Hosszas nyomozómunka után sikerült csak kiderítenünk, hogy melyek azok a felsőoktatási intézmények, amely szeptembertől bizonyos szakokon duális rendszerben kínálnak alapképzést, vagyis ahol a diákok nagyjából a képzés felét egy vállalatnál töltik szakmai gyakorlaton. A debütáló képzési formával kapcoslatban azt is megírtuk, hogy a képzésben résztvevő cégek akkreditációja még el sem indult. A Hangos a gépházzaj a duális képzésben című cikkünkre reagált  Palkovics László a felsőoktatásért felelős államtitkárt, akit már korábban is kerestünk, de csak a megjelenés után tudtuk elérni.

Az államtitkár szerint nem fog fennakadást okozni az a tény, hogy a felvételi tájékoztatóban – alig több mint két héttel a felsőoktatási jelentkezési határidő előtt – még nem szerepel, hogy pontosan melyik intézményekben és szakokon indul duális formában alapképzés, ez ugyanis a felvi.hu oldalon elérhető meghirdetések kiegészítésében jelenik meg január 31-ig, más módosításokkal együtt. (A felvételi jelentkezés határideje február 15. - szerk.) Elmondása szerint a duális képzést megcélzó jelentkezők az egyetemeknél, főiskoláknál, de ami a legfontosabb, elsősorban a vállalatoknál érdeklődtek a képzéssel kapcsolatban. Ebből adódóan a leendő hallgatók pontosan tudják, hogy mit akarnak.

Több mint 1000 jelentkező

Kérdésünkre, hogy mi lehet az oka, hogy sok egyetem honlapján semmilyen aktuális információt nem találtunk a duális képzéssel kapcsolatban, úgy fogalmazott, ez azért lehet, mert az adott felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban álló vállalat csak a második körben jelezte, hogy fogad duális hallgatókat. Első körben az intézményeknek december 11-ig kellett benyújtaniuk a vállalatokkal kötött együttműködési nyilatkozatukat, ennek második fordulója január 16-án volt, e hét közepéig a Duális Képzési Tanács (DKT) döntését figyelembe véve volt lehetőség a hiánypótlásra.

Az adatok alapján körülbelül 800-1000 duális formában tanuló hallgatónak biztosítanak képzőhelyet a vállalatok és egyéb együttműködő gazdasági szervezetek országszerte. Az államtitkár azt is elmondta, reális célkitűzésnek tartja azt, hogy 2020-ra a duális képzésben tanulók aránya a releváns képzési területeken az első évesek körében elérje a nyolc százalékot.

A felvételi tájékoztató segít

Tapasztalataink szerint több felsőoktatási intézmény weboldalán az sincs feltüntetve, melyik cégekhez és hogyan lehet jelentkezni. Az államtitkár szerint ez azért lehetséges, mert – hasonlóan a német mintához – először a vállalatoknál kell jelentkezniük, ami gyakorlatilag független az adott felsőoktatási intézménytől. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy abban az esetben, ha egy nem ismert vállalat hirdet meg duális képzést, akkor hogyan jut el az információ a diákokhoz, az államtitkár úgy reagált, ez esetben a január 31-ig kiegészítésre kerülő felvételi tájékoztató fog segíteni, de emellett számos vállalat keresett fel gimnáziumokat és szakközépiskolákat, és tartott tájékoztatókat.

Azt az államtitkár is elismerte, hogy a DKT  – amely magukat a vállalatokat és az általuk biztosított képzőhelyeket minősítik majd – felállításában valóban tapasztalható volt némi csúszás, de hozzátette, ez semmiféle problémát nem fog okozni a képzés elindításában. A minősítés menetéről annyit mondott el, hogy a vállalatokról készülő kérdőíves felméréssel végzett elemzés alapján zajlik majd, idén még látogató bizottság nélkül. A minősítés során azt fogják vizsgálni, a vállalatok rendelkeznek-e oktatásra alkalmas szakemberrel és eszközökkel, amelyek szükségesek a képzés elindításához. Összesen több mint 350 vállalat minősítését kell elvégeznie a Tanácsnak.

Minél előbb, annál jobb?

Az államtitkárt arról is kérdeztük, hogy nem lett volna-e szerencsésebb a jelentkezők szempontjából, ha előbb történik meg a képzések és a cégek minősítése. Palkovics László erre reagálva elmondta, a jelentkezők és az érintett vállalatok részéről az a szerencsés, ha a szükséges minősítési folyamat végrehajtása támogatja a duális képzési rendszer elindítását, és ez volt az elsődleges szempont. Kritika érte a DKT összetételét is amiatt, hogy a hallgatói érdekképviselet semmilyen formában nem jelent meg a testület összetételében. Erre reagálva elmondta, hogy jogosnak tartja azt az igényt, hogy a hallgatói érdekképviselet érdemben vehessen részt a jövőben a szervezet munkájában, majd hozzátette, egy megállapodás nyomán a HÖOK egy tanácskozási joggal rendelkező megfigyelőt küldhet a Tanács üléseire.