szerző:
Orosz Márta
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egy magyar festő nevére nevezte át a Daimler-Benz a berlini központjának az utcáját. A zsidó nőt a Mercedeseket gyártó vállalat több hónapon át kényszermunkára vezényelte a genshageni gyárában a második világháború alatt. Kiss Bán Edith az élményeit megrázó képekben festette meg, 1966-ban lett öngyilkos. A névadás azonban nem a cégnek, hanem a helyi pártoknak jutott eszébe.

Ha a cégre bízták volna a döntést, az utca a cégalapító Carl Benz felesége, Bertha Benz nevét viselné. Esetleg Mercedes Jellinek bárónőét, akiről az autómárka kapta nevét. Berlin Kreuzberg-Friedrichshain városrészének zöld vezetése viszont, sem az egyik, sem másik ötletért nem volt oda. Bertha Benz a harmincas évek végén kifejeztten rajongott Hitlerért, akit cserébe a diktátor nem mulasztott el felköszönteni születésnapján.

A városrész zöldpárti, szociáldemokrata, baloldali és kalózpárti képviselői értetlenül álltak a Daimler névadási javaslata előtt, így a Kalózok gyorsan előjöttek az ötlettel, hogy az újonnan felavatott utca Kiss Edith budapesti születésű festő- és szobrászművésznek állítson emléket.

©

Ravensbrücktől az öngyilkosságig

A 86241-es fogoly, Kiss Bán Edith, a nagybányai festőiskolában, majd Budapesten, később Düsseldorfban tanult képzőművészetet. 1944-ben a 123-as számú különszállítmánnyal deportálták a ravensbrücki női koncentrációs táborba. Onnan, 1944 decemberében 80 hozzá hasonló magyar zsidó nővel együtt a Daimler-Benz genshageni üzemébe vitték kényszermunkára. A háború vége fele visszakerült a ravensbrücki haláltáborba, ahonnan barátnőjével, Galambos Ágnessel (ma Bartha Ágnes, Budapesten él) együtt 1945. április 30-án menekültek meg.  

 Lapátolás a fagyban -  ez az akvarell köszönti az új berlini Daimler irodaházban a kiállítás látogatóit, melyet az utcanév-avatással egyidőben nyitottak meg, és ahol Kiss Bán Edith Deportálás ciklusából látható 30 festmény. A festőnő már a genshageni hónapokban elkészített 12 képet, amin a haláltábor mindennapjai köszönnek vissza. A füzetbe összegyűjtött rajzok kézről kézre jártak a tábor lakói között, míg egy felügyelő el nem kobozta őket. Visszatérve Magyarországra, Kiss Bán Edith megfestette azokat a képeket, melyek örökre nyomot hagytak életében a budapesti deportációtól a ravensbrücki haláltáborig.

 

Táblaavatás: Edith Kiss életrajzírója, Helmuth Bauer leleplez
©

A képeken a koncentrációs táborok narratívájából jól ismert jelenetek sorakoznak, a megrázó bennük a perspektíva. Amint a nő egy tál levesért esedezik, ahogy nem szabadul összeesett sorstársainak látványától, miképp a kifulladásig dolgoztatnak hóban-fagyban, a legvégsőkig kiszolgáltatva a hatalomnak.  A képek arról is árulkodnak, milyen mértékű traumát okozott a nő életében a deportáció -  ami vélhetően Kiss Bán Edith 1966-os párizsi öngyilkosságáért is felelős. 

Már a 80-as években elkezdte feldolgozni a náci múltat 

A kényszermunkások sorsa végigkíséri a Daimler cég történetét - csütörtök délutántól szó szerint is, hiszen a bejárat előtti névtábla mellett nap mint nap 1200 cégalkalmazott halad el. A vezetőség elnöke, Harald Schuff tisztában van vele, hogy nem a konszernt dicsérik a névválasztásért, a cég azonban már jóval korábban, a nyolcvanas években elkezdett foglalkozni nemzetiszocialista múltjával.  

1941-től a Daimler Benz majdnem kizárólag a Harmadik Birodalom fegyverkezésének szolgálatában repülőmotorokat és tankokat gyártott. Az untertürkheimi üzemben dolgozó 14600 fő 35 százaléka kényszermunkás volt. Genshagenben, ahova Kiss Bán Edithet is vitték, 1944 végére az ottdolgozók 68%-a politikai fogoly volt vagy a ravensbrücki haláltáborból jött. A genshageni üzemben 1941 óta dolgoztattak kényszermunkásokkal, 1944-ben a ravensbrücki haláltáborból 1100 nőt vittek oda, akiket francia, lengyel, ukrán, orosz területekről, valamint Magyarországról deportáltak. A több, mint 10 ezer kényszermunkás embertelen körülmények között, napi tizenkét órás váltásokban szerelte a náci légierő repülőgép-motorjait 1945 áprilisáig. 

Hivatalosan az utcanév nem változik

A vállalat utólag beismerte, hogy ezeket az embereket a német alkalmazottakhoz képest méltatlan körülmények között tartotta, miközben a munkájukból komoly bevételekhez jutott. A történelmi és morális felelősségük tudatában a Daimler több, mint 270 korábbi kényszermunkással vette fel a kapcsolatot, akiknek a beszámolói hozzájárultak a cég 1933 -1945 közötti történetének feldolgozásához.

A Kiállításon a Daimler irodájában
©

Bár nem fizettek egyenként kárpótlást a kényszermunkásoknak, illetve azok leszármazottainak, a konszern több alkalommal nyújtott jelentős anyagi támogatást az üzleti-gazdasági szféra és nemzetiszocializmus kapcsolatát kutató, valamint az áldozatokat támogató alapítványoknak, projekteknek. Többek közt szerveztek látogatásokat korábbi zsidó kényszermunkásoknak is a berlini, stuttgarti, sindelfingeni vagy mannheimi üzemek helyszínére,1994-ben például 20 magyar, korábban kényszermunkára ítélt zsidó nő jöhetett el a budapesti deportálás után 50 évvel a ravensbrücki haláltábor emlékehelyére. 

Kiss Edith akvarelljeit már 1995-ben bemutatták a ravensbrücki emlékhelyen, a Daimler az akkori kiállítás finanszírozásában is részt vállalt. Bár a cég berlini székhelyének főbejárata is itt van, a Daimler hivatalos címét nem írják át Edith-Kiss-Straßéra.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
FAZ: Orbán nem szereti a migránsokat, kivéve a macedón Gruevszkit

FAZ: Orbán nem szereti a migránsokat, kivéve a macedón Gruevszkit

Több mint 70 fellépőt jelentett be a Kolorádó Fesztivál

Több mint 70 fellépőt jelentett be a Kolorádó Fesztivál

Duda már győztesnek hirdette ki magát, de még fordulhat a kocka

Duda már győztesnek hirdette ki magát, de még fordulhat a kocka