szerző:
Lakner Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha vezető pozícióban ülne, nem engedné, hogy a problémák ne jussanak el a felső vezetésig. Márpedig az egészségügyben ma ez van: Sándor Mária szerint a kórházigazgatók felfelé azt bizonygatják, hogy ennyi nővérrel és orvossal is elműködik a rendszer. A „fekete ruhás nővér” a hvg.hu-nak beszélt a tüntetések felhajtóerejéről, a kormánnyal folyó tárgyalásokról, a szerinte megbukott szakszervezetekről, és hogy a harcot nem fogja feladni.

hvg.hu: Amióta nővérként dolgozik, mennyit nőtt a fizetése?

Sándor Mária: 1997 óta vagyok ápoló, 2003-ban végeztem el a csecsemő- és gyermek szakosítót. 2002-ben, a Medgyessy-féle „nagy” béremelés idején kerestem nagyjából 120 ezret. Az Amerikai úti Gyermek-idegsebészet intenzív osztályán dolgoztam, ahol a vezetőség mindig törekedett rá, hogy a maximumot nyújtsa az alkalmazottainak. Kiemelt bérezés járt a rengeteg éjszakai műszakért, az intenzív osztályon végzett munkáért. A 140 ezer forint ma is kiemelt fizetésnek számít, van, aki nyolcórás munkáért 80-90 ezret visz haza.

hvg.hu: Egyre több nővér választja ezért inkább a külföldi munkavállalást. Önnek ez nem fordult meg a fejében?

S. M.: Dehogynem, csak aztán a család, a nagyszülők miatt a maradás mellett döntöttem. A mostani felvonulásunkra egyébként sok külföldi kolléga jött haza Angliából, Ausztriából, és azt mondták, visszatérnének, ha megkapnák azt a bért, amiből meg lehet élni.

Sándor Mária
©

hvg.hu: Ott ül az egészségügyi tárgyaláson a kormány képviselőivel és a szakszervezetisekkel. Mire jutottak?

S. M.: A múlt heti tárgyaláson megegyeztünk a munkaidőkeret hat hónapról háromra való csökkentésében: eddig a túlórákat fél évre számolták ki. Ezzel együtt szeretnénk, hogy a túlórákat egységesen kezeljék mindenütt, és ellenőrizzék is a betartását. Ne lehessen az, hogy egyik intézet így, másik úgy játszik a kifizetésekkel. Ahogy Zombor úr mondta: „Ne legyenek csúsztatgatások!”. Aztán arról is megállapodtunk, hogy a három évvel ezelőtti közalkalmazotti fizetéskiegészítés ne csak azoknak járjon, akiknek a bére nem érte el a minimálbért. 2013 márciusában ugyanis a Magyar Államkincstár üzenetet küldött sokunknak, hogy ez az emelés mégsem jár, és le is vonták visszamenőleg a korábban kiutalt pénzt. De a petíciónkról még nem esett szó a tárgyalásokon, csak arról, hogy mik az állam adósságai mifelénk.

hvg.hu: Ezek mikor kerülhetnek szóba?

S. M.: A határidő július elseje, a tüntetésen ennyi haladékot adtunk a kormánynak. Zombor úr azt mondta, ő minden követelést továbbít, a döntési jog nem nála van. A megszavazott költségvetéstől függ, mi lesz, de az esélyünk igen kevés, a kormány nem akar a rendszerbe pénzt tenni. Pedig csak ha azt nézzük, hogy 24 ezer nővért és 8 ezer orvost nem kell fizetniük, hiszen ennyien hiányoznak a rendszerből, akkor legalább azokat fizetnék meg jobban, akik helyettük is elvégezik a munkát. Szóba került az is, hogy a szociális szférából csoportosítanak át hozzánk forrást, de nekünk nem kell az ő pénzük, ott még nálunk is rosszabbul keresnek.

hvg.hu: És ha július elsejéig sem teljesülnek követeléseik?

S. M.: Akkor megyünk az utcára. Azt elmondtam többször, hogy mi nem sztrájkolhatunk – mit mondanék, kit nem látok el? Nem tudunk mást tenni, mint hogy kérünk-kérünk, esetleg az utcára vonulunk. De vannak még talonban dolgok, amihez összefogásra lenne szükség. Megtagadhatjuk például a túlórák teljesítését: ledolgozzuk a megadott munkaidőkeretet, és annyi. De kétséges egyelőre, a nyugdíj előtt álló ápolónők is bevállalnák-e, illetve a főnővérek jelentenék-e, hogy nincs több emberem.

hvg.hu: Ha lesz béremelés, az megoldhatja a nővérhiányt?

S. M.: Igen. Amikor a kétezres évek elején volt az a bizonyos „nagy” béremelés, sokan jöttek vissza a pályára. Rengeteg nővér van, aki más területen dolgozik, gyerekfelügyeletet vállal vagy éppen takarít főállásban, és van, aki mindezt másodállásban csinálja, így másnap hullafáradtan megy be a kórházba. Pedig nem mindegy, ott mennyire van topon az ember.

hvg.hu: A bérrendezés mellett az életpályamodell kidolgozását is követelik. Mit tart e téren szükségesnek?

S. M.: Kellenének olyan iskolák, amilyenekben mi is végeztünk: szakmai képzést adó egészségügyi gimnáziumok. Kellenek aztán olyan nővérek is, akik mellé be vagy osztva, és akiktől tanulni tudsz. Ma, ha jön egy tanulónővér, nem tudsz rá odafigyelni, pedig a szakmai tudást rendesen át kéne neki adni. Szükség lenne új ágazati bértábla-rendszerre. Kezdő fizetésnek szerintem a nettó 160 ezer forint lenne a normális, miközben harminc-negyven év munkaviszony után sem visz haza ennyit az ember. Egy ápolóra ma annyi beteg jut, hogy egyiket sem tudja becsületesen ellátni. Egy felnőtt osztályon hogyan lehet tisztességgel gondozni 40-50 beteget? Mennyi idő csak egy fürdetés? És akkor még ott van az etetés, a vérnyomásmérés, gyógyszerezés, infúzió bekötése és a többi.

Sándor Mária az egészségügyi dolgozók tüntetésén május 12-én
©

hvg.hu: Közben egy nővér takarítói és adminisztrációs feladatokat is ellát.

S. M.: Az adminisztrálás folyamatos, mindent le kell jegyezni, hogy mikor teszi fel a nővér az infúziót, mi van abban az infúzióban, mikor, milyen gyógyszereket kap, hogy érzi magát a beteg. Az is evidens, hogy az osztályunkon mi töröljük le az éjjeli szekrényeket, mi hajtogatjuk a pelenkákat, mi mossuk ki a gyerekkádat, hisz erre nincs egy utánunk futkosó szakszemélyzet. De nem a munkával van a baj, hanem a mennyiségével.

hvg.hu: Az is gyakori panasz, hogy egyszer használatos eszközök sincsenek megfelelő mennyiségben.

S. M.: Előfordul, kórháza, osztálya válogatja, de szerencsére nálunk, a csecsemőintenzíven még nem volt ilyen. A felnőtt egészségügy sajnos kevésbé működik, mint a gyerekegészségügy: előbbiben gyakoribb, hogy a hozzátartozótól kérik a gyógyszert, hőmérőt, sőt volt, hogy a műtéthez a varrófonalat is.

hvg.hu: A tüntetések arca lett, sokan feketébe öltöztek az ön példája nyomán. Hogy éli meg ezt az egészet?

S. M.: Hihetetlenül megdöbbentett ez az összefogás. Már az is, hogy az első RTL-es interjút több mint 400 ezren nézték meg az interneten. Úgy látszik, kimondtam olyan igazságtalanságokat, amilyenek egy nővért nap mint nap érnek. Meglepett az is, hogy ennyien eljöttek a normafai demonstrációra. Köztük politikusok, sokuknak a nevét sem tudom. Aztán a május 12-i rendezvényen már sokan voltak betegek is. Az utcán lépten-nyomon megszólítanak, megszorítják a kezem, megölelnek, és azt mondják, velünk vannak. De ez a történet nem rólam szól, hanem a leamortizált magyar egészségügyről, a betegekről és a nővérekről. Mindezt csupán arra akarom használni, hogy felhívjam a kormány figyelmét: nincs tovább. Ha nem segítenek, Magyarország vonul az utcára.

hvg.hu: Kiállása után felajánlották önnek, hogy dolgozzon együtt a Magyar Egészségügyi Dolgozói Kamarával (MESZK). Ez mit jelent? Hogy fogadja el az apróbb változtatásokat?

S. M.: Arra gondolhattak, hogy ne menjek fejjel a falnak. Az biztos, hogy ha én vezető pozícióban ülnék, nem engedném, hogy a problémák ne jussanak el a felső vezetésig. Most pedig a kórházigazgatás folyamatosan azt próbálja felfelé bizonygatni: megy ez még, ennyi nővérrel és orvossal is elműködik a rendszer. Pedig ez már rég nem igaz. Az biztos, hogy sem az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetében (EDDSZ), sem a MESZK-ben nem az ágy mellett dolgozók vannak jelen. Nem tudják, mivel jár, hogy egy nővérre egyre több beteg jut. Nem tudják, hogy itt már nem ápolás folyik, hanem tűzoltás: oda futok, ahol nagyobb a baj. A tb-t fizető, egész életüket végigdolgozó állampolgárok egyszerűen nem ezt érdemlik!

hvg.hu: Attól nem tart, hogy a végén mégis be kell érniük egy kisebb emeléssel, megalkuvónak kell lenniük?

S. M.: A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) biztosan nem tesz ilyet. Ezért sem látnak minket szívesen. Cser Ágnes (az EDDSZ országos elnöke – szerk.) önmagának mond ellent, amikor azt mondja: mi vagyunk a kerékkötők, és már rég megegyeztek volna. De miről? Az ötvenszázalékos alapbéremelés, amit mi kérünk, még csak szóba sem került. Cser csak arról akar egyezkedni, ami eleve járna nekünk, hogy emeljék a 2012-es minimálbérhez most hozzá a fizetésünket, és fizessék csak ki a ledolgozott órákat. A nem a közvetlen betegellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozók (sterilizálók, mosodai dolgozók stb.) még a chipsadóból jövő emelést sem kapták meg: ők valahogy mindig kimaradnak, mintha nemlétezők lennének. Mi egységesen kérjük a béremelést, a követeléseinknek az ő helyzetük javítása is részét képzi.

©

hvg.hu: Cser Ágnes azt mondta, hogy a szervezete, az EDDSZ már 2004-ben megfogalmazta sztrájkköveteléseit, de akkor senki nem állt mellé – miközben sokkal többet követelt, mint a mostaniak.

S. M.: És 2004 óta mit tudott felmutatni? Most azért ült le vele a kormány, mert mi kimentünk az utcára. Ő pedig ezek után arra büszke, hogy a kormány tárgyalópartnernek tekinti. Az Emmi előtt tüntető tizenkétezer ember egyként fordított neki hátat, épp azért, mert 2004 óta nem csinált semmit. Ezért is jött létre 2011-ben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) – hiába próbálnak arra hivatkozni, hogy „csak a Cser ülhet le tárgyalni”. Pedig a mögötte álló szervezetnek nincs is igazán aktív tagsága.

Június végén jár le a szerződése

A „fekete ruhás nővér”-ként ismertté vált Sándor Mária februárban tűnt fel az RTL Klub Házon kívül című műsorában: hosszan nyilatkozott arról, hogy az egészségügyet már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Megalázó bérekről, az ápolók kiszolgáltatottságáról beszélt az 1997 óta az egészségügyben dolgozó ápolónő, aki jelenleg koraszülötteket gondoz a Péterfy utcai kórházban. Nagy visszhangot váltott ki, amikor fekete ruhában kezdett tiltakozni az egészségügyi állapotok miatt, mire levetették vele a ruhát, azt szerették volna, hogy ne a kórház tagjaként akciózzon. Felmondott, de visszavették. Több tüntetésen is felszólalt, jelenleg pedig a Független Egészségügyi Szakszervezet tagjaként követeli az 50 százalékos alapbéremelést, a korábbi béremelések alapbérbe való beépítését, az életpályamodell kidolgozását, az ágazati szabályozás felülvizsgálatát és az Egészségügyi Minisztérium visszaállítását. 2018-ig a szakdolgozók százszázalékos alapilletmény-emelését tartja szükségesnek az a petíció, amit több szakszervezet mellett a FESZ is aláírt és átadott a kormánynak. Mint a hvg.hu-nak elárulta, június végén lejár a sokadjára meghosszabbított szerződése, úgy véli, utána a tevékenysége miatt elküldhetik, de alkut kötni semmiben sem hajlandó.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
"Antiszemita álhírkampány" – feljelenti a brüsszelező kampányt Szél Bernadett

"Antiszemita álhírkampány" – feljelenti a brüsszelező kampányt Szél Bernadett

A munkamánia 7 figyelmeztető jele

A munkamánia 7 figyelmeztető jele

Sztrájkra készülnek a postások

Sztrájkra készülnek a postások

Szegő Péter: Tatárszentgyörgy tíz év után

Szegő Péter: Tatárszentgyörgy tíz év után

Prostitúció támogatásával vádolják az NFL-bajnok tulajdonosát

Prostitúció támogatásával vádolják az NFL-bajnok tulajdonosát

Beteg patkányt fotóztak egy budai általános iskolánál

Beteg patkányt fotóztak egy budai általános iskolánál