szerző:
Kálmán Attila
Tetszett a cikk?

A kormány a migránsok iránti "nyitottabb hozzáállás ösztönzését", a "multikulturalizmus felé történő elmozdulás elősegítését" tervezi, legalábbis a 2014-2020-as időszakra szóló Migrációs Stratégiában ezt fogalmazták meg. Mindez az Európa Tanács frissen nyilvánosságra hozott országjelentéséből derül ki, amelyben súlyos problémák olvashatók roma-, menekült- és melegjogok érvényesülése területén.

A strasbourgi székhelyű, a jogállamiság védelmével foglalkozó Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) ötévente ad ki országspecifikus jelentéseket uniós tagországokról. Most Magyarország is sorra került, immár ötödször, és bár néhány változást pozitívnak értékelt a szervezet, az összkép lesújtó. A nem túl hízelgő véleményt ráadásul úgy alakította ki a bizottság, hogy egy 2014 végéig tartó időszakot értékeltek, és ezek alapján is súlyos problémákra hívták fel a figyelmet – például a menedékkérők, valamint LMBTQ-személyek jogérvényesülésének esetében.

A kutatás lezárásának időpontja azért is fontos, mert a véleményt nem befolyásolta sem a nemzeti konzultáció, sem a debreceni tábor bezárása, sem a déli határzár, sem pedig a plakátkampány ötlete. És csak ezután jött Kocsis Máté buzeránsozása vagy a Pride-ot betiltani akaró Jobbik második számú politikai erővé emelkedése.

Felemás dicséretek

A közel 50 oldalas jelentésben fél oldalt tesznek ki az ECRI által üdvözölt változások. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényt, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság átalakítását is jó iránynak tartják. Igaz, a későbbiekben gyakran kitérnek arra, hogy a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek az itt lefektetett elvek.

A gyűlöletbeszéd, valamint a gyűlöletbűnözés elleni fellépés is tetszett az ECRI-nek, de itt is megjegyezték, hogy „a gyűlöletre uszításra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések alkalmazása korlátozott”. Az ötéves periódusban mindössze 201 esetet regisztráltak, amikor a gyűlöletből elkövetés felmerült súlyosbító körülményként.

Új Magyar Gárda – megalakulhatott
©

A független uniós szerv pozitívumként számolt be a Magyar Gárda 2009-es feloszlatásáról, majd ehhez is hozzátették, hogy alig egy hónap múlva megalakulhatott az Új Magyar Gárda a magyar hatóság tétlenkedése mellett.

Tapsoltak a 2013-ban elfogadott, 2014-2020-as időszakra vonatkozó Migrációs Stratégiának is, ami szomorúan vicces az azóta látottak tükrében.

A kormány is cinkos a gyűlöletkeltésben

A jelentés külön kiemeli a Jobbikot, mint olyan „radikális jobboldali populista pártot”, amely nyíltan él „romaellenes, homofób, idegenellenes” retorikával. A „büntetlenség klímáját” kialakító közbeszédért azonban nemcsak a Jobbikot teszik felelőssé, hanem „a gyűlöletbeszéd a teljes politikai palettán megtalálható” az ECRI szerint. Ezt azért tartják aggasztónak, mivel a verbális erőszak könnyen fizikai atrocitásokba torkollhat.

A sebezhető csoportokat illető dehonesztáló megjegyzések a jelentés szerint egyre gyakoribbak, szinte mindennaposak. A közmédiát is azzal vádolják, hogy a védett tulajdonságú csoportokról sztereotíp képet alakítanak ki, ami nagyban hozzájárul az intolerancia szalonképessé válásához.

A jelentés a gárdisták erődemonstrációit, a romagyilkosságokat, vagy a Pride résztvevőit ért támadásokat különösen extrém szélsőségeknek kezeli. De a „szélsőséges, náci csoportok” agressziójában az ECRI szerint cinkosok a kormányzati szervek is, mert nem lépnek fel elég gyorsan és határozottan olyan „puhább” ügyekben, amik szerintük gyűlöletre uszítanak. Ide sorolták Bayer Zsolt cigányokat állatnak nevező publicisztiáját, Kerényi Imre buzilobbizását, Szaniszló Ferenc antiszemita összeesküvés-elméleteit, és a Szaniszlót Táncsics-díjjal kitüntető Balog Zoltánt (aki végül négy napon belül külső nyomásra visszavette a legrangosabb újságírói díjat az Echo Tv-s Szaniszlótól.)

A Pride résztvevőit ért támadásokat különösen extrém szélsőségeknek kezeli
©

A falvakban rendszeresedett „törvénysértő őrjáratok” természetesen kiakasztották az ECRI-t, de üzenet értékű, hogy többet foglalkozik a jelentés a Fidesz-kormány politikájával. Előkerül a cigány gyerekek értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákba küldése, az oktatás területén megfigyelhető szegregáció, a felzárkóztatási stratégia elhibázottsága, a romák szociális lakásokból történő kiszorítása, a menekültek idegenrendészeti eszközökkel „kezelése”, és a többségitől eltérő nemi irányultságokkal semmilyen szinten nem foglalkozó közoktatás is.

Hiába a hangzatos stratégiák, a cigányok helyzete nem javult

Az ECRI-jelentés legnagyobb hányada a cigánysággal foglalkozik, és általánosságban megállapítja, hogy a hangzatos kormányzati akciótervek és stratégiák ugyan léteznek, de a hatásuk szinte egyáltalán nem érezhető egyelőre.

Az ECRI hangsúlyozza az oktatás fontosságát a cigányság felzárkóztatásában, ezért pozitív fejleménynek tartják, hogy 2015. szeptember 1-jétől minden 3 évesnél idősebb gyermeknek óvodába kell járnia. Azt viszont hozzáteszik, ez akkor lesz hatásos, ha a kötelezővé tétel mellett arról is gondoskodik a kormány, hogy valóban minden kisgyerek eljuthasson óvodába. A 3-5 évesek között ugyanis a nem cigányok 88 százaléka, a cigányoknak viszont csak a 42 százaléka járt rendszeresen óvodába 2014-ben.

Hosszan írnak a szegregált oktatás hátrányairól is, amit egyértelműen összekötnek azzal, hogy az ilyen körülmények között tanulók sokkal rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon. A jelentés szerint minden ötödik cigány szegregált iskolába jár, aminél még rosszabbul hangzik, hogy szintén csak 20 százalékuk tesz sikeres érettségit. A tankötelezettség leszállítása 18-ról 16 éves korra pedig rásegít a lemorzsolódásra, és növeli a képzetlen munkaerő nagyságát.

Létezik olyan becslés, amely szerint az értelmi fogyatékosoknak fenntartott iskolákba járók 90 százaléka cigány, de a jelentés meglehetősen tág határok között, 20-90 százalék közé saccolja ezt az arányt. A kormány is elismerte, hogy ez a probléma létező, a jelentés függelékében a tesztek megváltoztatása és új eljárásrend kidolgozása is szóba kerül.

Számozott utcák – a diósgyőri stadion építkezése miatt kellett sokaknak elhagyniuk a lakásukat
©

Az ECRI rosszallását fejezte ki a cigányok szociális bérlakásokból „kiszorítása” miatt is, szerintük egyértelműen diszkriminációs szándékkal lép fel több önkormányzat ezen a téren. Példaként említik a miskolci számozott utcák esetét, ahol a diósgyőri stadion építkezése miatt kellett sokaknak elhagyniuk a lakásukat. A hivatalos magyar védekezés szerint itt minden a törvényeknek megfelelően zajlik, az önkormányzat csupán „jogalkalmazó”, és azoknak a társadalmi csoportoknak is költözniük kell, akik nem védettek.

2013-ban a kormány a multikulturalizmus felé mozdult volna

A menekültpolitika változásait az ECRI azzal magyarázza, hogy 2012-ről 2013-ra 776 százalékkal nőtt a menedékkérelmet beadók száma (2157-ről 18 900-ra; 2014-ben pedig ez a szám már a 42 ezret is meghaladta.) Mivel ezzel párhuzamosan nem fejlesztették az infrastruktúrát, a táborok állapota gyorsan leromlott, és a túlzsúfolt befogadóállomásokon méltatlan higiéniai és egészségügyi körülmények alakultak ki.

A kormány az ECRI-nak ugyanakkor a menekültek miatti romló közbiztonságról, egészségügyi kockázatokról és a pénzügyi terhek fokozódásáról számolt be, és kérdésesnek találták, hogy a problémák megoldhatóak-e.

A jelentés szerint a befogadóállomásokra eleve önkényesen kerülnek a migránsok, éppen oda, ahol van hely, attól függetlenül, hogy zárt vagy nyitott táborról van-e szó. Így akár gyerekes családok is kerülhetnek idegenrendészeti eljárás alá olyan táborba, ahol a menekülteket szállítás közben megbilincselik vagy vezetőszáron tartják. A kormányzati válasz szerint ilyen intézkedésektől tartózkodnak, és csak a legvégső esetben, más megoldás hiányában fordulhat elő ilyen.

A táborokból kikerültek az ECRI szerint gyakran hajléktalanok lesznek, mert az államtól igényelt pénzbeli támogatások akár hónapokat is csúszhatnak, amit a kormány tagad. A lakhatás megoldása kulcsfontosságú a munkavállalás miatt a menekülteknél is. Sokan egy összegben igénylik ezért a támogatást, hogy abból oldhassák meg ezt a kérdést. A kormány szerint azonban számos esetben másra költik ezt a pénzt, vagy miután megkapták, el is hagyják az országot.

Debreceni Menekülteket Befogadó Állomás
©

A jelentés arról is ír, hogy nincsenek megfelelő intézkedések, amelyek elősegíthetnék a menekültek beilleszkedését, például már a magyar nyelvi kurzusok is csak opcionálisak. A hivatalos válasz szerint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2014 végéig több mint 500 beilleszkedési szerződést írt alá migránsokkal, akik így személyre szabott programban vehetnek részt.

Az ECRI lelkesen ír a Migrációs Stratégiáról, amely a 2014-2020-as időszakra fogalmaz meg vállalásokat a kormány részéről. Ebben olyanokat írtak, hogy terveznek „tudatosságnövelő kampányokat”, melyek célja a „nyitottabb hozzáállás ösztönzése a migránsok iránt” és „a multikulturalizmus felé történő elmozdulás elősegítése”.

A melegekről adatok sincsenek

Az ECRI röviden a melegek helyzetére is kitér, melynél alapvető problémának tartja, hogy e közösség méretéről semmilyen adat nem létezik. Pedig ez gyűjthető lenne indokolt esetben, ezek nélkül képtelenség bármilyen programot alkotni a kérdésben.

A jelentés, amellett, hogy a Pride-ot csak kordonok között, és „neonáci csoportok” ellendemonstrációi mellett tarthatják meg, leginkább arról fogalmaz meg elítélő véleményt, hogy hiába vezették be 2007-ben a regisztrált élettárs intézményét, az Alaptörvény miatt nem házasodhatnak a melegek.

Emellett azt is súlyos hiányosságnak tartják, hogy a közoktatás keretei között semmiféle program nincs kidolgozva a melegek elfogadtatására, és kormányzati, állami akciótervvel sem segítik az LMBTQ-közösséget. Márpedig a közbeszédet egyre inkább uralja az intolerancia, és a homofób gyűlöletbeszéd, ami így semmilyen ellensúlyt nem kap.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!