A közelgő hidegebb télre két fontos dolog utal: az El Nino-hatás, vagyis a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó légköri jelenség, valamint az Arktisz olvadó jégsapkája. "Ha az El Nino hatása erős lesz a Csendes-óceán középső térségében, az hidegebb telet hozhat Európában az előző években tapasztaltnál, ugyanis ennek következtében az északi-sarki hideg levegő továbbterjeszkedhet dél felé" – mutatott rá Georg Muller, a Point Carbon vezető meteorológusa hozzáfűzve, hogy szerinte idén erősödik az El Nino-hatás. A klímaadatok is arra utalnak, hogy számítani lehet az El Ninóra, amely ciklikusan jelentkezik.

Áprilisban az Ausztrál Meteorológiai Hivatal is felvetette az El Nino kialakulásának esélyét, amely azzal járhat, hogy kevesebb eső hull Ausztráliában és Ázsiában, viszont megnő a csapadék mennyisége Dél-Amerikában.

Az északi-sarki jég olvadása ugyancsak hidegebb télhez vezethet Európában. Márciusban az amerikai országos hó- és jégadatbázis arról számolt be, hogy mióta 1979-ben elkezdték a térség műholdas megfigyelését, még soha nem észlelték, hogy ennyire lecsökkent volna a befagyott területek nagysága, mint a legutóbbi képeken. 

A jégsapka azóta visszahízott és kiterjedése csaknem elérte a korábbi évek színjét. Az Arktisz jégsapkája a normálisnál gyorsabban olvad nyáron, ennek következtében hidegebbre fordulhat az időjárás – hangsúlyozta Muller.

Az összement jégsapka következtében több meleg áramlik a légkörbe az Atlanti-óceán felől, és az ennek köszönhetően kialakuló magas légnyomásmező megakadályozza, hogy a melegebb és nedvesebb nyugati áramlatok elérjék Európát. Muller szerint az El Nino és a sarki jégsapka olvadása együttesen azzal a következménnyel járhat, hogy az előzőeknél hidegebb tél köszönt be Európába.

Az ENSZ klímaszakértői a jégsapka hosszú távú – 1979 óta évtizedenként 3,8 százalékos – olvadását a globális felmelegedéssel hozták összefüggésbe, és jelezték, hogy az Északi-sark vizeiről a század második felében nyaranta eltűnhet a jég.