Úgy tűnik, most is átnyúltak Szócska Miklós államtitkár feje fölött, amikor – három fideszes országgyűlési képviselő módosító indítványának köszönhetően – új paragrafussal bővült az egészségügyi törvény. Kovács József, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke – civilben a gyulai kórház főigazgatója – és két másik orvos képviselő hirtelen égető szükségét érezte, hogy megkönnyítse a hagyományos kínai orvoslás honi helyzetét. Így a távol-keleti országban szerzett felsőfokú képzést igazoló diploma, valamint a büntetlen előélet tanúsítása elegendő lesz ahhoz, hogy a messziről jött doktor Magyarországon praktizáljon. A bizottsági elnök helyett a Fidesz-frakció sajtóosztálya válaszolt a HVG kérdésére, de csak a sajnálkozását tudta kifejezni: a „benyújtók az ünnepek előtt már nem tudnak rendelkezésre állni”. Korábban és máshol elejtett szavaikból annyit tudni, hogy módosító indítványukkal „rábeszélésnek”, illetve „felülről jött nyomásnak” igyekeztek megfelelni.
Kínai patikus hagyományos növényi gyógyszereket készít. Mindenre ajánlják
AFP / Ji Zhe
A „képviselői módosító” annak ellenére kedvelt műfaja a kormánypárti többségnek, hogy a benyújtott törvényjavaslatok megszavaztatása sem jelent számukra gondot. Így ugyanis semmilyen, még formális szakmai egyeztetésre sincs szükség. Nem is fecsérelték erre az időt – derül ki a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásából, amelyben a köztestület értetlenkedik, egyszersmind aggódik a betegek biztonságáért, azt firtatva, hogy mi módon lesz ellenőrizhető a kínai doktorok tudása, hogyan fognak kötelezően előírt nyelvismeret nélkül kommunikálni a betegeikkel?
Úgy tűnik, az orvosszakmai kollégium komplementermedicina-tagozatának elnöke, Hegyi Gabriella sem tudott semmit a jogszabály-módosításról. Holott ez a kollégium – mind a 60 tagozatával – az egészségügyért felelős erőforrás-miniszter tanácsadó testülete, amelyet 2011-ben hoztak létre. Ezúttal tehát maga a minisztérium sem lehetett tudatában annak, hogy tanácsot kellene kérnie. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a képviselői indítványt a minisztérium a parlamenti végszavazás előtt módosította – feltehetően próbálta menteni a menthetőt. Ebben a „pontosított szövegben” az Egészségügyi Tudományos Tanácsra testálta a feladatot, hogy véleményezze a kérelmező oklevél szerinti szakképzettségét, felkészültségét, a részletek kidolgozását pedig miniszteri rendeletalkotási hatáskörbe utalta.
A módosítást szorgalmazó képviselők az indítványukhoz csatolt indoklásban azzal magyarázták a törvényalkotás szükségességét, hogy Magyarországon nem lehet elsajátítani a hagyományos kínai gyógymódokat, ugyanakkor a külföldön szerzett oklevél sem ismerhető el, így a távolról jött gyógyítók nem végezhetik önállóan a tevékenységüket. Az új szabályozás módot adna arra, hogy mostantól ellenőrzött körülmények között gyakorolhassák a hivatásukat. Lényegében ugyanezt az érvelést ismételte meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma is a HVG-nek. Holott a komplementernek vagy alternatívnak mondott medicina, közkeletű nevén a természetgyógyászat különféle válfajai – így a hagyományos kínai orvoslás is – legkevesebb két évtizede erőteljesen jelen vannak Magyarországon. Sőt Európában elsőként – 1997-ben, Kökény Mihály minisztersége idején – éppen itt született részletes szabályozás a gyakorlásukról. A „kiegészítő gyógyászati tevékenységhez” szakképesítés szükséges, működési engedélyt kell kérni, a tevékenység folytatásának tárgyi minimumfeltételeit pedig az egészségügyi intézményekre vonatkozó hasonló előírások között sorolja fel a miniszteri rendelet. A szabályozás szerint csak orvos által végezhető gyógymód többek között az akupunktúra, a hagyományos kínai orvoslás, a tibeti gyógymód, a méregtelenítés; ha orvosi diploma nem is, de szakképesítés kell a mozgásterápia, a masszázs, a reflexzóna-terápia gyakorlásához; akik pedig szemtréninggel vagy fitoterápiával kívánnak foglalkozni, azoknak vizsgát kell tenniük a tárgyban szerzett ismereteikről.
Magyarországon 1986 óta létezik hagyományos kínai orvosi képzés, először Budapesten, az Orvostovábbképző Intézetben, majd a szegedi egyetemen, 2006 óta a pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen lehet ilyen szaktudásra szert tenni – szolgált pontos információval Hegyi Gabriella a Medicalonline internetes egészségügyi szakportál kérdésére. A komplementer medicina hazai szakértője szerint nagyjából 3500 orvos rendelkezik ilyen képesítéssel. A Semmelweis Egyetem főiskolai karán 2010-ben ötéves képzés indult a harbini egyetem kihelyezett tagozataként, amely egyéves kínai gyakorlattal együtt képez a tradicionális medicinában jártas szakembereket – évente 1,6 millió forintos tandíjért.
A természetgyógyászat régen rászolgált az újbóli szabályozásra. A szakmai kollégium elnöke szerint kaotikus a helyzet, sokféle és ellenőrizetlen szolgáltatást kínálnak a betegeknek. Nem megoldott a képesítéssel rendelkezők továbbképzése, rendszeres ellenőrzése, megfelelő szakmai felügyelete sem. Ebben aligha tesz rendet a december végén, az egészségügyi salátatörvény részeként elfogadott paragrafus. Sőt még átláthatatlanabbá teszi a helyzetet – különösen a betegek számára. Jóllehet számtalanszor felmerült már az elmúlt évtizedben annak lehetősége, hogy kínai gyógyászati központ nyíljon Magyarországon. Készült olyan terv is, hogy a fővárosi Szent János Kórházban legyen ez a módszertani központ, ahol a Budapesten letelepedett kínaiak saját hagyományaiknak megfelelően gyógyulhatnának.
Kevéssé tűnik valószínűnek, hogy a két évtizede itt élő, ma 8–10 ezer fősre becsült távol-keleti kolónia egészségügyi ellátásáért aggódott volna a kormány. Sokkal inkább külpolitikai, külgazdasági gesztusnak gondolhatta a lépést. A keleti nyitást szorgalmazó Orbán Viktor miniszterelnök dakota mondakincsét tavaly – Ven Csia-pao kormányfő látogatásakor – a „miért állnánk egy lábon, ha két lábunk van” kínai bölcsességgel is bővítette. A kormány nagy reményeket fűz a kínai beruházásokhoz, hitelekhez, és az is nyílt titok, hogy a 250 ezer eurónyi államkötvény-vásárlásért járó magyar tartózkodási engedéllyel, állampolgársággal elsősorban a távol-keleti üzletemberek beruházási hajlandóságát szeretné fokozni. Az erőforrástárcánál sem előzmény nélküli a keleti nyitás: tavaly nyáron ott járt a kínai egészségügyi miniszterhelyettes, akinek az 1,3 milliárd lakosú ország egészségügyi ellátórendszerét kellene sürgősen modernizálnia. Cserébe a magyar társadalombiztosítási és finanszírozási tapasztalatokért, a korszerű információtechnológiai alkalmazásokért, melegen kommendálta a hagyományos kínai orvoslás magyarországi oktatását és népszerűsítését.
„A kritikussá vált magyarországi orvoshiány enyhítésére szánták ezt a módosító javaslatot” – élt a gyanúperrel Havas Szófia MSZP-s egészségpolitikus, hozzátéve, hogy a jól képzett hazai orvosok helyett kínaiakat hoznának ide. Ha ilyen fordulat egyelőre nem is várható, az mindenesetre figyelemre méltó, hogy Kínában óriási kereslet van a nyugati orvosi csúcstechnológia, a korszerű gyógyszerek, valamint a Nyugaton végzett orvosok iránt. A most folyó 12. ötéves terv 150 ezer alapellátó orvos munkába állításával, 2 ezer új országos és 29 ezer városi kórház építésével számol. A szakminisztérium azt szeretné, ha a tervidőszak végére a betegek 20 százalékát magánfenntartású intézményekben látnák el. Leáldozott az elmúlt 30 évben a vidéki lakosság egészségneveléséről, egészségügyi alapellátásáról gondoskodó „mezítlábas doktorok” ideje. Őket – néhány hetes tanfolyam elvégzését követően – küldte szét az országban Mao Ce-tung, aki ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy ő csak a nyugati orvoslásban bízik, a misztikus elemeket is felvonultató kínai medicinára sosem bízná magát.
Ma azonban a keleti gyógymódok széles tömegeket vonzanak a nyugati világban, mindenekelőtt az Egyesült Államokban. Az amerikai szenátus tavaly egyhangúlag megszavazta, hogy minden évben október 7–13. legyen a természetgyógyászat hete. Az ötletgazda Barbara Mikulski szenátor azzal érvelt, hogy a természetgyógyászat segít pótolni az alapellátásban mutatkozó hiányt, azoknak is szolgáltatást nyújt, akik eddig nem jutottak megfelelő orvosi ellátáshoz.
GÁTI JÚLIA
