A katolikus egyház katekizmusában külön kis fejezet foglalkozik a halálbüntetés kérdésével - idézte fel Erdő Péter a rádióműsorban.

Eszerint az államnak kötelessége megvédeni polgárait a jogos önvédelem keretében, ugyanakkor "napjainkban általában lehetséges, hogy az állam megvédje a legsúlyosabb bűncselekmények ellen polgárait anélkül, hogy halálbüntetést alkalmazna".

Ha ezt egy modern állam tudja biztosítani, márpedig elvileg a technikai eszközök meg kell, hogy legyenek erre, akkor erre érdemes törekedni, nem pedig a halálbüntetés visszaállítására - közölte a bíboros.

Arról is beszélt, hogy a kérdés ősi, és a történelem során az igazságos háború, a jogos önvédelem és a kollektív önvédelem állami joga vagy kötelessége voltak azok a témák, amelyek felmerültek, és amelyekkel kapcsolatban mindig az igazságosság volt a fő probléma.

Hozzátette, éppen itt van a halálbüntetés egyik legsebezhetőbb pontja, hiszen hányszor előfordult bírói tévedés, hányszor voltak koncepciózus, igazságtalan perek, amelyekben ártatlan embereket ítéltek halálra és végeztek ki. "Ez pedig olyan nagy embertelenség, olyan nagy bűn és hiba, hogy mindenképpen el kell kerülni" - figyelmeztetett a bíboros. 

Ha napjainkban egy állam nem tudja biztosítani, hogy tárgyszerűen, hatékonyan megelőzze a bűncselekményeket, illetve a büntetés-végrehajtást is így folytassa, akkor vajon azt tudja-e biztosítani, hogy a halálbüntetést igazságosan és ne bírói tévedések vagy elfogultság alapján szabja ki? - tette fel a kérdést Erdő Péter.

Úgy fogalmazott: ahol az állam olyan gyönge, hogy esetleg nem tudná a büntetés-végrehajtást halálbüntetés nélkül hatékonyan biztosítani, ott a halálbüntetés alkalmazásával is nagyobb a valószínűsége az embertelenségnek és az igazságtalanságnak.