti 1,2 millió forinttal, de egymillió fölött adott Botka László szegedi polgármester is, a többség azonban félmillió forint körüli összeggel gazdagította pártját. Máshol is bevett szokás az EP-képviselők adománya, a KDNP-nél például Surján László a listavezető 708 ezer forinttal. A gyűjtésben hagyományosan viszonylag jól szerepel a Munkáspárt, igaz, időnként – ahogy tavaly is – elhunytak öröksége gyarapítja a kommunisták állami támogatást már nem kapó alakulatát.
Az adományok az egyszázalékos szavazathatár fölé jutott pártok esetében két szálon is érkezhetnek, hiszen ezek jogosultak politikai alapítvány létrehozására. A képviselőcsoport-alapítási jogra számító DK is tervezett egy háttérszervezetet, ám végül lemondott róla, noha Gyurcsány Ferenc csapata úgy kalkulált, hogy 42 millió forintot az is hoz 2012-ben. „Mivel a frakciónk megalakulását jogilag és politikailag akadályozzák, a tervezett alapítvány nem jöhetett létre, minden támogatásszervezésünk a párt keretében valósult meg” – magyarázta a lépést kérdésünkre Varju László DK-pártigazgató, utalva a frakcióalapításukat kizáró tavalyi országgyűlési törvényre és a panaszukat elutasító múlt heti alkotmánybírósági döntésre. A pénzgyűjtés és takarékoskodás nem is árt: a Fidesz–KDNP lapzártánkkor még benyújtás előtt álló kampányfinanszírozási törvénytervezete szerint ugyanis 1 millió forint állami támogatást kapnak majd az egyéni képviselőjelöltek 2014-ben, ami korántsem elegendő ütős korteskedésre.
Éppen ezért megötszörözik az új jogszabályban a költési limitet, a mai – még 1997-ben bevezetett – 1 millió forintról 5 millióra nő egy-egy jelölt kampánykerete. Ez nem jelent a pártok számára is ekkora növekedést, hiszen a Ház létszáma 386-ról 199-re csökken. Az egyéni mandátumok száma is esik: 176-ról 106-ra. A súlyuk viszont nő. A parlamenti helyek többségét jövőre ugyanis már egyéni kerületekben lehet elnyerni, s az egyfordulós rendszerben igyekeznek majd biztosra menni a képviselőjelöltek, hiszen relatív többséggel is vihető lesz a mandátum. Ez nemcsak közös indulásra szorítja az egymáshoz közel álló pártokat, de arra is, hogy mindenképpen használják ki az 5 milliós keretet. A befektetés pénzben is megérheti: amelyik párt eljut az országos lista állításáig, külön – akár félmilliárdos – kampánykeretet kap az államtól.
Felértékelődik a „civilek” szerepe, akikre nem vonatkoznak a korteskorlátok. Az új, május elején hatályba lépett választási eljárási törvény behatárolja ugyan az országos listás pártok kampányát, a külső segítőkéit azonban nem. Noha kimondja a jogszabályszöveg, hogy „a listát állító jelölő szervezet által, illetve érdekében” csak közszolgálati médiában tehető közzé politikai reklám, azt nem tiltja, hogy valaki ellenében korteskedjen egy szervezet mondjuk kereskedelmi tévécsatornákon. Persze senkinek sem lehet majd kétsége, kinek az érdekében lépnek fel valaki(k) ellenében ilyen-olyan „civilek”.
Aligha véletlen, hogy a „békemeneteket” szervező, Gyurcsány és Bajnai Gordon ellen kampányoló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 40 millió forintot kapott tavaly a Fidesz által létrehozott Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól a „nemzeti érzelmű polgárok összefogására”. Sokat elárul, hogy a Civil Összefogás 2012-es bevételeinek 86 százaléka volt ez a pénz, s hogy a Balog Zoltán erőforrás-miniszter vezette alapítványtól kapott milliók révén a befolyt pénzük összege 46,5 millióra ugrott a 2011-es 1,8 millió forintról. Ami nem is csoda, hisz az alapítványt vezető Csizmadia László Navracsics Tibor igazságügy-miniszter beosztottja a közpénzosztásban kulcsszereplő Nemzeti Civil Alapprogram tanácsa 2010 novemberében felkért elnökeként.
JUHÁSZ GÁBOR
