szerző:
Tetszett a cikk?

Ausztrál bíróság dönthet egy 4 éves kislány és kisöccse sorsáról, bár a gyerekek és mindkét szülő is magyar – ezt az ítéletet hozta a Fővárosi Törvényszék. Ehhez elég volt, hogy a szülők viszonya kint romoljon meg, mire az édesanya hazautazott velük, csakhogy az ilyen esetekben kötelező nemzetközi egyezmény alapján ez gyerekrablásnak számít. Már csak egy nap, és pénteken a gyerekeket ki kell adni, hogy visszavigyék őket Ausztráliába – a hvg.hu által feltárt családjogi rémtörténet folytatódik.

Április 4-én, pénteken pontban 10 órakor egy magyar édesanyának át kell adnia 2 éves kisfiát és 4 éves kislányát – méghozzá az útleveleikkel együtt. Elvesztette ugyanis a gyerekekért évek óta vívott pert, így a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján a kicsiket vissza kell vinni Ausztráliába, ahová édesapjuk kivándorolt. A nemzetközi jogértelmezési huzavonába torkollt családi perpatvar minden országelhagyó számára tanulságos végeredménnyel zárult: a magyar bíróság kvázi gyerekrablásnak minősítette a hazatérésüket Magyarországra, így vissza kell vinni őket az ausztrál hatóságok elé, hogy ők döntsék el, melyik szülőnél éljenek.

„Még fel sem tudom fogni. De biztos, hogy mindent megteszek, hogy ne vegyék el tőlem a gyerekeket” – mondta a hvg.hu-nak K. Krisztina, aki szerint a bírósági eljárás során több dolgot nem vettek számba megfelelő súllyal. Például azt – állítja a nő –, hogy a férfi többször bántalmazta őt, vagy hogy az igazságügyi szakértő véleménye és a gyámhatóság szerint is a gyerekek nála vannak jobb helyen. „Csak a hágai egyezményt nézték, és ez alapján most visszavinnék őket egy országba, ahová eleve csak ideiglenesen, egy pár hónapra mentünk” – mondta Krisztina.

Totálisan ellentétes bírósági ítéletek

A szülők gyerekekért vívott harca azért vált csak nemzetközi egyezmény alapján eldöntendő kérdéssé, mert a magyar pár 2011 szeptemberében Sydney-be utazott kétéves kislányukkal, akinek a kisöccse kinn született meg. Az apa állítja, hogy előtte itthon mindent felszámoltak, mert végleg ki akartak települni, ezzel szemben K. Krisztina határozottan kitart amellett, hogy csak ideiglenesen mentek ki, amit szerinte az is bizonyít, hogy még visszafelé szóló repülőjegyük is volt. A pár viszonya kinn megromlott, az asszony állítja, hogy a férfi több alkalommal és több módon bántalmazta, ezért végül az ausztrál rendőrségtől kért távoltartási parancsot ellene. H. Tamás szerint viszont az asszony az egészet csak kitalálta, hogy a távoltartás miatt ő ne tudja megakadályozni, hogy Krisztina a két gyerekkel 2012 áprilisában hazatérjen Magyarországra.

©

A gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló hágai egyezmény kimondja: amelyik országban a gyerekek szokásos tartózkodási helye van, az ott hatályos jog alapján kell dönteni az elhelyezésükről. Ezért a magyarországi eljárásokban azon ment a vita: Magyarország vagy – a mindössze 7 hónapos kinn tartózkodás után – Ausztrália tekinthető a gyerekek szokásos tartózkodási helyének. Első fokon itthon az apának adtak igazat, és elrendelték, hogy a két kisgyereket vissza kell vinni a szokásos tartózkodási helyükre, ami Sydney. A Fővárosi Törvényszék viszont másodfokon – jogerőssé vált ítéletében – homlokegyenest ellenkező eredményre jutott. Szerintük a család nem illeszkedett be Ausztráliában – nem volt végleges vízumuk, nem beszélték a nyelvet, nem jártak kinti közösségekbe –, amely így mégsem a szokásos tartózkodási helyük, így nem volt jogellenes lépés az anyától, hogy hazahozta a gyerekeket.

Az apa azonban a Kúriához fordult, amely helyt adva felülvizsgálati kérelmének hatályon kívül helyezte a korábbi jogerős döntést, és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket. A megismételt másodfokú eljárásban jutott arra a végleges döntésre a törvényszék, hogy a gyerekeket vissza kell vinni Ausztráliába, ezért az anya köteles most pénteken átadni őket.

K. Krisztina szerint volt párját valójában nem a gyerekek érdeklik, mert ha így lenne, akkor az elmúlt két évben tartotta volna velük a kapcsolatot, ahelyett, hogy újabb és újabb eljárásokat kezdeményez ellene. „Nem élt a láthatási jogával, nem kereste őket telefonon, pedig megtehette volna. Mióta hazajöttünk, egyszer látta a kislányt, amikor ideutazott egy tárgyalásra, és a hajdúböszörményi bíróság döntése alapján három egymást követő napon vele lehetett volna. Összekészítettem a gyereket, de hiába vártuk pénteken, majd szombaton is, csak vasárnap jött el, hogy vele legyen egy pár órára” – mondta.

K. Krisztina a gyerekekkel
©

K. Krisztina szerint a kisebbik testvér nem is ismeri az apját, hiszen 5 hónapos volt, mikor eljöttek Ausztráliából, de nem is tudná ellátni őt. „És erre mondta, hogy anyapárti a bíróság?” – tette fel keserűen a kérdést. Az apa ugyanis korábban az esetet nyilvánosságra hozó hvg.hu-nak azt nyilatkozta, hogy az ügyben eljáró hatóságok érezhetően anyapártiak, és simán elhiszik volt párjának, hogy „üti-veri”, és „ha sajnálatot tud kelteni, nyert ügye van, ebben nincs különbség, ez így megy Magyarországon és Ausztráliában is”.

A továbbra is Ausztráliában élő apa a hvg.hu-nak azt mondta, valóban „nem számított rá, hogy végül mégis győz az igazság”. „A bíróság lényegében kimondta, hogy gyerekrablás volt, amikor a volt élettársam Magyarországra hozta a gyerekeinket” – jelentette ki H. Tamás, aki ugyanakkor nem gondolja, hogy simán megkapja a két kicsit. „Április 4-én 10 órakor kellene átadni őket, már megvannak a vízumok, édesanyám hozná el őket Ausztráliába. Kértük a rendőrséget és a gyámhatóságot is, hogy legyenek jelen, nem azért, hogy ők rángassák el a gyerekeket, csak a biztonság kedvéért. De erre nem hajlandóak, mert nem ez az eljárási rend, csak utána kérhetünk végrehajtást, ha nem tesz eleget az ítéletnek” – tette hozzá. „Fel vagyunk készülve arra, hogy húzni próbálják majd az időt, és közben megpróbálják megtalálni a kiskaput, hogy valahogy mégse kelljen odaadnia őket” – jegyezte meg az apa.

Menjen velük, és pereljen kinn

H. Tamás ügyvédje szerint nem akarják elvenni a kisgyerekeket anyjuktól, ő is velük utazhat Ausztráliába, ahol eljárást kezdeményezhet. „Az apa az eljárás során nyilatkozott arról, hogy biztosít számára kint szállást, ellátást, amíg csak az ügy kint le nem rendeződik, vagy esetleg munkaviszonyt nem szerez, hogy tudjon gondoskodni magáról” – mondta a hvg.hu-nak Volni Emese, az apa jogi képviselője. „A hágai egyezmény alapján csak a joghatóság kérdése rendeződött, miszerint az ausztrál bíróságok mondhatják ki a végső szót a gyerekek elhelyezéséről” – tette hozzá.

Ha most pénteken K. Krisztina nem adja át az apa képviselőjének a gyerekeket nyíregyházi lakóhelyén, akkor az ügyvéd szerint azonnal végrehajtást fognak kérni. „Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó felszólítja az ítélet teljesítésére, a gyámhivatal és a rendőrség pedig segítséget nyújthat abban, hogy a gyerekek átadásra kerüljenek. Viszont közben múlik az idő, ami alatt az anya – szembehelyezkedve egy jogerős határozattal – eltűnhet” – mondta a nemzetközi családjoggal foglalkozó ügyvéd.

K. Krisztina viszont hallani sem akar arról, hogy Ausztráliában kelljen tovább harcolnia a gyerekekért. Egyrészt már a nyelvvel problémái lennének, mert állítása szerint nem beszél megfelelő szinten angolul, másrészt semmi jóra nem számít a távoli országban. „Nem nagylelkűségből ajánlotta, hogy menjek velük. Ez az egész egy csapda, hiszen kinn is feljelentett, amiért hazahoztam őket” – magyarázta az édesanya, aki egy nappal a hivatalos átadási határidő előtt csak abban volt biztos, hogy tovább fog küzdeni a gyerekekért.

El lehet menni – de mire figyeljünk, ha gyerek is van?
Egyre többen települnek ki, de csak kevesen vannak tisztában azzal, hogy az Európai Unió és számos más állam szabályai szerint a kiköltözéssel az új ország joghatósága alá kerülnek. A korábban nekünk nyilatkozó ügyvéd szerint kevesen gondolnak bele abba, hogy a család kiköltözése esetén kiskorú gyermekkel csak mindkét szülő egyetértése esetén lehet visszajönni Magyarországra. Aki ezt megszegi, és mégis hazajön, az akár hat héten belül ismét külföldön találja magát a hágai gyermekelviteli egyezmény alapján, ráadásul sok helyen ilyenkor büntetőeljárás is indul a „gyerekrablás” miatt. Ezt egyedül azzal lehet megelőzni, ha már a kitelepülés előtt szerződést írnak a felek arról, hogy fenntartják a magyar állam joghatóságát és rögzítik, hogy a magyar jogszabályokat tekintik magukra nézve kötelezőnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tíz éve hirdette meg Matolcsy György, hogy az EU élére törünk

Tíz éve hirdette meg Matolcsy György, hogy az EU élére törünk

A szakszervezet szerint módosítani kell az egészségügyi dolgozókra vonatkozó törvényt

A szakszervezet szerint módosítani kell az egészségügyi dolgozókra vonatkozó törvényt

Toroczkai László a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje

Toroczkai László a Mi Hazánk miniszterelnök-jelöltje