szerző:
Szlavkovits Rita

Az alternatív iskoláknak akár a fele is lehúzhatja a rolót, ha nem módosítják a jövő évi költségvetés vonatkozó sorát. A negyedével csökkentett bértámogatás mellett ugyanis képtelenek lesznek tovább működni. A gyerekek közül pedig épp a hátrányos helyzetűek kerülnek a legrosszabb helyzetbe, hiszen az érintett családoktól nem lehet anyagi hozzájárulást kérni, így könnyen kieshetnek az oktatási rendszerből.

„A környező falvakból, tanyákról érkező tanulóinknak még az is számít, hogy közel vagyunk a buszpályaudvarhoz, így nem kell megvásárolniuk a városi bérletet, egyszerűen be tudnak sétálni az iskolába” – magyarázza az egyik szegedi alapítványi fenntartású iskola igazgatónője, miért tartja elképzelhetetlennek, hogy tandíjat kérjenek a szülőktől.

A személyiségközpontú oktatási-nevelési módszert képviselő középiskola négy évvel ezelőtt indult, száz tanulójuk közül 20 sajátos nevelési igényű, két év óta vakokat és gyengénlátókat is fogadnak. Szakképzőjük és szakiskolájuk is van. Csak azoktól kérnek tandíjat, akik számára ezt a törvény előírja, tehát nem magyar állampolgárok, illetve akik nem az első szakképesítésüket szeretnék megszerezni.

Az igazgatónő arra esélyt sem lát, hogy az itt tanuló diákok szüleitől pénzt kérjen az intézmény. „Ráadásul most kezdődik a beiskolázás, éppen a nyílt napokra várjuk a családokat. Mit mondok nekik? Hogy jövőre már nem jöhetnek ingyen?”

Mint arról a hvg.hu beszámolt, a jövő évi költségvetésben a kormány negyedével csökkentené a magániskolák támogatását. Az egyik vidéki nagyvárosban, Szegeden az oktatási intézmények közel fele nem állami fenntartású. Ezek egy részét az egyház működteti (ezeket a megszorítás nem érinti). A 16 szegedi alapítványi fenntartású iskola egy részében már most is hozzájárulást fizetnek a szülők, de a tandíj megemelése számukra sem járható út. Vannak ugyanakkor olyan intézmények, ahol ingyenes a képzés, mivel ide hátrányos helyzetűek járnak. Az érintett családok számára olykor még a pár ezer forintos osztálypénz befizetése is gondot okoz.

"Pánikbeteg vagyok"

A nyílt napra a szegedi alapítványi gimnáziumban tíz általános iskolás is kíváncsi. Egyikük zavartan kimegy, majd a folyosón, a nyitott ablaknál állva, mélyeket lélegezve meséli el, hogy állandóan szorong a zárt térben, évek óta aludni sem tud igazán. Annyira elhatalmasodott rajta a betegség, hogy hetedik osztályosként a pszichiátriára került, mivel fél évet volt kórházban, évet kellett ismételnie. „Mostanában nagyon sokat sírok megint, mert félek a felvételitől” – mondja, miközben a ruháját gyűrögeti. Az őt kikísérő lány nyugtatja, hogy ebben az iskolában csak elbeszélgetés van, nem kell felvételizni. Azt is elmondja, hogy azért is szeretnének idejárni, mert több ismerősük már itt tanul, hallották az iskoláról, hogy itt személyesebb viszonyban állnak a pedagógusokkal, mint másutt, ráadásul, nehezebben tanuló gyerekekre is sok időt fordítanak. És az sem utolsó szempont, elmondásuk alapján, hogy ebben az iskolában nem kell tandíjat fizetni.

„Esélyegyenlőség csak a gazdagoknak?”

A négygyermekes Melinda szinte az össze létező iskolautat kipróbálta Szegeden. Másodszülött fia szerinte sosem érettségizett volna le, ha nincs az alapítványi gimnázium: Áron az idén fejezi be a középiskolát, „normál” általánosba járt, de nehezen ment neki a tanulás, mert diszlexiás, és az iskola ezt nem tudta megfelelően kezelni.

©

A nagyfia már 25 éves, ő a Karolinában tanult (szegedi egyházi iskola, a Boldogasszony Iskolanővérek Kongregációja tartja fenn). A harmadik gyermeke három agyvérzést élt túl születése után, most 12 éves. „Egy évet járt normál általános iskolába, de gyorsan be kellett látnunk, hogy ez nem megy. Feltérképeztük a szegedi kínálatot: volt olyan iskola, amely megfelelt, de tandíjat kellett volna fizetni. Ezután találtunk rá egy másik alapfokú intézményre, ahol ma ingyenesen tanulhat. Melinda legkisebb gyermeke négyéves: esetében inkább attól fél, hogy annyira szűkül a kínálat, mire iskoláskorú lesz, hogy nem lesznek alternatívái.

A fizetős megoldást nem meri bevállalni, állítja, „itt vidéken szinte képtelenség tartósan, normális fizetéssel elhelyezkedni”. Melinda volt már biztosítási ügynök, dolgozott ügyvéd mellett, még a minimálbért sem kereste meg, örült, ha egyáltalán bejelentették. És ő még szerencsésnek mondhatja magát: nem egyedül neveli a gyermekeit, és állása is van, és amíg le nem érettségizik Áron, jár nekik a nagycsaládosok utáni adókedvezmény. Még ha ki tudnának szorítani valamekkora iskolai hozzájárulást, Melinda tudja, olyanoktól vennék el az esélyt, akik végképp nagyon nehéz körülmények között élnek.

„Csak a szülőkhöz fordulhatnánk”

„Egyetlen lehetőségünk van, ha a vonatkozó költségvetési sarokszám nem változik, hogy tandíjat kérjünk a szülőktől” – mondja az alapítványi gimnázium igazgatója, akkor viszont szerinte lehúzhatják a rolót. És ami legalább olyan súlyos: a nehezen beilleszkedő, sok esetben tanulási nehézségekkel küzdő diákok kihullanak az oktatási rendszerből, mert nekik már nincs hová menniük. Legtöbbször ugyanis épp azok a „problémás” gyerekek találnak menedéket az alternatív iskolákban, akik máshová nem kellenek vagy nem tudják őket megfelelően ellátni.

Az igazgatónő nemrégiben egy oktatási konferencián járt, ahol az intézmények optimális működtetése is szóba került. Itt az derült ki, hogy anyagi szempontból a legideálisabb kihasználtságot úgy lehet elérni, ha 41 gyerek van egy osztályban, egy tanár 26 órát tanít egy héten, a tanár pedig friss diplomás, mivel így a legalacsonyabb bért kell számára fizetni. „Ez lenne a cél?” – kérdezte.

Az alapítványi gimnáziumban 65 pedagógus dolgozik, ezen felül egy könyvtáros, egy informatikus, egy iskolatitkár és egy laboráns foglalkoztatására kapnak támogatást, holott a működéshez szükség van még karbantartóra, takarítónőre is. „Az utolsó fillérig kihasználtunk minden lehetőséget. A pedagógusbéreket a törvény írja elő. Honnan vegyünk el?”

A mi gyerekeink senkinek sem kellenek”

A szegedi „Gemmában”, ahol súlyosan, halmozottan sérült gyerekekről gondoskodnak, már eddig is kénytelenek voltak hozzájárulást kérni a szülőktől. A családok, akik többnyire pont gyermekeik súlyos állapota miatt nem tudnak teljes állásban dolgozni, ennél többet már nem tudnak fizetni. Az intézményben dolgozók abban bíznak, hogy a terület, amelyet ellátnak, annyira speciális, hogy a törvényhozók belátják, nem szűnhet meg ez a feladatellátás. „A mi gyerekeinket úgysem veszik fel sehová. Hová is mennének, az utcára?” – kérdezi Harter Árpádné, az intézményt fenntartó Szivárvány Autizmus Egyesület vezetője.

A tandíjasok is bajban vannak

„Vidéken korlátozott számban van fizetőképes kereslet, a határ nem lehet a csillagos ég” – vélekednek szülők, akiknek gyermekei olyan speciális pedagógiai programú iskolába járnak, ahol tandíjat kell fizetni. „Ennél többet, ha meggebedek, sem tudok elővarázsolni, ezt is nagy nehézségek árán. De a gyerek miatt muszáj, képtelen volt beilleszkedni a normál iskolába, pedig szerettük volna” – mondta egyikük.

Az egyik tandíjas szegedi magániskola igazgatója bízik abban, hogy az Alternatív és Magániskola Egyesület állásfoglalásának közzétételét követően egyeztetések kezdődhetnek a szaktárcával, és ezek eredményre vezetnek. Az iskolát fenntartó egyesület vezetője ugyanakkor körlevelet küldött a szülőknek, amelyben az iskola anyagi helyzetéről tájékoztatta a családokat. Ebben erőteljes lobbizásra biztatta őket, hogy minden követ mozgassanak meg a törvény visszavonása érdekében, mivel a normatíva csökkentése esetén mindenképp tandíjemelést kell végrehajtaniuk. Ebben a levélben tudatták azt is, tettek javaslatot a kormánynak a helyzet rendezésére.

Az egyesület vezetője emlékeztetett a tavaly pedagógus-béremelés hatására, és hogy a kormány a gyermekek után járó, normatív alapú finanszírozásról áttért a bértámogatásra, ami azt jelentette, hogy a magániskoláknak  a béreken kívül maguknak kellett az összes további költséget.

A 270 gyermeket nevelő egyesület által fenntartott intézmény költségvetése 200 millió forint, ennek 70 százalékát bérekre kell fordítaniuk, a maradék 60 millió forint marad a működésre. Ez utóbbiból kellene 25 millió forintot a bérekre átcsoportosítaniuk a 25 százalékos elvonás miatt – de ez a működési költségnél hiányozni fog. „Mi lehet az a bizonyos más forrás? Elsősorban szülői támogatások (ami a dél-alföldi “pörgő” munkaerőpiac mellett egyre nehezebb, ezt minden család érzi), pályázati bevételek (ezeknek a lehetősége is egyre szűkül), egyéb támogatások, és akár saját vállalkozás is” – írták a körlevélben.

©

A fele bedőlhet

Horn György, az Alternatív és Magániskolák Egyesületének elnöke szerint azok az iskolák úszhatják meg, amelyeknek van köznevelési szerződésük, de ilyen a több százból mindösszesen 31 van. „Még talán azoknak az intézményeknek lehet menekülési útvonaluk, amelyek részt vesznek a szakképzésben. Igaz ugyan, hogy ezt az ágazatot a kormány „államosította”, de jövő nyárig kiderülhet, hogy túlvállalták magukat, mert nincs megfelelő kapacitásuk a feladat elvégzésére. Így elképzelhető, hogy szükség lesz a szakképző magániskolákra” – véli Horn.

Ezen kívül  azok az iskolák vannak valamelyest jobb helyzetben, amelyek mögött gazdasági társaságok állnak, valamint az alapítványi iskolák közül azok, amelyeknek van lehetőségük a tandíjak emelésére. Ilyenek viszont zömében a fővárosban vannak.

Húsbavágóan érinti a kilátásba helyezett 25 százalékos bértámogatási csökkentés legalább 300 iskolát, a magániskolák felét. A legkiszolgáltatottabbak a vidéki, hátrányos helyzetű gyermekek nevelését vállaló alapítványi iskolák. „Egyelőre informálisan, de ígéretet kaptunk arra, hogy egyezetések kezdődnek a szaktárca és a magániskolákat képviselő érdekvédelmi egyesület között” – tette hozzá Horn György.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Porszem a gépezetben: ingyenes, korlátlan fotótárolás iPhone-osoknak a Google-től?

Porszem a gépezetben: ingyenes, korlátlan fotótárolás iPhone-osoknak a Google-től?

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Simán hozta 1500. meccsét Federer

Elutasították a Baranyi Krisztina polgármesterségét támadó beadványt

Elutasították a Baranyi Krisztina polgármesterségét támadó beadványt

Lenne "kriptospekuláns"? Adunk egy eszközkészletet

Lenne "kriptospekuláns"? Adunk egy eszközkészletet

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Döntöttek: Pikó is marad polgármester

Döntöttek: Pikó is marad polgármester