Mostantól veszélyhelyzetben csak egyetlen szervezet fogadhat felajánlásokat.
„Az ön által hívott szám a kormány által meghirdetett veszélyhelyzet idejére felfüggesztésre került” – ezt az üzenetet hallja, aki az Ökumenikus Segélyszervezet 1053-as adományvonalát tárcsázza. Múlt péntek éjfél óta nem lehet elérni a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt segélyszámát sem, ezeket ugyanis felváltotta „a nemzeti összefogás vonala” az 1357-es számon. Mindez nem átmeneti hiba, a jövőben valamennyi „nemzeti katasztrófa nyomán nemzeti adományvonal indul” – derül ki a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsról szóló kormányrendeletből.
A hét elejéig 150 millió forint gyűlt össze a nemzeti összefogás számlaszámán. A pénz szétosztásáról a Balog Zoltán erőforrás-miniszter által vezetett Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács dönt, amelynek az öt országos karitatív segélyszervezet mellett a belügyminiszter és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy-egy képviselője a tagja. Létrehozására azért volt szükség, hogy „veszélyhelyzetben összehangolja a segítségnyújtást”, mert „így nem vész el egyetlen forint sem”. Az egyszerűség jegyében az adományvonal számlaszáma felett csak Balog rendelkezhet, a pénzt pedig kizárólag a tagszervezetek kaphatják meg. A HVG úgy tudja, a tanács hétfői döntésével ez annyiban módosult, hogy a pénzosztásról a segélyszervezetek a kormány nélkül, maguk döntenek, és az első körben mindegyik 5-5 millió forintot kapott mostani működése fedezetére.
A tagságot kockáztatja az a szervezet, amelyik nem teszi közzé, hogy a kapott pénzből mennyit mire fordít. Ezért aztán egymást érik a segélyszervezetek napi jelentései, amelyekből egyebek mellett kiderül, hogy a baptisták pénteken öt zagyszivattyút állítottak munkába Tahitótfalun, 200 pár gumicsizmát, 140 takarót adtak, és 300 ezer forintnyi csokoládét, pogácsát, energiaitalt osztottak ki.
Önmagával azonban már nem ilyen szigorú a kormány. Máig nem tudni például, pontosan mi is lett azzal a 2190 befizető által eddig felajánlott 276 millió forinttal, amit az adakozók – köztük egyedüli politikusként Matolcsy György – az államadósság csökkentésére szántak. A Rédly Elemér győri katolikus plébános ötlete és egymillió forintos felajánlása nyomán két éve, 2011 áprilisában kormányhatározattal létrehozott Összefogás az Államadósság Ellen Alapról a honlapja nem sokat árul el, a kormányhatározaton kívül csak az eddigi befizetésekről találni rajta adatokat. Ezek sem naprakészek, az alap vagyona ugyanis itt még csupán 263 millió forint.
„Az elmúlt hónapokban annyira lelassultak a befizetések, hogy nincs értelme a napi frissítésnek” – mondta a HVG kérdésére Horváth Tihamér, a kehidakustányi fürdőt is jegyző építési vállalkozó, az alap irányítótestületének elnöke. A múlt hét mindazonáltal emlékezetes marad egy névtelenségbe burkolódzó ingatlanforgalmazó cég egymilliós utalása miatt. A pénz azóta már távozott is, az OTP-számlára érkező befizetéseket a rendszer még aznap automatikusan továbbküldi a Nyugdíjreform- és Adósságcsökkentő Alap számlájára, ahol „azonnal felhasználódik” – magyarázza Horváth. Ugyanez az alap nyelte el az egykori magán-nyugdíjpénztári vagyont, ennek a háromezermilliárdos summának a precíz elszámolásával máig adós a kormány. Tevékenységéről és „az alap alkalmazásának tapasztalatairól” május 31-éig be kell számolni az Országgyűlésnek. A 2011. évi beszámoló parlamenti megtárgyalása már egy éve „folyamatban van”, a 2012. évre vonatkozó dokumentumnak pedig a lejárt határidő ellenére nincs nyoma. Az előbbiből kiderül, hogy az Összefogás-alapba 2011-ben befolyt 149,4 millió forintot a kormány a megyei önkormányzatoktól átvállalt adósságok előtörlesztésére fordította. Az Összefogás-alap külön beszámolóinak hiányát Horváth azzal indokolta, hogy ő a nemzetgazdasági miniszternek köteles beszámolni, és ezt meg is tette.
Leleményességre és kitartásra van szüksége annak, aki a 2010-es vörösiszap-katasztrófa áldozatainak megsegítéséről szeretne tájékozódni. Orbán Viktor miniszterelnök két héttel az esemény után jelentette be a kármentő alap létrehozását, akkor, amikor az adományozó kedv elképesztő méreteket öltött. A lakosság felajánlásait attól kezdve egy központi számlaszámra várták. A magyarkarmentoalap.hu-ról nem lehet megtudni, mennyi pénz folyt be, és azt sem, hogy abból ki, mire, mennyit kapott. Erről az oldalról nem lehet eljutni a Kármentő Bizottság honlapjára sem, mivel a megadott linken a számítógép hibát jelez.
Pedig itt fellelhetők az adományokra vonatkozó adatok. E szerint a Kármentő Bizottság eddig 1,9 milliárd forint szétosztásáról döntött, és az alap számláján 253 millió forint van. A testület vezetője Kovács Zoltán, a Veszprém megyei védelmi bizottság elnöke, tagjai pedig a megyei főjegyző, az érintett települések polgármesterei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány egy-egy delegáltja, valamint a körzet országgyűlési képviselője, Ékes József. Június végéig még ők döntik el, hogy Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely mennyit kaphat az adományokból, a részletes elszámolással az év végére kell meglenni.
Miközben az adakozók egymásra licitálva igyekeztek a károsult családokat mielőbb, lehetőleg azonnal megsegíteni, a rászorultak alig részesültek a pénzből: az alap eszközeinek csupán 7 százalékát fordították segélyekre. A bizottság határozatai alapján 2010. október végén Devecser 30 milliós, Kolontár 3,4 milliós juttatásban részesült, két hónappal később, decemberben 50 kolontári és 300 devecseri károsult kapott kézhez személyenként 150 ezer forintot, amit a nyolc napon túl gyógyuló sérültek esetében további százezer forinttal egészítettek ki. A családi vállalkozásoknak egyenként 200 ezer forintos támogatást szavaztak meg, a devecseri piacot működtető kft három hónapon át havi négymillió forintot kapott arra, hogy az átmenő forgalom tilalma miatti bevételkiesést pótolja a helyi vállalkozásoknál. A pénz nagyobbik részét közösségi fejlesztésekre szavazták meg, például az új devecseri rendőrőrsre és új lakásokra. Devecser a pénzből betonelem-gyártásba és fatelepítésbe fogott, Kolontáron pedig csatornafelújításra és az iskolai sportpálya újjáépítésére szántak nagyobb összegeket. A lakásokon, közösségi tereken túl összesen 100 millió forint jutott a devecseri focipálya gyepesítésére is.
PÁLMAI ERIKA
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
