Életekben mérhető tétje van annak, milyen gyorsan sikerül modernizálni a mentőszolgálatot. Uniós pénz régóta van rá, de a pályáztatás akadozik, a kivitelezés még sehol sem tart.
Segélykérés után az esetek 90 százalékában 15 percen belül a helyszínen kell lennie a mentőnek – ezt a célt tűzik ki évek óta az Országos Mentőszolgálatnál. Nehéz megítélni, hogy ez mennyire van közel vagy távol a napi realitásoktól. Az OMSZ saját adatai szerint az esetek 78 százalékában ma is teljesítik a szintidőt. Mivel külső audit vagy mérés nincs, a belső adatokat pedig nemhogy a sajtó, de még a sürgősségi szakemberek sem ismerhetik meg, ki-ki a saját ismeretségi körének tapasztalata alapján ítéli meg, igaz-e ez az állítás. Tény, hogy sok a szkeptikus hang, a rossz tapasztalat. A képet árnyalja, hogy tőlünk Nyugatra nem a riasztás és a helyszínre érkezés között eltelt idő a mérce, hiszen a beteg szempontjából elsősorban az számít, hogy milyen gyorsan jut érdemi kórházi ellátáshoz. Így a hatékony mentésirányításhoz elengedhetetlen, hogy legyen elegendő gépkocsi, hozzá jól képzett ápoló és orvos, jól megszervezett kórházi ügyeleti és sürgősségi rendszer. A honi gyakorlat ettől még messze van. Mivel a sürgősségi szakemberek Európa-szerte keresettek és jól fizetettek, az erős elvándorlás a mentőknél és a kórházakban is hiányhelyzetet teremtett.
Pedig a mentés minősége a kormányfőt is foglalkoztatja. Februári évértékelő beszédében legalábbis azzal dicsekedett, hogy „szolgálatba állítottunk 120 új mentőautót, és 82 helyszínen folyik mentőállomás felújítása vagy építése”. Ha ez így lenne, a jövő tavaszi kormánypárti kampányturné részeként több tucat korszerűsített és újonnan épített mentőállomást avathatna fel – természetesen uniós projektek révén. Csakhogy eddig még egyetlen kapavágás sem történt.
Csupán két hónappal ezelőtt jelent meg az OMSZ nyílt közbeszerzési hirdetménye, amely még csak a kivitelezési dokumentáció elkészítésére keres vállalkozókat. Ráadásul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatási szerződése 60 meglévő mentőállomás felújításáról és 22 új építéséről szól, a közbeszerzés azonban csak 48 plusz 22 épületre kér ajánlatot. Az összesen 10,9 milliárd forint támogatású projektnek része lesz 200 mentőautó vásárlása, a szükséges orvosi felszerelések beszerzése, valamint négy nagyvárosban (Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Szeged) saját oktatási központ létesítése. Ezekre a teendőkre a pénz már 2007 óta rendelkezésre áll. Az első pályázati kiírás az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt programjaként, nem éppen szélsebesen, 2009 végén jelent meg. Az NFÜ számára is elfogadható mentős pályázat azonban csak egy évvel ezelőtt született meg – ezt kellene a következő egy évben tető alá hozni.
A másik nagy uniós projekt, a mentésirányítás modernizálása sem haladt olajozottabban. Hosszú és kacskaringós út vezetett addig, míg megkezdődhetett az erre szánt 4,1 milliárd forint felhasználása. Az első közbeszerzést több mint öt évvel ezelőtt írta ki az OMSZ, ám azt gyorsan vissza kellett vonnia. Az akkori egészségügyi miniszter, Székely Tamás ugyanis védhetetlennek találta, hogy a mentős projektiroda egy cégre, a Siemensre szabott ajánlatkéréssel próbálkozott. Ezt követően másfél évig egymásnak adták a kilincset az OMSZ-nél a segítségül kiküldött újabb és újabb miniszteri megbízottak. Újra meg újra átdolgozták a pályázati anyagokat, és ez a buzgalom a kormányváltással sem maradt abba. A cérna tavaly márciusban szakadt el: Szócska Miklós államtitkár megüzente, hogy ha 2012. április elsejéig nem írják ki a mentésirányítás korszerűsítéséről szóló közbeszerzést, szélnek ereszti a mentősvezérkart. A fenyegetés legalább részben megtette a hatását. A projekt 359 millió forint értékű, a vállalatirányítást korszerűsítő részét a T-Systems Magyarország Zrt. nyerte el. Ezzel a 26 milliárd forintból gazdálkodó, 7 ezer munkatársat foglalkoztató OMSZ könyvvitele, készletgazdálkodása, munkaerő- és ingatlan-nyilvántartása egységes informatikai rendszerbe került. A mentésirányítás korszerűsítése azonban – ez az uniós projekt 2,5 milliárd forintos tétele – tovább bukdácsolt a sikertelen közbeszerzéseken.
Végül, ha egy év késedelemmel is, de menesztették a mentősök vezérkarát, és már az új megbízott főigazgató, Burány Béla láthatta el kézjegyével a nyertes pályázókkal – a jó kormányzati kapcsolatokat ápoló Tigra Computer és Irodatechnikai Kft.-vel, valamint a Siemens-utód Enterprise Communications Magyarország Kft.-vel – kötött szerződést. Az ezúttal hoppon maradt T-Systems a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz küldött panaszában azt állította, hogy versenytársai érvénytelen ajánlatát fogadta el az OMSZ. Mivel azonban az eljárás megindításához több mint 20 millió forint igazgatási szolgáltatási díjat kellett volna befizetnie, elállt a keresettől. Nemcsak a pályázat nagyságához szabott díjat sokallta, hanem „belátta”, kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy a sürgősségi betegellátás végre megvalósuljon – derül ki a cégnek a HVG kérdésére adott válaszából. Aközérdekre hivatkozás helyénvaló, hiszen a segélykérő hívásokat fogadó budapesti és 24 vidéki irányítóközpontban a diszpécserek a táblán kézzel tologatják a mentőautók aktuális helyzetét jelző mágneseket. Egyebek mellett ezt fogja leváltani egy korszerű informatikai rendszer, amely számítógépen jelzi a járművek helyzetét, optimalizálja a szállítási távolságot és időt. A közbeszerzés nyertesei szállítják a telefonközpontokat, a számítógépeket, a központi szervereket, a munkahelyi berendezéseket és minden egyes mentőautóba egy táblagépet. „A pályázati kiírás szerint egy külföldi, már működő mentésirányítási szoftvert kell beszereznünk. A Csehország több régiójában, így Brnóban is működő rendszerre esett a választásunk. Igazi kihívás, hogy ezt a rendelkezésünkre álló igen rövid idő, 11 hónap alatt az itthoni viszonyokra adaptáljuk” – magyarázza Frisch Tamás. A Tigra államigazgatási üzletágának igazgatója úgy véli, az nem okoz majd gondot, hogy egy régiós rendszert országos hatókörűvé nagyítsanak, sokkal nehezebb lesz menet, azaz fejlesztés közben kiképezni az új technika használatára a diszpécsereket és a mentődolgozókat. Annak részletei pedig még tisztázatlanok, miként történjen majd élesben az átállás.
Meglehetősen homályos körülmény, miként fog egymáshoz illeszkedni a korszerűsített mentésirányítás és az ugyancsak most kiépülő, a 112-es számon működő egységes segélyhívó rendszer. Utóbbi 5 milliárd forint uniós és 1,4 milliárd forint hazai költségvetési támogatásból készül, s többszöri halasztás után várhatóan ez év végére fejeződik be a munka. A már most is hívható 112-n alapvetően a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai érhetők el, akik szükség esetén továbbkapcsolják a segítségkérőt a mentésirányítókhoz (lásd Egy számot beszélünk című írásunkat). Ebből sok bonyodalom adódik már ma is – állítják a mentősök. Ők leginkább attól tartanak, hogy előbb-utóbb elveszítik saját, 104-es hívószámukat, és csak közvetve, a 112-ről lesznek elérhetők, ami időveszteséggel járhat. Amiatt pedig külön is aggódnak, hogy a gyorstalpalón kiképzett rendőrségi munkavállalók, akik a 112 call centerében fogadják majd a hívásokat, semmilyen életmentő egészségügyi segítséggel nem tudnak szolgálni.
GÁTI JÚLIA
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Az okok most egyértelműek.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
