szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nagy jelentősége lehet a szólásszabadság szempontjából az Alkotmánybíróság keddi határozatának, amely törölte az új Ptk.-ból a közszereplők bírálhatóságát korlátozó egyik fordulatot. A testület szűk többséggel meghozott döntése iránymutatást is tartalmaz, hogyan kellene kezelni a hasonló eseteket, és nem csak megőrzi, de tovább is fejleszti azt az elvet, hogy a politikusoknak többet kell tűrniük.

Megsemmisítette a az Alkotmánybíróság (Ab) a hamarosan hatályba lépő új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) azt a fordulatát, amely szerint a közszereplők személyiségi jogait is csak „méltányolható közérdekből” lehet korlátozni. A testület kedden nyilvánosságra hozott határozata nagyon szűk többséggel született meg, ahhoz különvéleményt csatolt Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária is.

Szabó Máté korábbi ombudsman még tavaly fordult az Ab-hoz, és kérte, hogy semmisítsék meg a "méltányolható közérdekből" fordulatot, hiszen az egyrészt homályos megfogalmazás, másrészt aránytalanul korlátozhatja a közügyek szabad vitatását, ami a demokratikus közélet egyik alapvető feltétele. Ezt, a parlamenti szakaszban a szövegbe került fordulatot egyébként Vékás Lajos akadémikus, a Ptk. kodifikációs szerkesztőbizottságának vezetője is feleslegesnek, és alkotmányos szempontból erősen aggályosnak nevezte.

Az Ab ma már klasszikusnak számító, 1994-es határozatában mondta ki, hogy a szabad véleménynyilvánítás köre a közszereplőkkel kapcsolatban tágabb, mint más személyek esetén, vagyis a politikusoknak többet kell eltűrniük, mint általában a magánszemélyeknek. Ezen változtatott volna az új alaptörvényt és a Ptk.-t elfogadó parlamenti többség, jelentősen szűkítve a bírálhatóság korlátait. Ennek egyik eszköze lett volna a „méltányolható közérdek” követelménye, amit az Ab alaptörvény-ellenesnek talált.

©

A testület indoklása szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a szabad társadalmi vitát szolgáló gyakorlása minden esetben kiemelkedő jelentőségű alkotmányos érdeknek minősül. Nincs szükség további „közérdek” igazolására ahhoz, hogy a közszereplők bírálatára másoknál lényegesen szélesebb körben nyíljon lehetőség, ezért ez a feltétel indokolatlan mértékben szűkítené a szabad véleménynyilvánítások körét. A „méltányolható közérdek” feltétel annak elismerése mellett is indokolatlan, hogy a jogalkalmazónak mérlegelési lehetőséget kell biztosítani, hogy fel tudják oldani a szólásszabadság és a személyiségi jogok ütközését.

A Ptk. szövegében benne maradt, hogy a közszereplők jogait „szükséges és arányos mértékben” lehet korlátozni, illetve „a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére”. Az Ab a határozatban azonban útmutatást is adott, hogyan kezeljék majd a bíróságok azokat a helyzeteket, amikor közszereplők pereskednek vélt vagy valós sérelmeik miatt. Az 1994-es határozat már kimondta, hogy közszereplők esetében nincs helye büntetőeljárásnak az értékítéletet kifejező megszólalások miatt. Most ehhez a testület hozzátette azt is, hogy alapesetben polgári jogi felelősségre vonásnak sincs helye.

Ez persze csak az értékítéletekre, véleményekre vonatkozik, nyilvánvalóan hamis tényállításokra nem, ebben az esetben a közszereplő is perelhet. Ugyanakkor az Ab szerint a tényállítások esetében is figyelemmel kell lenni a közügyek vitatásának szabadságára, mikor az úgynevezett felróhatóságot mérlegelik (például azt, hogy tudhatta-e valaki, hogy az általa kimondott információ nem valós), illetve a szankciók kiszabásánál. Ha ez átmegy a bírói gyakorlatba, jelentősen csökkenhet az esélye például annak, hogy újságokat pereljenek be, csak mert idéznek egy nyilvánosan elhangzott állítást.

A határozat szerint természetesen a közszereplők bírálata nem lehet korlátlan, ők is joggal perelhetnek, ha a támadás olyan éles, hogy már kétségbe vonja, vagy egyenesen tagadja az illető emberi mivoltát. Azt mondani egy közszereplőről például, hogy gazember, még beleférhet a bírálhatóság tágra szabott határaiba, de – tényleg csak a példa kedvéért – rühes kutyának nevezni, vagy egyenesen a halálát kívánni olyan sérelem, amit már egy politikusnak sem kell szó nélkül tűrnie. Kivételként említi az Ab határozata azt is, ha családi és magánéletüket emlegetik úgy, hogy annak nincs köze a közügyekhez.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!