Új frontok a médiaháborúban

Akár évi 50 milliárd forintra is rúghat az az összeg, amelynek elköltéséről a Népszabadság közlése szerint a közeljövőben létrejövő Nemzeti Kommunikációs Ügynökség lesz jogosult dönteni mint állami hirdetésekről. Lapzártánkkor a részletek még homályosak voltak: hogy például bekerülnek-e a minisztériumok és az állami érdekeltségű cégek is (köztük például a nagy hirdető MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Fejlesztési Bank, a Szerencsejáték Zrt., a Paksi Atomerőmű), vagy, ahogyan hónapok óta tervezik, csak a közigazgatási szervek és háttérintézményeik.

 A hivatalos indokolás a spórolás. Csakhogy az elgondolás a kiszivárgott hírek szerint hasonlít az első Orbán-kormány Országimázs Központjához, illetve a későbbi baloldali adminisztrációk Kormányzati Kommunikációs Központjához, márpedig egyik sem a fösvény költséggazdálkodásról volt ismeretes. Jelenleg az állami cégek-intézmények vezetői önállóan intézik a kommunikációt, s a pénz – még ha többnyire pályázat útján is – meghökkentő arányban a Simicska-birodalomba sorolt közterületi reklámcégeknél vagy médiaérdekeltségeknél landolt (lásd táblázatunkat), zömében a szintén barátinak tartott I.M.G. Inter Média Group Kft. ügynökség közvetítésével. Az állami reklámbüdzsét a szakma – a közzétett, voltaképpen összehasonlításra szolgáló – listaárak alapján a teljes piacnak mindössze 5-6 százalékára taksálja, a valós arány azonban a reklámszakemberek szerint lényegesen nagyobb lehet. A közpénzből hirdetők sokkal szerényebben alkudoznak a tapasztalatok szerint, ráadásul a versenypiaci megrendelőknél gyakrabban tesznek közzé közterületi reklámokat, ahol kisebb a különbség a listaár és a szerződéses összeg között. Márpedig közterületen Simicska Lajos volt fideszes pártgazdaságis, jelenlegi pártközeli nagyvállalkozó meghatározó szereplő a Mahir Cityposter Kft., de főképp a tavaly 8 milliárdos forgalmú Publimont Kft. révén. Becslések szerint e bevétel harmada állami-önkormányzati forrásból származott, miközben cégbirodalmához tartozik a Class FM piacvezető kereskedelmi rádió, illetve a jobboldali politikai sajtó oroszlánrésze.

Cégércsere a Sanománál. Portfóliótisztítás

Fülöp Máté

Már a reklámadó bevezetése is Simicskának szóló hadüzenetnek tűnt, bár a birodalma végletekig bonyolított kereszttulajdonlásai miatt a közös háttértulajdonos nehezen megtalálható. Ehhez társult az év elején a Simicskához közelinek mondott szakemberek által uralt EU-pénz-osztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése, újdonságként pedig a szintén hozzá köthető állami cégvezetők tervezett leváltása. A hírek szerint a Lázár János vezette Miniszterelnökség égisze alatt létrehozott új ügynökség a politikai sajtóban Fidesz-közeli oligarchacsereként jellemzett belső harc folytatását sejteti, hiszen ezentúl központi szerv rendel majd reklámokat. Még akkor is, ha a Magyar Nemzet–Hír Tv-konglomerátum ezután sem marad közhirdetés nélkül: forrásaink szerint Lázár eltökélt abban, hogy a választási eredményeket tükröző egyharmad-kétharmad arányban hirdetnek majd a kormánypárti, illetve ellenzékinek titulált sajtóban, az elkölthető pénz azonban akár a felére is apadhat.

Pedig azzal nem lehet vádolni Simicskát, hogy ne osztott volna „balfelé” is: a szintén érdekeltségébe tartozó infrastruktúra-beruházó Közgép Zrt. 2012-től az idén tavaszig évente százmilliós nagyságrendben reklámozott a Népszabadságban és a Népszavában. Utóbbi újságot gyakorlatilag el is tartotta ezzel – amióta megszűntek a hirdetések, kong a kassza. A Népszava kiadójának formálisan az Alexander Schmuki által jegyzett svájci TGD Intermedia SA a tulajdonosa, de az MSZP fenntartói szerepe nyílt titok. Amikor a napokban a „luganóiak” közölték, hogy nem finanszírozzák tovább a veszteséges újság megjelentetését, a kiadóban értetlenkedtek: 2012 óta gyakorlatilag ez a helyzet, a tulajdonosi ötletek abban merültek ki, hogy jelenjenek meg hetente vagy csak online – utóbbi esetben elveszítenék a közel 800 milliós árbevételt is. Úgy tudni, Simicska annak idején maga kereste meg a kiadót, médiapiaci hírek szerint arra hivatkozva, hogy az uniós tenderek a tervek népszerűsítésére kötelezik a Közgépet, de a hirdetéseket nem közölheti saját érdekeltség. Az MSZP vezetése kezdetben háborgott – a jelenleg osztrák számlaügye miatt csalással gyanúsított akkori alelnök Simon Gábor dörgedelmes levelet is írt a Népszava kiadójába –, utóbb azonban tudomásul vették a helyzetet. Bár mindkét érintett szerkesztőségben azt állítják a HVG-nek, hogy a Közgép semmit sem várt el a reklámok fejében, a Fidesz újabb elsöprő győzelmét hozó választások után elzárták a csapokat, ami a Népszabadságot megjelentető Ringier-nek kisebb fejtörést okoz, a Népszava viszont mecénásokat keres.

A vezetés nélkül vegetáló, vesztes választások sorozata utáni káoszba süllyedt MSZP ott sem viselkedik tulajdonosként, ahol pedig – alapítványa révén – formálisan is részvényes: a Népszabadság kiadójában. Bár hónapokon keresztül ellenezte a párt, és a vétóhoz elegendő százaléka is van a közgyűlésben, végül nem feküdt keresztbe annak, hogy a többségi tulajdonos részvényes kinevezze a Blikket eddig irányító Murányi Marcellt főszerkesztőnek. Talány, miért lett sürgető a Népszabadságot három éve megbízottként irányító Tóth Levente lecserélése a Ringier-nek éppen akkor, amikor küszöbön a tulajdonosváltás. A bécsi Vienna Capital Partners – a Ringier–Axel Springer-fúzióval kapcsolatosan, nagyobb, egyebek mellett a Springer megyei újságjait is magába foglaló csomag részeként – veszi át a 45 ezres eladott példányszámmal még mindig piacvezető politikai napilapot. A fúziós eljárásban szakvéleményt adó médiahatóság (egyébiránt a reklámadó bejelentésével egy időben) már hetekkel ezelőtt az áldását adta az ügyletre, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanakkor még nem határozott – a szerződő felek reményei szerint ez azonban már csak formaság.

A múlt pénteken ellenben már jóváhagyta a GVH a magazinpiacot uraló, tavaly 17 milliárdos árbevétel mellett 55 milliós veszteséggel zárt, finn érdekeltségű Sanoma áprilisi értékesítését a Varga Zoltán ingatlan- és pénzügyi befektető nevével fémjelzett Centrál Csoportnak. A versenyhivatali döntés nyilvánosságra hozása előtt pár nappal távozott a kiadót és jogelődeit 22 éve vezető Szabó György, akit a Magyar Nemzet korábban ellenzéki média-összeesküvés szervezésével hozott hírbe.

Szintén leváltották a csoport meghatározó női magazinját, a Storyt vezető egykori kisgazda politikusból lett bulvárszerkesztőt, Ómolnár Miklóst, s a helyére botránykönyvek, köztük a választási kampányra időzített, a baloldalt kényesen érintő, a kormányközeli Századvég-csoport kiadásában megjelent Zuschlag-kiadvány szerzőjeként ismert Szalai Vivien került. A piac ismerői ezen engedmények dacára sem tartják Vargát kormányközelinek, de valószínűsítik, hogy a valahai Sanoma-portfóliót hamarosan szétdarabolják, egy részét értékesítik, s az érdeklődők között lehetnek Fidesz-közeli befektetők is.

A Sanoma online és az Origo-csoport nagy részének fúziójáról, így a sanomás, harmadik legolvasottabb hírszájt, a Hír24 és a nemrégiben nagy vihart kavart főszerkesztőváltáson átesett Origo egyesüléséről a kreatív.hu írt a napokban, a HVG információi szerint azonban Varga tárgyalásai a Magyar Telekommal zökkenőkkel haladnak. Úgy tudni, az eddigi befektetéseik során rugalmas ügymenethez szokott centrálosok nehezen találják az együttműködést a tapasztalataik szerint nehézkesen működő telekomvállalattal, így egyelőre az sem tiszta, hogy a két veszteséges (az Origo tavaly 420 millió forint mínuszt termelt) portálból miképpen lehet majd egy nyereségeset faragni. Információink szerint mindenképpen piacra kerül a Story 4 és 5 tévécsatorna, valamint a legígéretesebb falatnak tűnő, milliárdos értékűnek mondott álláskereső portál, a profession.hu.

A változásokkal a válság sújtotta média (a Simicska-birodalmat kivéve) veszteséges cégei keresik a kiutat, a kormányzati nyomulás fő célpontja eközben továbbra is az RTL Klub, amely az L. Simon László (Fidesz) egyéni indítványában futó reklámadó első változatának megszavazásakor felvette a kesztyűt: a csatorna évek óta közéletmentes bulvárhíradója egyik napról a másikra harcos ellenzéki hírforrássá vált. A háború kimenete nem megjósolható, a felek eltökéltnek tűnnek. A kormány mindenesetre a minap ráküldte a NAV-ot az RTL-re, a reklámadóról szóló törvény múlt heti utolsó módosítása szerint pedig csak akkor csökkenthető az idei reklámadóalap az elhatárolt veszteséggel, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív – márpedig ez a passzus kifejezetten az RTL-re van szabva a konkurens és Fidesz-barát érdekkörbe sorolt Tv2 ellenében. A magyar RTL anyavállalata, az RTL Group hétfői közleménye szerint hatalmas összeget, az idén 15 millió eurót bukik a társaság az új teher miatt. A csoport közölte: minden lehetőséget kihasznál vagyona megvédésére, s szeretné, ha közleményét a Magyarországon befektető külföldi vállalkozások figyelmeztető jelként értékelnék.