Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) felmérése szerint a hajléktalanoknak között egyre kevesebb embernek van rendszeres munkája, az országosan megkérdezett tízezer hajléktalan közül pedig mindössze 334-en jutottak az év elején közfoglalkoztatáson keresztül jövedelemhez.
Hét éve csak minden harmadik hajléktalan ember jut munkán keresztül jövedelemhez, és egyre kevesebbnek van rendszeres munkája - vázolta a hajléktalanok munkaerő-piaci helyzetét Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai igazgatóhelyettese szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Győri Péter hét szűk esztendőnek nevezte a 2007 óta eltelt időszakot a hajléktalanok foglalkoztatási helyzetében és elmondta, hogy a 16 éve folyó felmérések szerint 2007-ben megtört egy pozitívnak tűnő tendencia, ugyanis addig fokozatosan javult a hajléktalanok munkához jutása. Nyolc évvel ezelőtt, 2006-ban a hajléktalanok több mint fele munkából élt - mutatott rá. A helyzet romlásának okai közt említette az akkori megszorításokat, amit a hajléktalanok is megéreztek. Hét év óta pedig stagnálás figyelhető meg - tette hozzá.
Győri közölte, egyre többen csak alkalmi munkából jutnak jövedelemhez. Az idei felmérés szerint az országosan megkérdezett tízezer hajléktalan ember közül 334-en jutottak az év elején közfoglalkoztatáson keresztül jövedelemhez. Győri Péter elmondta, a hajléktalanok egyharmada rokkantsági vagy öregségi ellátásból él, egyharmaduk pedig kukázásból, gyűjtögetésből, kéregetésből.
Szólt arról is, hogy a hajléktalanok között egyre több az olyan, akinek nincs szakmája, valamint nő azoknak a száma, akik nem végezték el az általános iskolát. Győri Péter jelezte, hogy a roma hajléktalan nők körében "egészen riasztóan nagy az arányuk" azoknak, akik nem végezték el az általános iskolát. Megemlítette azt is, hogy a hajléktalanok legtöbbje 50-60 év közötti.
Pelle József, a BMSZKI igazgatója közölte: két, összesen 204 millió forintos uniós finanszírozású programjuk fejeződött be, amely hajléktalan emberek foglalkoztatását és lakhatását segítette elő. A közreadott sajtóanyag szerint a programok eredményeként 35, többnyire szállón élő hajléktalan ember szerzett OKJ-s szakmát, 18-an folytatták az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányaikat, valamint 46-an találtak munkát. A BMSZKI programjainak köszönhetően 31 hajléktalan ember lakhatási helyzete javult - ami azt jeleni, hogy szállóról úgynevezett kiléptető lakásba, albérletbe vagy szolgálati lakásba költöztek -, valamint 120 hajléktalan hagyta el a közterületet és költözött szállásra vagy bérelt lakásba. A két pályázati programot 2012 szeptembere és 2014 nyara között valósította meg a BMSZKI.
A sajtótájékoztatón jelen volt a programban részt vett két hajléktalan ember, akik beszéltek arról, hogy milyen nagy segítséget kaptak a helyzetük javításában. Egyikük kertészeti tanfolyamot végzett el, másikuk pedig sikeres felsőfokú nyelvvizsgát tett.
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Barthel-Rúzsa Zsolt vállalkozása, a Századvég International Zrt. 2022-ben még 162 milliós profitot termelt, ez tavaly szűk 12 millióra zsugorodott. Igaz, a köztes, 2023-as év még rosszabb volt.
A Lázár János vezette szakminisztérium valakikkel egyeztetett a plázastop szigorításáról, s azt ígérte, a kormány nem fog (vissza)élni a plusz engedélyezési jogkörrel.
Kreitler-Sas Máté azt mondta, hogy nem fizet az énekesnek és szürreálisnak tartja, hogy az a Delhusa Gjon akarja beperelni, aki notóriusan megsértette a közlekedési szabályokat Újbudán.
Maszúd Peszeskján azt mondta, hogy kész rendezni a nézeteltéréseket az Egyesült Államokkal és nyitott a nukleáris tárgyalások újrafelvételére.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.