Hangos a gépházzaj a duális képzésben
Három héttel a felvételi jelentkezés határideje előtt alig lehet információt szerezni a főiskolákon és egyetemeken szeptemberben országosan elinduló duális képzésről, A Duális Képzési Tanács, amely a programban részt vevő cégeket hivatott akkreditálni, még csak két hete alakult meg, a cégek emiatt még ki sem írhatták a pályázatukat a képzési helyekre - így azért nehéz a leendő hallgatóknak eldönteniük, hogy hová adják be a papírjaikat. Tény, hogy akik a Kecskeméti Főiskola és a Mercedes 2012-ben indult közös képzésére járnak, azok szerencsésnek mondják magukat. Kérdés, hogy milyen sikerrel tudják adoptálni a képzési formát a német mintaprogramot követők.
Szeptemberben indul országszerte a felsőoktatásban is az úgynevezett duális képzés, amely lényegét tekintve abban különbözik a hagyományos alapképzésektől (BA vagy BSc), hogy a hallgatók az egyetemi vagy főiskolai oktatás mellett a képzés teljes időtartama alatt – ami változatlanul 3 vagy 3,5 év – szakmai gyakorlaton vesznek részt egy vállalatnál, ami egy tanévnek nagyjából a felét (22-24 hét) teszi majd ki.
A hallgatók a képzés részeként határozott idejű munkaszerződést kötnek azzal a céggel, ahol a gyakorlatukat végzik. Fizetést is kapnak, amelynek mértéke a mindenkori minimálbér 15 százaléka hetente. Ez a juttatás nem csak akkor jár a tanulóknak, amikor gyakorlaton vannak, hanem a képzés teljes ideje alatt, emellett fizetett szabadsággal rendelkeznek, ami évente összesen 4 hét. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincsenek hosszabb szünetek és nincs nyári vakáció sem. A kormány a Palkovics László felsőoktatási államtitkár nevével fémjelzett „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című felsőoktatási koncepció alapján azt tervezi, hogy 2020-ra a duális rendszerben tanuló első évesek száma elérje a 8 százalékot, ami a 2014-es felvételi adatok alapján 6000 hallgatót jelentene. Összehasonlításképpen: idén a felvételik után kevesebb mint 800 hallgató kezdheti meg tanulmányait duális rendszerben.
Információs sivatag
Bár az új duális képzésre a felvételizőknek február 15-ig kell beadniuk jelentkezésüket, három héttel a jelentkezési határidő előtt elképesztő információhiánnyal találkoztunk. Arról már korábban lehetett olvasni, hogy országosan 17 intézményben indul duális képzés, de hogy pontosan mely intézményekben, sehol nem részletezték, a legtöbb esetben még a képzőhelyek weboldalai sem nyújtanak ebben eligazodást.
Kerestük az ügyben az Educatio Kft.-t és az Oktatási Hivatalt, de nem kaptunk választ, végül telefonon annyit közöltek, hogy jelenleg nincs olyan listájuk, amelyek tartalmazná az ősszel induló duális képzéseket, és ugyanezt a választ kaptuk a múlt hét végén megrendezett Educatio Kiállításon is. A Felvi.hu szerkesztőitől megtudtuk, hogy január 31-ig fogják kiegészíteni a felvételi tájékoztatót a legfrissebb információkkal – miközben például a szombathelyi gépészmérnöki duális képzésre már lezárult a jelentkezés.
Még nagyobbak a kérdőjelek a képzési forma vállalati részénél. Bár a felsőoktatási jelentkezési határidővel párhuzamosan kell jelentkezni oda is, ahol a gyakorlatot a hallgató tölteni szeretné, de ennek a jelentkezésnek a határidejét a cégek maguk szabják meg. Ezekről azonban még minimális kivételtől eltekintve még semmilyen információ nincs, a jogszabály szerint a cégeknek mindenesetre július 9-ig kell majd értesíteniük a jelentkezőket, hogy felvették-e őket. Egy diákból csak akkor lesz duális hallgató, ha megvan a megfelelő pontszáma az adott főiskolára vagy egyetemre, és a partnercég is kiválasztja. (Azokat a szakirányokat és képzőhelyeket, ahol indul felsőfokú duális alapképzés, Learning by doing című keretesünkben foglaltuk össze.)
Learning by doing
| Egyetemek, karok | Szakok | |
| Budapesti Gazdasági Főiskola | gazdaságinformatikus, kereskedelem és marketing, pénzügy és számvitel, nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás | |
| Budapesti Kommunikációs Főiskola | pénzügy és számvitel, gazdálkodás és menedzsment, turizmus és vendéglátás, emberi erőforrások, kereskedelem és marketing | |
| Debreceni Egyetem | gépészmérnök | |
| Eötvös József Főiskola | építőmérnök | |
| Kecskeméti Főiskola | anyagmérnök, gépészmérnök, járműmérnök, műszaki menedzser, mérnökinformatikus, kertészmérnök | |
| Miskolci Egyetem | anyagmérnök | |
| Nyugat-magyarországi Egyetem | gépészmérnök, mechatronikai mérnök, faipari mérnök | |
| Óbudai Egyetem | mérnök informatikus | |
| Szent István Egyetem | gépészmérnök | |
| Szegedi Tudományegyetem | gépészmérnök | |
| Széchenyi István Egyetem | gépészmérnök, mechatronikai mérnök, járműmérnök | |
| Pécsi Tudományegyetem | építészmérnök, építőmérnök, gépészmérnök, környzetmérnök, villamosmérnök, mérnökinformatikus |
Sikeres minta
A Facebookon látta a Mercedes-Benz duális képzését népszerűsítő hirdetést Sztahora Dániel, aki egyike lesz azoknak, akik jövőre elsőként végeznek egyetemi duális képzésében Magyarországon. A képzési formát meghonosító Kecskeméti Főiskola hallgatója úgy emlékszik, több mint 200-an jelentkeztek abban az évben, és az online regisztrációja alapján került azon 50 diák közé, akiket behívtak a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. oktatási központjába. „Arra számítottam, hogy személyiségteszt lesz, mesélte, de helyette egy több modulból álló logikai, matematikai és fizikai feladatokat tartalmazó vizsgasort kapott. A kiválasztás utolsó körében személyes meghallgatáson („ állásinterjún”) kellett részt venniük, ide már csak 25-en jutottak el. „Közvetlen volt a légkör, de már érződött a tét. Belekérdeztek abba, amit mondok, a külföldi vezetőkkel németül kellett beszélgetni.” Dánielnek ki kellett dolgoznia egy prezentációt egy megadott témára, továbbá kapott egy csomagot, amelyben szerszámok, alkatrészek voltak, meg egy leírás, amely alapján kellett össze kellett szerelnie egy szerkezetet, időre.
Az úttörőnek számító képzésben végül 11-en kezdhették meg tanulmányaikat a Mercedesnél. "Nem zseniket vettek fel, de egy válogatott csapat jött össze, a gondolkodásmód és a gyakorlatiasság számított.” Dánielék 12 hetet a főiskolán töltenek, ahol ilyenkor ugyanúgy elméleti oktatás zajlik, mint bármelyik főiskolán vagy egyetemen, viszont a vizsgaidőszakot a céges gyakorlaton töltik, ahol ugyanúgy, mint egy munkahelyen, napi nyolc órát bent kell lenniük, de közben vizsgázniuk is kell. Az első két gyakorlati időszakban még elméleti oktatást is kapnak az adott cégnél a duális hallgatók: „ezt úgy kell elképzelni, hogy miután átvettük az elméleti alapjait, egy komplett motort szerelünk szét, majd rakunk össze”.
Az első két félév után, ami egyfajta alapozásnak tekinthető, a hallgatóknak különböző projektekben kell részt venniük. Beosztják őket mérnökök mellé, akiknek a munkáját segítik, így került be Dániel például a gyártósor-optimalizálásba. A képzés arra is lehetőséget teremt, hogy külföldön is kipróbálhassák magukat a hallgatók: Dániel a nyári gyakorlati időszakban egy németországi Mercedes-gyárban dolgozhatott: „megismerhetsz egy másik kultúrát és bepillantást nyerhetsz, ott hogyan működik egy gyár.” A projektidőszakok végén a vállalat, hasonlóan a főiskolához, értékeli a hallgatók munkáját, és végig nyomon követik a fejlődésüket.
A szerződésük határozott időre szól, ezért nem lehet a 7 féléves képzést 10 félév alatt elvégezni. „A tempó feszített, a jó érdemjegyekért meg kell küzdeni, de ebből csak profitálunk. Nyáron mindig dolgozni szoktam, így nem ért meglepetésként, hogy csak 20 nap szabadságom van” – mondta a hvg.hu-nak Dániel, aki szerint a képzési forma „az életre nevel”.
Tízszeres túljeletkezés
A duális képzés legnagyobb előnyének Dániel azt tartja, hogy három és fél éves BSc-képzés után minimum másfél éves tiszta gyakorlattal kerül ki a főiskoláról a hallgató. Szerinte ez olyan szintű műszaki rálátást biztosít, ami hatalmas előny egy hagyományos alapképzést végzett hallgatóval szemben. Amit még kiemelt, az aktív nyelvhasználat, mert még a hazai Mercedes-gyárban sem lehet nyelvtudás nélkül érvényesülni. „Ha már van egy német munkatárs a csapatban, akkor onnantól egy megbeszélés német nyelven fog zajlani” – szemléltette.
Dániel szerint ha már ennyi időt, pénzt és energiát ölnek egy hallgató képzésébe, akkor „a végén valamilyen állást fel fognak kínálni”. Jövőbeli elképzeléseiről elmondta, hogy a diploma megszerzése után szívesen maradna a stuttgarti cég hazai gyáránál, de később a konszernen belül, már külföldön szeretne elhelyezkedni.
Kecskeméten a 2012-es indulás óta három évfolyamon már több mint 120 hallgató tanul duális képzésben, az elsők 2016 februárjában végeznek. Az ötlet a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.-től jött, de azóta más vállalatok is bekapcsolódtak az együttműködésbe, mondta a hvg.hu-nak a főiskola rektora, Ailer Piroska.
Eddig minden évben legalább tízszeres túljelentkezés volt a meghirdetetett helyekre, a rektor szerint az egyik legnagyobb előnye a duális képzésnek, hogy a hallgatók előtt van egyfajta karrierút, hiszen a képzés lezárultával jó eséllyel munkát kapnak az adott vállalatnál. Emellett az sem mellékes, hogy munkavállalóként havi juttatást kapnak az őket foglalkoztató vállalattól, miközben nappali tagozatos hallgatóként ugyanúgy jogosultak tanulmányi ösztöndíjra és szociális támogatásra.
A rektor véleménye szerint a duális képzésben részt vevő hallgatók képzése egy hosszú távú befektetés a cégek részéről, hiszen a havi juttatáson kívül idő- és energiaráfordítással is jár ez részükről. Úgy fogalmazott, reméli, a cégek is úgy értékelik majd, hogy ez egy jól működő rendszer, és az innen kikerülő hallgatók valóban jobban teljesítenek majd a hagyományos képzésben tanuló társaiknál. A duális képzés a főiskolának is komoly tapasztalat- és ismeretszerzési lehetőség, azon túl, hogy közvetlenül a munkaerő-piaci szereplőktől kap visszajelzést az intézmény, kutatási és fejlesztési terveknek is teret adhat az együttműködés.
A felsőoktatás problémáit a duális képzés nem fogja teljesen megoldani, de azokon a területeken, ahol elindul ez a képzés, hosszú távon – ha majd nagyobb létszámmal vesznek részt ebben hallgatók, illetve cégek – kedvező hatása lehet, és a munkaerő-piaci szereplők is elégedettebbek lesznek a hazai felsőoktatás teljesítményével, értékelt a főiskola rektora.
Mint a házasság esküvő előtt
Az Education Kiállításon ott volt a Budapesti Kommunikációs Főiskola is, amely tavaly decemberben kapott felkérés cégektől, hogy indítson duális alapképzést, mondta a hvg.hu-nak Kiss Pál István vezérigazgató. Az új képzési forma öt szakon debütál, pénzügy és számvitel, gazdálkodás és menedzsment, turizmus-vendéglátás, emberi erőforrások, kereskedelem és marketing szakokon, 5-5 fővel. A BKF partnerei között olyan „nagyágyúk” is szerepelnek, mint az OTP Bank, a Deloitte vagy épp a Bock Bisztró.
Eddigi tapasztalatai szerint a leendő hallgatók számára a gyakorlatorientáltság, a biztos munkahely lehetősége és a havi anyagi juttatás a hívószavak, amik miatt a duális képzést választanák. Úgy gondolja, 2-3 éven belül, a duális képzésnek köszönhetően, ami sokkal direktebb és gyorsabb visszajelzést ad az adott felsőoktatási intézmény teljesítményéről, az egyetemek naprakészek lehetnek a saját munkájukról és a piac igényeiről.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen elvárásokat támasztanak a cégek a felsőoktatásból kikerülő diplomásokkal szemben, a vezérigazgató úgy fogalmazott, elsősorban nyitott és motivált munkavállalókat keresnek, akikben megvan a folyamatos tanulásra való képesség. Emellett a duális képzésben tanulók a saját bőrükön fogják megtapasztalni, hogy a nyelvtudásra szükség van: nem véletlen, hogy a BKF-en magyarul, illetve angolul is elérhetőek lesznek a kurzusok, tette hozzá.
Véleménye szerint a duális képzéshez most még mindenki úgy áll, mint a házassághoz esküvő előtt, csupa pozitív gondolattal. De a képzéshez szükséges apparátust még ki kell építeni, több szak esetében ugyanis rugalmas tanrendet kell kidolgozni, ezekből pedig adódhatnak később még problémák.
| A cégeket akkreditáló tanács csak most alakult meg |
Miközben a cégeknek legkésőbb júliusban vissza kell jelezniük, hogy kiket vesznek fel, a cégek akkreditációjára hivatott Duális Képzési Tanács (DKT) csak január közepén alakult meg. (Ekkora már a Nyugat.Magyarországi Egyetem által indított duális képzésekre a felvételi jelentkezés már lezárult – a szerk.) A DKT 13 tagját – az oktatásért felelős miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezi ki három évre. Két tagot az oktatásért felelős miniszter, két tagot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, egy tagot az agrárpolitikáért felelős miniszter, egy tagot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, három tagot a Magyar Rektori Konferencia, két tagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, egy tagot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és egy tagot a Magyar Mérnöki Kamara delegált. A kormány különböző kedvezményekkel próbálja vonzóbbá tenni a képzést a vállalatok számára: a DKT követelményrendszerének megfelelő cégek a szakképzési hozzájárulásból tudnak jelentős összegeket levonni, ráadásul a foglalkoztatott hallgatók után sem kell járulékot fizetniük. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
