Az ügyvédi titok sem marad többé az ügyfél és jogi képviselője magánügye? – ez a tétje a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellen most kezdődött pernek.
Nem válogat az eszközökben a kormány, és ahogy egykor ellenzékben ígérte, nem hagyja annyiban a Budapest Airport privatizációjának felülvizsgálatát – derült ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság múlt heti tárgyalásán. Erre utal legalábbis az vizsgálat, amelyet a „Budapest Airport Zrt. privatizációjának, a privatizációhoz kapcsolódó szerződéseknek, valamint a szerződésekben vállalt kötelezettségek vizsgálata tárgyában” indított a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). A legfőbb kormányzati ellenőr erre hivatkozva kért be megbízási szerződéseket, valamint teljesítésigazolásokat és bankszámlaszámokat, amelyeket annak idején az állammal privatizációs tanácsadásra nettó 624,5 millió forintért leszerződött cég, a londoni Credit Suisse First Boston kötött (HVG, 2005. március 19.).
Csakhogy a papírokat nem az érintett cégtől, hanem annak egykori ügyvédjétől, pontosabban az azóta már jogutód nélkül megszűnt ügyvédi iroda egyik korábbi alapítójától követelte a Kehi. Köves Péter nem tett eleget a felszólításnak, s arra hivatkozva, hogy a kért adatok ügyvédi titoknak minősülnek, megtagadta az információadást. Válaszul „az ellenőrzéséhez kapcsolódó együttműködési kötelezettség felróható megszegéséért” 100 ezer forint eljárási bírsággal sújtotta őt a hivatal. Köves e határozat megsemmisítéséért és végső soron az ügyvédi titok védelme érdekében indított pert.
Az ügyvédeket – a róluk szóló törvény alapján – titoktartási kötelezettség terheli „minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatása gyakorlása során szerzett tudomást”. Az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom alapja, hogy a titoktartás alól felmentést csak az ügyfél adhat, büntetőügyekben még ennél is szigorúbb a törvény, védő még ilyen „engedély” esetén sem hallgatható ki tanúként.
Ez a titok forog most kockán. „Ha az állammal bárkinek jogvitája támad, jöhet és elvihet gyakorlatilag bármit” – vázolta a sötét jövőt az ügyvéd – hozzátéve, semmihez sem hasonlít a Kehi jogállása a magyar jogrendben. Köves szerint a jogállammal összeegyeztethetetlenül széles a hivatal jogosultsága, ami miatt ő a tárgyaláson alkotmánybírósági eljárást is kezdeményezett. Hiába. A háromtagú tanácsként eljáró bíróság nem látta ugyanis szükségesnek az alkotmányírósági kontrollt. Nem engedte a bíróság a perbe beavatkozni a Magyar Ügyvédi Kamarát (MÜK) és az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsát sem. A titok mint az ügyvédi hivatás egyik alapértéke védelmében fellépő MÜK hiába érvelt, hogy az ügyben a Kehi olyan információk kiadását kérte, amelyek az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos védelem alatt állnak, a bíróság szerint a beavatkozni szándékozók valóban a magyar ügyvédek, valamint az európai ügyvédi kamarák szakmai és érdek-képviseleti szervei, de ettől ők még nem érdekeltek közvetlenül a perben. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a pernek nem tárgya a Kehi jogszerűtlen gyakorlata kialakulásának veszélye.
A kormányzati utasítások nyomán lesújtó, elsősorban a közpénzek felhasználását vizsgáló Kehi ma gyakorlatilag mindent megtehet. Ahogy például az a közelmúltban civil szervezetek esetében is bebizonyosodott. A szervezetre vonatkozó, 2012 óta hatályos kormányrendelet szerint a „hivatal a kormányzati ellenőrzés során megkeresést intézhet az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó, de nem az ellenőrzött szervnél fellelhető irat, dokumentum – ideértve a minősített adatot, üzleti titkot vagy a törvény által védett egyéb titkot tartalmazó iratot és dokumentumot is – megküldése érdekében bármely hatósághoz, az állami és önkormányzati szervek mellett gazdálkodó szervezethez vagy személyhez”. A rendelet arra is felhatalmazást ad a hivatalnak, hogy az ellenőrzése során megszerzett iratot, adatot más kormányzati ellenőrzés során is felhasználja. Az erős jogosítványok mellett igen gyenge kontrollnak mondható, hogy a hivatal tevékenységéről az elnöke évente egyszer köteles beszámolni az Országgyűlésnek. Az ügyvédi titok védelmével kapcsolatban a Kehi jogi képviselője sem volt éppen meggyőző: miközben elismerte, hogy ügyvédi titkot is kérhettek, bár erről nyilván nem lehetett tudomása a felszólítást küldő kehis ügyintézőnek, a tárgyalóban lévők megnyugtatására azt tudta csak a jövőre nézve mondani, hogy bár a hivatal valóban kérhetne akár ügyvédi titkot is, gyakorlatban ezt nem teszi.
PÁLMAI ERIKA
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
