szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ellentmondások vannak a vallomások és a tárgyi bizonyítékok közt abban a balesetben, amelyet Murányi Marcell, a Népszabadság azóta lemondott főszerkesztője okozott – tudta meg a hvg.hu. A közlekedési szakértő szerint az autón látható nyomok alapján a főszerkesztőnek észre kellett vennie, hogy elgázolta a kerékpárost, de a szakjogász szerint is szakvélemények csatájává válhat az ügy.

Szemtanúi is lehettek Murányi Marcell, a Népszabadság és a Blikk korábbi főszerkesztője közlekedési balesetének, ugyanis a hvg.hu névtelen rendőrségi forrásból úgy értesült: többszörös ellentmondás van a tanúk elmondása, Murányi állításai és a tárgyi bizonyítékok között.

Murányi – aki ma lemondott a Népszabadság főszerkesztői posztjáról – a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Közlekedésrendészeti Főosztálya segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével gyanúsította meg. Úgy tudjuk, a segítségnyújtás elmulasztásáért és a baleset okozásáért is elismerte a felelősségét, és nem kért védőt a meghallgatáshoz. A kiadott közleményében is azt írta, a baleset március 30-án este 8 óra előtt nem sokkal, a Rottenbiller utca egyik kereszteződésében történt, jobbra kanyarodás közben, a térfigyelő kamera az egészet rögzítette. Miután Murányi hazaért, észrevette az autó jobb oldalán, a második ajtó hátsó részénél a szerinte nagyjából 25 centiméter hosszú karcolást, ekkor azonnal visszament a kereszteződéshez, és jelentkezett a már ott helyszínelő rendőröknél.

A súlyos sérüléseket szenvedett kerékpárost kórházba szállították, az ötvenes férfi hetekkel később, április 28-án elhunyt. Hogy a balesetnek ebben milyen szerepe volt, szakértők segítségével vizsgálják.

Visszanézve?

Egy közlekedési ügyekben dolgozó igazságügyi szakértő nevének elhallgatását kérve a hvg.hu-nak azt mondta: a Murányi kocsiján keletkezett sérülésről készült fotó alapján nehezen elképzelhető, hogy nem észlelte a karambolt. „Jól látszik, hogy karosszériáig hatoló karcolás és horpadás is keletkezett, ezek egyértelműen jelentős hanghatással járnak, észlelnie kellett. Egyébként honnan tudta volna, hova kell visszamennie” – mondta.

A közlekedési szakértő szerint egy figyelmes sofőr ilyen esetben azonnal lassít, illetve belenéz a visszapillantó tükörbe. Ezért az eljárás során szükség lehet egy bizonyítási kísérletre, hogy pontosan rekonstruálják, hogyan történt a baleset, mit látott, érzékelt a segítségnyújtás elmulasztásával gyanúsított Murányi. „Például elképzelhető, hogy az elütött kerékpáros úgy esett el, hogy már sem a belső, sem a jobb oldali tükörből nem láthatta” – magyarázta. A baleset éjszakai látási viszonyok között történt, ami eleve nagyban befolyásolhatja az áldozat észlelhetőségét a szakértő szerint, ezért döntő kérdés lehet az is, mennyire volt kivilágítva.

A közlekedési balesetért mindenképp felel

Tóth István közlekedési szakjogász szerint is alapvetően szakértői kérdés lesz annak eldöntése, hogy Murányi „észlelte vagy észlelnie kellett-e, hogy elütötte a biciklist”. „A segítségnyújtás elmulasztása ugyanis egy szándékos bűncselekmény, ezért ha csak gondatlan volt, illetve nem vette észre, akkor nem lehet felelősségre vonni, amiért nem állt meg és nem győződött meg arról, hogy valakinek az élete, testi épsége veszélyben van-e. Viszont ebben az esetben is nagy valószínűséggel felelnie kellene magáért a közlekedési balesetért” – magyarázta a vonatkozó szabályozást az ügyvéd.

Az elsőbbségi helyzetet is tisztázni kell, lényegi kérdés, hol járt pontosan a kerékpáros az autó kanyarodásának pillanatában. „Egy elsőbbségi helyzetből nehéz menekülni, legfeljebb olyan okot lehet felhozni, ami miatt nem vette észre az elsőbbségben lévőt” – jegyezte meg. Itt jön be a takarás kérdése, illetve hivatkozhat még arra, ha a kerékpáros nagyon gyorsan haladt.

Döntő kérdés lesz annak rekonstruálása is – ami szintén igazságügyi szakértői feladat lesz – hogy milyen, mennyire adekvát hangot hallhatott Murányi, mert többek közt ennek kellett utalnia az ütközésre, ha nem is látta a kerékpárost – mondta Tóth István. „Többek közt az autón keletkezett sérülésből fogják tudni megállapítani, hogy ennek milyen hang, látvány és egyéb hatással kellett járnia, ilyenkor szokott még hangtechnikai szakértő is közreműködni” – tette hozzá.

Hivatkozhat tévedésre

Murányi közleményében úgy fogalmazott, hogy „mindössze egy furcsa hangot hallottam, aminek nem tulajdonítottam jelentőséget”. A büntetőjogban is létezik a tévedés lehetősége, hiszen hiába volt hangja az ütközésnek, ha azt a sofőr például okkal egy padkának ütközésnek, vagy más hangnak, hatásnak is hihette, vagyis tévedett abban, mit hall. „De olyan eset is volt a praxisomban, amikor egy sofőr arra hivatkozott, hogy a kocsiban szóló hangos zene miatt egyáltalán nem hallotta meg az ütközést” – mondta Tóth. Ha alappal tévedhetett abban, milyen hangot hall, akkor nincs megállási kötelezettsége, illetve nem kell meggyőződnie arról, van-e segítségre szoruló.

Kérdésünkre, hogy ha nem észlelte a balesetet, honnan tudta, hova kell visszamennie, a kevés megjelent információ miatt egyelőre Tóth sem talált magyarázatot. A közlekedési szakjogász szerint a helyszínt gyakran azért hagyják el sofőrök, mert ittasan vezettek, ha pedig elkapták őket, azzal próbáltak védekezni, hogy csak a baleset után, a nagy ijedtség miatt fogyasztottak alkoholt. „Ha Murányi visszament, akkor úgy tűnik, nincs takargatnivalója, hiszen biztosan megszondázták a rendőrök. Emberileg mindenképpen pozitív, ami később, a bíróság előtt enyhítő körülmény is lehet” – mondta.

A hvg.hu rendőrségi forrásai szerint valóban így történt: megszondázták, és ez alapján Murányi nem ivott a baleset előtt.

Nem cserbenhagyás

A köznyelv és gyakran a média is szinonimaként használja a cserbenhagyást és a segítségnyújtás elmulasztását, pedig két teljesen más bűncselekményről van szó. A cserbenhagyás mindig egy közlekedési cselekményhez kapcsolódik, és csak a „közlekedési balesettel érintett jármű vezetője” követheti el, ha nem áll meg, illetve elmegy onnan, mielőtt meggyőződik arról, hogy van-e sérült, illetve segítségre szorul-e valaki. Ez vétség, ami 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Ezzel szemben a segítségnyújtás elmulasztását nemcsak a balesetező sofőr követheti el, hanem például az is, aki az utcán sétálva segítségnyújtás nélkül otthagy egy embert, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Ez az alapeset vétség, de a minősített esetek már bűncselekmények, ilyen az is, ha ő idézte elő a veszélyhelyzetet, és utána nem segített. Akkor is súlyosabban minősül a cselekmény, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna.

Kevesen tudják, hogy a segítségnyújtás elmulasztásának alapesete a Magyarországon egyik legtöbbet elkövetett és büntetlenül maradt bűncselekmény – mondta Tóth István. Hiszen mindenki, aki lát egy balesetet, de továbbhalad az ilyenkor rendszerint belassuló, majd újra nekilóduló forgalommal, az máris elkövette, ha láthatóan nincs ott a rendőr vagy a mentő – magyarázta a közlekedési szakjogász. Minden ott elhaladónak meg kellene győződnie arról, hogy valakinek van-e szüksége segítségre, ez a kötelezettség nemcsak az autóvezetőt, hanem mindenkit terhel, tehát egy ilyen kocsi utasa elvileg ugyanúgy elköveti a bűncselekményt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Meghalt Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója

Meghalt Bencze Izabella, a CÖF egyik alapítója

LMP: Kósa Lajos vesztegetési pénzt kaphatott a "csengeri örököstől"

LMP: Kósa Lajos vesztegetési pénzt kaphatott a "csengeri örököstől"

Márciusban is kérhetik a cégek a munkáltatói adómentességet

Márciusban is kérhetik a cégek a munkáltatói adómentességet