szerző:
Kálmán Attila

A harcos Juhász Péter? A szervezetépítő Szigetvári Viktor? A baloldali előválasztást javasló Pápa Levente? A stratégiaalkotásban meghatározó Szelényi Zsuzsa? Az Együtt keresi egyszemélyes vezetőjét, a tisztújítás vadiúj szabályok szerint zajlik a hétvégén. Az előkészületekből annyi látszik, hogy irtózatos titkolózás van, a Szolidaritás kiszorulóban a pártból, és mindenképp le szeretnék zárni a Bajnai távozása utáni poszttraumás korszakot.

„Már az is csoda, hogy nem nullára zuhantunk vissza” – mondta a hvg.hu-nak Juhász Péter, az Együtt V. kerületi politikusa arról, hogy röviddel a tisztújítás előtt az Együttet valamennyi közvélemény-kutató egy-két százalékra méri a szavazásra jogosultak körében. Bajnai Gordon háttérbe húzódásával és a PM tavaly novemberi leválásával az Együtt Juhász szerint akár el is tűnhetett volna a süllyesztőben. De hogy ez nem így lett, a párt konszenzusos véleménye szerint Szigetvári Viktornak nagyban köszönhető.

A két társelnök, a belvárosi ingatlanügyek tematizálásával nevet szerző Juhász, valamint a párt szervezőjének tartott Szigetvári az Együtt szombati tisztújításán újra elnökjelöltként száll ringbe. Rajtuk kívül még két elnökjelölt neve ismert (ez még menetközben változhat): Szelényi Zsuzsa, az Együtt országgyűlési képviselője, valamint Pápa Levente, elnökségi tag, a pártalapítvány kuratóriumának elnöke szintén kapott jelölést a posztra.

Juhász Péter tüntet
©

Azzal, hogy Bajnai „távozott”, „kiszállt”, „háttérbe vonult”, „felfüggesztette a politizálást” (ahány megkérdezett, annyi értelmezés), „sokakat nagyon meglepett, nem gondolták volna, hogy tényleg meg fogja csinálni”, mondta a hvg.hu-nak Pápa Levente, aki többekkel együtt úgy tartja, a „poszt-Bajnai” időszaknak lehet a lezárása az új alapszabályzat szerint megtartott első tisztújítás.

Permanens önkritika

Az Együtt „a semmiből jött létre”: tagjai túlnyomó többsége nem politizált korábban pártban, nem vettek át komplett alapszervezeteket (mint például a DK), az egész pártot Bajnai köré húzták föl. Szigetvári szerint ilyen körülmények között a kampányüzemmódban működő Együtt sem szervezetileg, sem ideológiájában, sem mint politikai közösség nem tudott kiforrni. „Az pedig egy politikai kudarc volt, hogy nem sikerült Bajnaiból miniszterelnök-jelöltet csinálnunk” – mondta Szigetvári, aki szerint az viszont pozitívum, hogy 550 tag és több ezer aktivista annak ellenére maradt, hogy már nem Bajnai miatt van az Együttben.

A párt prominenseivel folytatott beszélgetéseinkben több hiba is előkerült: a sikertelen egyezkedés az LMP-vel 2012 októberében (aminek következtében szétszakadt az LMP), az MSZP-vel folytatott tárgyalások mikéntje, és főként a közös lista (a koordinált indulás helyett). Szigetvári úgy nyilatkozott erről, hogy ő és Juhász Péter (aki a közös lista miatt be is adta lemondását a társelnöki tisztségéről, de azt leszavazták) voltak azok, akik a legkevésbé mentek a többséggel, „Karácsony Gergely, Jávor Benedek, Kónya Péter és mások pedig megszavazták, de ez egy nehéz dilemma volt, nem bántom őket”. (A hvg.hu értesülései szerint Jávor nem szavazta meg a közös listát, Karácsonynak pedig szavazati joga sem volt.)

Szelényi Zsuzsa az Együtt-PM EP-képviselőjelöltjeit bemutató sajtótájékoztatón 2014 áprilisában
©

Szelényi Zsuzsa az egész eddigi működésről állítja, hogy „kudarcos, nem felelt meg a kezdeti reményeknek”. Szerinte „nem a forma a lényeges, hanem hogy legyen önkritika és elemzés, és létrejöjjön egy viszonylag konszenzusos megértés az elkövetett hibákról, ami lehetővé teszi, hogy ezeket senki ne kövesse el újra”. Pápa Levente viszont pont azt kifogásolta, hogy az önkritika inkább csak az elnökség körében, „nem eléggé mélyen, és nem a pártfórumon” történt. „A sikere is változó volt, hogy finom legyek” – mondta. Ennek okát ő is abban látja, hogy „kampányról kampányra esett be a párt”, majd „Bajnai hátralépése is ütött egyet a szervezeten”. Szerinte a sok feladat között a párt karakteres önmeghatározása elsikkadt, ezért a küldöttgyűlés egy „identitáspapírról” is szavazni fog. (Az Együtt ideológiájáról lásd keretes írásunkat.)

Juhász Péter a permanens önkritikában hisz: „az alapvető következtetések levonása megtörtént, de ezt a folyamatot nem lehet soha befejezni”, ugyanakkor szerinte a közösségépítésre és az emberekkel való napi szintű kapcsolattartásra kellene koncentrálni az energiákat.

Nyomorgókért aggódó higgadt antipopulisták – ezt gondolja az Együtt a világról

Már Bajnai Gordon imidzse is épített arra, hogy „kívülállóként” érkezett a politikába, mert „annyira rosszul mennek a dolgok, hogy muszáj politizálni”. Szelényi is úgy fogalmazott a hvg.hu-nak, hogy azért „hagyta ott  a karrierjét, mert drámaian rossz irányba mentek a dolgok”, Pápa pedig azért mondott le vezető OTP-s állásáról, mert „a halálos ágyán” nehezen tudott volna elszámolni azzal, ha nem száll be a politikába. Az Együtt tagságára általában jellemző, hogy nem profi politikusként, hanem civil állásokból érkeztek a pártba, abból a belátásból, hogy „már nem elég otthon siránkozni”.

 

Ezt a felelős értelmiségi szerepet kötnék össze az Együtt politikusai a szakértői, higgadt, antipopulista politizálással, de Szigetvári szerint ügyelnek arra, hogy értékvezérelt maradjon az irányvonal, és ne csússzanak „technokrata, modernizációs agendába”. „Nem a magunk rezsicsökkentését kell megtalálnunk. Felnőttnek nézve a választókat, hosszú távú megoldásokban gondolkozunk” – szúr oda Szigetvári a Fidesznek, de azokat a civileket is demagógnak tartja, akik szerint „egy-két szociálpolitikai intézkedéssel felszámolható a magyarországi nyomor”.

 

Szigetvári károsnak tartja azokat a „fundamentalista vitákat”, amik a „Kettős Mérce Blogtól, az Auróra kávézón át a saját baráti köréig” arról szólnak, hogy ki az igazi baloldali. Szerinte bármit mond Schiffer András vagy Misetics Bálint, ő akkor is baloldali, és „őszintén aggódik a nyomorgókért”. A hvg.hu által megkérdezett összes párttag „szolidaritásról” és „emberekhez fordulásról” beszélt, mint ami megkülönbözteti az Együttet a baloldali értékekről megfeledkezett baloldali pártoktól.

 

Pedig ahogy többen mondják, az Együtt nem „klasszikus baloldali”, inkább centrista párt. Európai, demokrata, piacpárti, liberális -- sorolják egybehangzóan a párt fő jellemzőit a társadalmi érzékenység mellett. Az újbalos szervezetekkel azért nem tudnának közösködni Szigetvári szerint, mert nem „demagógok”, viszont az újraelosztási rendszert gyökeresen felforgatnák, mert „nem alkalmas arra jelenlegi formájában, hogy csökkentse a nyomort”.

 

„Középvárosi, nagyvárosi, aktív korú, az átlagnál nem sokkal iskolázottabb, az ellenzéki alternatívákkal elégedetlen, nem antikapitalista, nem status quo párti, liberális, szókimondó demokrata” – sorolja Szigetvári egy szuszra a célközönséget. Arra a kérdésre, hogy ez mégis mekkora réteg, azt válaszolja, „a nem antikapitalista LMP-sek, és a nem gyurcsányista DK-sok” biztosan őket választanák.

Szolidaritás: más a feje, más a segge

Az Együttet alapító három szervezet (a Bajnai jegyezte Haza és Haladás Egyesület, a médiatörvények elleni demonstrációkkal indító, Juhász által képviselt Milla, valamint a Kónya Péter vezette Szolidaritás) 2014 nyaráig hivatalosan is különböző platformokon működött a párton belül. Pápa Levente úgy jellemezte ezt a helyzetet, mint „állam az államon belül”, ahol a párt „különböző fejei” gyakran éltek zsarolási potenciáljukkal.

Miután a platformok megszűntek, Kónya Péter egy ATV-s interjúban meglebegtette, hogy párttá alakítaná a Szolidaritást, mert így mozgalma elveszíti önálló arculatát az Együttön belül. Ennek folyományaként megszüntették az Együtt és a Szolidaritás együttműködési szerződését, így azóta csak személyi átfedések vannak a két szervezet között. Más Szolidaritás-tagok megnyilatkozásaiból úgy tűnt, hogy Kónya nem igazán egyeztetett akciójáról másokkal. Sokan tulajdonították ezt válaszlépésnek arra, hogy az EP-választásokon nem kapott a Szolidaritás kijutásra esélyes helyeket a listán.

„Van távolodás” – foglalta össze röviden Pápa, pedig a PM már nem a szövetség tagja, akikkel állítólag kifejezetten rossz volt a Szolidaritás kapcsolata. Információink szerint az Orbán-szobor ledöntésénél, valamint a Lánchíd tavalyi elállásánál is súlyosabb bizalmi válságot okozott a párton belül, hogy Kónya úgy egyeztetett Gyurcsánnyal 2014 elején, hogy arról az Együtt más prominensei semmit sem tudtak. A szolidaritásosok visszahúzódását jelezte, hogy Székely Sándor tavaly decemberben lemondott a társelnökségről, és ma már csak Sértő-Radics István az egyedüli, aki az Együtt és a Szolidaritás legbelső vezetői köréhez is tartozik. (Igaz, ő a Fővárosi Közgyűlésben az Együtt színeiben politizál.)

Juhász Péter, Bajnai Gordon, Kónya Péter aláír 2012-ben
©

„Az egy komoly ellentmondás, hogy a Székely eljátssza a civil vezetőt” – utalt Pápa a február 1-jei tüntetésre. Juhász „zavarnak” látja a Szolidaritás működését, úgy hiszi, nem tudják ők sem, hogy civilek vagy párttagok lennének-e inkább. Szelényi szerint viszont „már nem lehet egységes Szolidaritásról beszélni”, sokaknak már fontosabb a mozgalomból az Együtt-tagsága, míg mások valóban inkább „utcai harcosok”. „A Millán belül kentaur-stratégiának hívtuk, amikor volt, akik pártban, mások civilben folytatták. Más a feje, más a segge” – mesélt Juhász arról, hogy mi lehet intő példa Kónyáéknak.

Szelényi mondta egyedül, hogy nem látványos a Szolidaritás kiszorulása, a hvg.hu által megkérdezett többi Együtt-tag viszont egyöntetűen ezt állította, miközben a tisztújításnál sem igen látszanak a Szolidaritáshoz köthető jelöltek.

Szigetvári: ha elindul, nyer

„Egységesen az lett volna az érdekünk, ha Bajnai Gordon marad. Senki nem volt abban érdekelt, hogy hátralépjen és a saját pecsenyéjét sütögesse” – mondta a hvg.hu-nak Pápa Levente, aki szerint az, hogy a Bajnai utáni vákuumban kiemelkedtek új vezető arcok, egészséges folyamatnak számít. Akkora holdudvarok pedig nem alakultak ki, hogy bármelyik könnyedén átvihesse az akaratát a küldöttgyűlésben. Az elnöki tisztségért Pápa mellett Juhász, Szelényi és Szigetvári már biztosan indul, de Szelényi félmosollyal sejtette, hogy ez még nem a végleges névsor. (Úgy tudjuk, az Együtt elnökjelöltjei valamennyien kaptak jelölést alelnöki és más pozícióra is. Az Együtt választmányát, az 50 fős Országos Politikai Tanács tagjait beleértve összesen több mint 200 jelölés érkezett, a pontos számok csak a tisztújításon derülnek ki.)

„Nagyképűen hangzik, de ha nem tennék semmit, akkor is többséget kapnék” – Szigetvári a többi jelöltjénél jóval nagyobbnak látja saját bázisát, de „nem kapaszkodik két kézzel az elnöki pozícióba”. Szigetvári az elmondása szerint azért nem vállalt országos vagy önkormányzati tisztséget sem, mert a párt megszervezésére helyezte a hangsúlyt, és lehet, a továbbiakban is inkább némileg háttérben maradna. „Ma a tagok azt szeretnék, hogy én legyek az elnök, de lehet, ez nem a legcélszerűbb. Ha Juhásznak kell, mondjuk, vezetnie a pártot, azt is el fogom fogadni, de azt is versenyben kell megméretni. A párt tagsága mögötti háttéralkukkal nehéz ezt megcsinálni, de nem is szabad.” Szigetvári szerint is a párt közvéleménye inkább nyílt versenyt szeretne látni, nem visszalépegetéseket, bár utóbbira is látszik esély.

Szigetvári Viktor
©

Ha a jelöltek közül valaki visszalép egy másik javára, akkor az a Szigetvári–Juhász-tandemből kerülhet ki, „úgy látom, ők eléggé jóban vannak” – mondta Pápa a hvg.hu-nak, aki egyébként azt várja, hogy Juhász csak gesztusból fogadta el a jelölést, de szerinte nem fog elindulni. Pápa viszont biztosan elindul, több forrásból is úgy tudjuk, több helyen hangoztatta, hogy ha már a párt nevében szerepel a „korszakváltás”, akkor zsenánt lenne, ha egy olyan elnöke lenne az Együttnek, aki hosszú éveken keresztül dolgozott a szocialistáknak.

„A múltam nyitott könyv, hogy ez diszkvalifikál-e, az lehet vita tárgya. A közösség beruházott abba, hogy Pápa Levente megmutassa magát mint gazdaságpolitikus, engem is kellene segíteni, hogy ezeket a percepciós hibákat leküzdjük” –  így reagált a felvetésre a korábban Medgyessy tanácsadójaként, az MSZP kampányfőnökeként, majd Bajnai miniszterelnökségi kabinetfőnökeként is dolgozó Szigetvári.

A buldogtól az innovátorig

Juhász Péter egyértelműen nagyon megerősödött a párton belül azzal, hogy országos hírnevet szerzett az V. kerületi ingatlanügyek botránnyá duzzasztásával. „Többféle vezető lehetséges. Nem biztos, hogy stratéga kerül a párt élére, lehetséges, hogy lángoszlopot akarnak a küldöttek” – ezt már Simándi Szelim, az Együtt ifjúsági szervezetének, az Y-gennek az egyik vezetője mondta a hvg.hu-nak, Juhászra célozva. A párt vezető politikusai közül többen nem tartanák őt alkalmas vezetőnek, inkább szimbolikus ügyekben látják erősnek. Volt aki „buldogként” jellemezte, aki arra jó, hogy nekimenjen mondjuk Rogánéknak, de elnöknek nem szívesen látná.

„Juhi igazi harcos, Viktor kiváló szervezetépítő,  Levente innovátor, én pedig jó stratéga vagyok és türelmes” -- jellemzi az elnöki jelöltek különbségeit Szelényi, aki azzal, hogy három kampányt is végigcsinált az elmúlt két évben, sok tapasztalatra tett szert, „politikai veteránnak” számít a pártban, ami előnyt jelenthet számára. Ezen kívül szerinte az is, hogy valamikor régen a Fideszben politizált, és hogy MSZP-s kötődést semmi módon nem lehet rásütni. A négy jelölthöz karakteresen más ügyek kötődnek, ami a megválasztott elnök személyén keresztül biztosan jobban fog exponálódni országos szinten is: Juhász neve egybefonódott az antikorrupcióval, Pápa az MNB visszás ügyeit kapargatta, valamint a baloldali előválasztást sürgeti, Szelényi legutóbb menekültügyben mozgolódott, Szigetvári viszont főleg a szervezetépítéssel van továbbra is elfoglalva, így tőle inkább a humánerőforrás optimalizálását várnák.

Karácsony Gergely, Barabás Richárd, Simándi Szelim akcióban
©

Simándi szerint a tisztújításnak az is a tétje, hogy milyen felfogással töltik be az adott vezető tisztségeket, mivel még „nem lakták be az új alapszabály által vázolt pártstruktúrát”. Az általános várakozás az, hogy a kampányüzemmódban működő, főleg Bajnaira hagyatkozó prezidenciális szervezet „szétterül” és demokratizálódik, például már most teljesen transzparens az elnökség működése. Minél több ismert politikust akarnak felépíteni, de semmiképp nem a csapatszerű működés rovására. Ezért is ügyelnek arra, hogy „teljesítményen alapuló verseny, és ne cicaharc” legyen a tisztségekért folyó küzdelem.

Macsó vagy macsóbb párt lesz az Együtt?

Azon túl, hogy az eddigi társelnöki rendszerről elnöki rendszerre tér át az Együtt, az Országos Politikai Tanács (OPT) tagsága is jelentősen meg fog változni a tisztújítás után, nagy részben a regionális kvótának köszönhetően. Az OPT felét a választókerületek súlya szerint töltik fel, ezzel próbálják kiegyensúlyozni a budapesti túlsúly amúgy nem pártspecifikus problémáját. A budapestiek túlhatalma miatt a nem budapesti párttagok szerint sincs konfliktus, mindenesetre az ellensúlyozásra törekszenek a kvótával.

Emellett ifjúsági, valamint női kvótát is alkalmaznak, ezek közül inkább az utóbbi juttathat be új embereket a párt parlamentjébe, aminek egyébként a párt stratégiájának meghatározásán túl az elnökség kontrollja is feladata. Női kvóta a „csúcspozíciókban” is van, az elnökség hat tagja, a két alelnök és az elnök közül legalább három politikusnak nőnek kell lennie. Pápa szerint ugyan ez nincs kikötve, de vannak olyanok, akik ezt az elnöki tisztségekre is érvényesnek tartják, tehát az elnök és a két alelnök között mindenképpen szeretnének nőt látni. A női kvóta általában „zavarja a férfiakat, még ha egy progresszív pártban el is fogadják” – mondta a kvóta ötletgazdája, Szelényi Zsuzsa. Magyarországon vannak macsó és még macsóbb pártok” – de Szelényi szerint ezen nem csak igazságossági szempontokból lenne üdvös változtatni, hanem azért is, mert „az emberek fele nő”, ezért női vezetőkkel partnerségben egy párt testre szabottabb, jobb döntéseket hozhat a választók számára.

A párt 2016-ra már tervez nagyobb kampányokat, de Szigetvári szerint nem a forráshiány a fő probléma a Fidesz elleni harcban, hanem az, hogy még nem látszik a baloldalon egy hiteles, legitim vezető, aki esélyes kihívója lenne Orbánnak. „Ha rajtam múlna, most nem nyomnám meg az előrehozott választás gombot” – mondta Juhász is, mivel még hosszú út áll az Együtt előtt, mire kormányképessé válik. Szigetvári szerint bármi is lesz a tisztújításon, az Együtt nem lesz MSZP 2.0, 2018-ra 10 százalék feletti középpárttá alakulhat, ha végigviszi, amit akar, de ehhez „mellébeszélés nélküli, k...a egyenes politizálás” kell.

Pénzügyek

„2015 a fiskális restrikció éve.” Szigetvári szerint a 135 milliós állami támogatásból 30 millió megy el idén a pártkasszából számlatartozásra, és az önkormányzati választásokra felvett 40 milliós hitelből is törleszteniük kell 30 milliót. Az állami támogatás teszi ki a párt költségvetésének körülbelül 90 százalékát, egyelőre tagdíjakból és fundraisingből sem folynak be hatalmas összegek, de májusban ez majd jobban látszik, amikor nyilvánosan is el kell számolnia az Együttnek a pénzügyeivel. A Haza és Haladás Egyesület hiába gazdálkodott  több százmillió forinttal, Szigetvári állítása szerint nem támogatják a pártot.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A csárdás és a gyapjúhímzés is a szellemi kulturális örökség része lett

A csárdás és a gyapjúhímzés is a szellemi kulturális örökség része lett

Párthűség havi egymillióért: kiből lesz ma államtitkár Magyarországon?

Párthűség havi egymillióért: kiből lesz ma államtitkár Magyarországon?

Engedély nélkül üzemeltettek széfeket, megint lecsapott az MNB

Engedély nélkül üzemeltettek széfeket, megint lecsapott az MNB

Sokkal olcsóbb lett a sárgarépa és a petrezselyem

Sokkal olcsóbb lett a sárgarépa és a petrezselyem

Régóta várt erre a hírre az Apple

Régóta várt erre a hírre az Apple

Erre figyeljen, mielőtt lefoglalózza álmai otthonát!

Erre figyeljen, mielőtt lefoglalózza álmai otthonát!