A rendszerváltáskor még a gyerekek 44 százaléka járt szakmunkásképzőbe, szakiskolába, majd ez az arány húsz év alatt 24 százalék alá csökkent, egyebek mellett sok millió diák és szülő döntésének köszönhetően. Pokorni Zoltán szerint ilyen hosszú távon ennyi ember nem tévedhetett, és a munkaerő-piaci adatok is igazolják, hogy jobban megélnek az érettségizett szakember.

A volt oktatási miniszter az érettségit adó iskolatípusok szűkítését nem tartja elfogadhatónak, csak azért, hogy kielégítsék bizonyos szakmák munkaerőigényeit. Az interjúban hivatkozott a Kádár-rendszer szakképzési rendszerére, amely szerinte egy zárt, szocialista tervgazdaság idején megfelelő volt, de egy nyitott, uniós piacra termelő gazdaságnak már nem az.

Az előző rendszer betanított munkásaiból és segédmunkásaiból lett mára az a 800 ezres inaktív csoport, amely a gazdaság egyik legnagyobb tehertétele. Ezt a réteget nem szabad újratermelni – magyarázta. Szerinte az erőltetett szakmunkásképzés, a gimnáziumi helyek szűkítése helyett olyan fiatalok képzésére kellene összpontosítani, akik inaktív jövő elé néznek, mert nem tudják szakmához juttatni őket.

„Nem az alsó középosztály gyerekeit kell erővel begyötörni a szakmunkásképzőbe, hanem a hátrányos helyzetű gyerekeknek kell jó minőségű és kellő hosszúságú általános képzést biztosítani” – magyarázta.

Pokorni Zoltán az interjúban megismételte korábbi javaslatát a kilenc évfolyamos általános iskolai oktatásról. Beszélt arról is, hogy szerinte továbbra sincs az asztalon olyan program, amely megújítaná a nyelvoktatást, de egyebek mellett apró lépés lenne az is, ha a gyerekek szinkronizált műsorok helyett idegen nyelvű, feliratozott programokat néznének a tévében.

A politikus jelezte, hogy oktatási kérdésekben ezentúl ritkábban szólal meg, mivel XII. kerületi polgármesteri pozíciója miatt már nem tagja a parlamentnek.