szerző:
Lakner Dávid
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ha vezető pozícióban ülne, nem engedné, hogy a problémák ne jussanak el a felső vezetésig. Márpedig az egészségügyben ma ez van: Sándor Mária szerint a kórházigazgatók felfelé azt bizonygatják, hogy ennyi nővérrel és orvossal is elműködik a rendszer. A „fekete ruhás nővér” a hvg.hu-nak beszélt a tüntetések felhajtóerejéről, a kormánnyal folyó tárgyalásokról, a szerinte megbukott szakszervezetekről, és hogy a harcot nem fogja feladni.

hvg.hu: Amióta nővérként dolgozik, mennyit nőtt a fizetése?

Sándor Mária: 1997 óta vagyok ápoló, 2003-ban végeztem el a csecsemő- és gyermek szakosítót. 2002-ben, a Medgyessy-féle „nagy” béremelés idején kerestem nagyjából 120 ezret. Az Amerikai úti Gyermek-idegsebészet intenzív osztályán dolgoztam, ahol a vezetőség mindig törekedett rá, hogy a maximumot nyújtsa az alkalmazottainak. Kiemelt bérezés járt a rengeteg éjszakai műszakért, az intenzív osztályon végzett munkáért. A 140 ezer forint ma is kiemelt fizetésnek számít, van, aki nyolcórás munkáért 80-90 ezret visz haza.

hvg.hu: Egyre több nővér választja ezért inkább a külföldi munkavállalást. Önnek ez nem fordult meg a fejében?

S. M.: Dehogynem, csak aztán a család, a nagyszülők miatt a maradás mellett döntöttem. A mostani felvonulásunkra egyébként sok külföldi kolléga jött haza Angliából, Ausztriából, és azt mondták, visszatérnének, ha megkapnák azt a bért, amiből meg lehet élni.

Sándor Mária
©

hvg.hu: Ott ül az egészségügyi tárgyaláson a kormány képviselőivel és a szakszervezetisekkel. Mire jutottak?

S. M.: A múlt heti tárgyaláson megegyeztünk a munkaidőkeret hat hónapról háromra való csökkentésében: eddig a túlórákat fél évre számolták ki. Ezzel együtt szeretnénk, hogy a túlórákat egységesen kezeljék mindenütt, és ellenőrizzék is a betartását. Ne lehessen az, hogy egyik intézet így, másik úgy játszik a kifizetésekkel. Ahogy Zombor úr mondta: „Ne legyenek csúsztatgatások!”. Aztán arról is megállapodtunk, hogy a három évvel ezelőtti közalkalmazotti fizetéskiegészítés ne csak azoknak járjon, akiknek a bére nem érte el a minimálbért. 2013 márciusában ugyanis a Magyar Államkincstár üzenetet küldött sokunknak, hogy ez az emelés mégsem jár, és le is vonták visszamenőleg a korábban kiutalt pénzt. De a petíciónkról még nem esett szó a tárgyalásokon, csak arról, hogy mik az állam adósságai mifelénk.

hvg.hu: Ezek mikor kerülhetnek szóba?

S. M.: A határidő július elseje, a tüntetésen ennyi haladékot adtunk a kormánynak. Zombor úr azt mondta, ő minden követelést továbbít, a döntési jog nem nála van. A megszavazott költségvetéstől függ, mi lesz, de az esélyünk igen kevés, a kormány nem akar a rendszerbe pénzt tenni. Pedig csak ha azt nézzük, hogy 24 ezer nővért és 8 ezer orvost nem kell fizetniük, hiszen ennyien hiányoznak a rendszerből, akkor legalább azokat fizetnék meg jobban, akik helyettük is elvégezik a munkát. Szóba került az is, hogy a szociális szférából csoportosítanak át hozzánk forrást, de nekünk nem kell az ő pénzük, ott még nálunk is rosszabbul keresnek.

hvg.hu: És ha július elsejéig sem teljesülnek követeléseik?

S. M.: Akkor megyünk az utcára. Azt elmondtam többször, hogy mi nem sztrájkolhatunk – mit mondanék, kit nem látok el? Nem tudunk mást tenni, mint hogy kérünk-kérünk, esetleg az utcára vonulunk. De vannak még talonban dolgok, amihez összefogásra lenne szükség. Megtagadhatjuk például a túlórák teljesítését: ledolgozzuk a megadott munkaidőkeretet, és annyi. De kétséges egyelőre, a nyugdíj előtt álló ápolónők is bevállalnák-e, illetve a főnővérek jelentenék-e, hogy nincs több emberem.

hvg.hu: Ha lesz béremelés, az megoldhatja a nővérhiányt?

S. M.: Igen. Amikor a kétezres évek elején volt az a bizonyos „nagy” béremelés, sokan jöttek vissza a pályára. Rengeteg nővér van, aki más területen dolgozik, gyerekfelügyeletet vállal vagy éppen takarít főállásban, és van, aki mindezt másodállásban csinálja, így másnap hullafáradtan megy be a kórházba. Pedig nem mindegy, ott mennyire van topon az ember.

hvg.hu: A bérrendezés mellett az életpályamodell kidolgozását is követelik. Mit tart e téren szükségesnek?

S. M.: Kellenének olyan iskolák, amilyenekben mi is végeztünk: szakmai képzést adó egészségügyi gimnáziumok. Kellenek aztán olyan nővérek is, akik mellé be vagy osztva, és akiktől tanulni tudsz. Ma, ha jön egy tanulónővér, nem tudsz rá odafigyelni, pedig a szakmai tudást rendesen át kéne neki adni. Szükség lenne új ágazati bértábla-rendszerre. Kezdő fizetésnek szerintem a nettó 160 ezer forint lenne a normális, miközben harminc-negyven év munkaviszony után sem visz haza ennyit az ember. Egy ápolóra ma annyi beteg jut, hogy egyiket sem tudja becsületesen ellátni. Egy felnőtt osztályon hogyan lehet tisztességgel gondozni 40-50 beteget? Mennyi idő csak egy fürdetés? És akkor még ott van az etetés, a vérnyomásmérés, gyógyszerezés, infúzió bekötése és a többi.

Sándor Mária az egészségügyi dolgozók tüntetésén május 12-én
©

hvg.hu: Közben egy nővér takarítói és adminisztrációs feladatokat is ellát.

S. M.: Az adminisztrálás folyamatos, mindent le kell jegyezni, hogy mikor teszi fel a nővér az infúziót, mi van abban az infúzióban, mikor, milyen gyógyszereket kap, hogy érzi magát a beteg. Az is evidens, hogy az osztályunkon mi töröljük le az éjjeli szekrényeket, mi hajtogatjuk a pelenkákat, mi mossuk ki a gyerekkádat, hisz erre nincs egy utánunk futkosó szakszemélyzet. De nem a munkával van a baj, hanem a mennyiségével.

hvg.hu: Az is gyakori panasz, hogy egyszer használatos eszközök sincsenek megfelelő mennyiségben.

S. M.: Előfordul, kórháza, osztálya válogatja, de szerencsére nálunk, a csecsemőintenzíven még nem volt ilyen. A felnőtt egészségügy sajnos kevésbé működik, mint a gyerekegészségügy: előbbiben gyakoribb, hogy a hozzátartozótól kérik a gyógyszert, hőmérőt, sőt volt, hogy a műtéthez a varrófonalat is.

hvg.hu: A tüntetések arca lett, sokan feketébe öltöztek az ön példája nyomán. Hogy éli meg ezt az egészet?

S. M.: Hihetetlenül megdöbbentett ez az összefogás. Már az is, hogy az első RTL-es interjút több mint 400 ezren nézték meg az interneten. Úgy látszik, kimondtam olyan igazságtalanságokat, amilyenek egy nővért nap mint nap érnek. Meglepett az is, hogy ennyien eljöttek a normafai demonstrációra. Köztük politikusok, sokuknak a nevét sem tudom. Aztán a május 12-i rendezvényen már sokan voltak betegek is. Az utcán lépten-nyomon megszólítanak, megszorítják a kezem, megölelnek, és azt mondják, velünk vannak. De ez a történet nem rólam szól, hanem a leamortizált magyar egészségügyről, a betegekről és a nővérekről. Mindezt csupán arra akarom használni, hogy felhívjam a kormány figyelmét: nincs tovább. Ha nem segítenek, Magyarország vonul az utcára.

hvg.hu: Kiállása után felajánlották önnek, hogy dolgozzon együtt a Magyar Egészségügyi Dolgozói Kamarával (MESZK). Ez mit jelent? Hogy fogadja el az apróbb változtatásokat?

S. M.: Arra gondolhattak, hogy ne menjek fejjel a falnak. Az biztos, hogy ha én vezető pozícióban ülnék, nem engedném, hogy a problémák ne jussanak el a felső vezetésig. Most pedig a kórházigazgatás folyamatosan azt próbálja felfelé bizonygatni: megy ez még, ennyi nővérrel és orvossal is elműködik a rendszer. Pedig ez már rég nem igaz. Az biztos, hogy sem az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetében (EDDSZ), sem a MESZK-ben nem az ágy mellett dolgozók vannak jelen. Nem tudják, mivel jár, hogy egy nővérre egyre több beteg jut. Nem tudják, hogy itt már nem ápolás folyik, hanem tűzoltás: oda futok, ahol nagyobb a baj. A tb-t fizető, egész életüket végigdolgozó állampolgárok egyszerűen nem ezt érdemlik!

hvg.hu: Attól nem tart, hogy a végén mégis be kell érniük egy kisebb emeléssel, megalkuvónak kell lenniük?

S. M.: A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) biztosan nem tesz ilyet. Ezért sem látnak minket szívesen. Cser Ágnes (az EDDSZ országos elnöke – szerk.) önmagának mond ellent, amikor azt mondja: mi vagyunk a kerékkötők, és már rég megegyeztek volna. De miről? Az ötvenszázalékos alapbéremelés, amit mi kérünk, még csak szóba sem került. Cser csak arról akar egyezkedni, ami eleve járna nekünk, hogy emeljék a 2012-es minimálbérhez most hozzá a fizetésünket, és fizessék csak ki a ledolgozott órákat. A nem a közvetlen betegellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozók (sterilizálók, mosodai dolgozók stb.) még a chipsadóból jövő emelést sem kapták meg: ők valahogy mindig kimaradnak, mintha nemlétezők lennének. Mi egységesen kérjük a béremelést, a követeléseinknek az ő helyzetük javítása is részét képzi.

©

hvg.hu: Cser Ágnes azt mondta, hogy a szervezete, az EDDSZ már 2004-ben megfogalmazta sztrájkköveteléseit, de akkor senki nem állt mellé – miközben sokkal többet követelt, mint a mostaniak.

S. M.: És 2004 óta mit tudott felmutatni? Most azért ült le vele a kormány, mert mi kimentünk az utcára. Ő pedig ezek után arra büszke, hogy a kormány tárgyalópartnernek tekinti. Az Emmi előtt tüntető tizenkétezer ember egyként fordított neki hátat, épp azért, mert 2004 óta nem csinált semmit. Ezért is jött létre 2011-ben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) – hiába próbálnak arra hivatkozni, hogy „csak a Cser ülhet le tárgyalni”. Pedig a mögötte álló szervezetnek nincs is igazán aktív tagsága.

Június végén jár le a szerződése

A „fekete ruhás nővér”-ként ismertté vált Sándor Mária februárban tűnt fel az RTL Klub Házon kívül című műsorában: hosszan nyilatkozott arról, hogy az egészségügyet már csak a benne dolgozók lelkesedése működteti. Megalázó bérekről, az ápolók kiszolgáltatottságáról beszélt az 1997 óta az egészségügyben dolgozó ápolónő, aki jelenleg koraszülötteket gondoz a Péterfy utcai kórházban. Nagy visszhangot váltott ki, amikor fekete ruhában kezdett tiltakozni az egészségügyi állapotok miatt, mire levetették vele a ruhát, azt szerették volna, hogy ne a kórház tagjaként akciózzon. Felmondott, de visszavették. Több tüntetésen is felszólalt, jelenleg pedig a Független Egészségügyi Szakszervezet tagjaként követeli az 50 százalékos alapbéremelést, a korábbi béremelések alapbérbe való beépítését, az életpályamodell kidolgozását, az ágazati szabályozás felülvizsgálatát és az Egészségügyi Minisztérium visszaállítását. 2018-ig a szakdolgozók százszázalékos alapilletmény-emelését tartja szükségesnek az a petíció, amit több szakszervezet mellett a FESZ is aláírt és átadott a kormánynak. Mint a hvg.hu-nak elárulta, június végén lejár a sokadjára meghosszabbított szerződése, úgy véli, utána a tevékenysége miatt elküldhetik, de alkut kötni semmiben sem hajlandó.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egyelőre nem érkezett meg a három év alatti gyerekek oltása a háziorvosokhoz

Egyelőre nem érkezett meg a három év alatti gyerekek oltása a háziorvosokhoz

Elvette a kormány a helyi tömegközlekedés állami támogatását is a településektől

Elvette a kormány a helyi tömegközlekedés állami támogatását is a településektől

Felfüggesztették az SZFE honlapját

Felfüggesztették az SZFE honlapját