Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
A volt miniszterelnök arra is figyelmeztet: a győztes csak akkor őrizheti meg a hatalmat, ha hajlandó a győzelme mögé is benézni.
Nem minden az, aminek első ránézésre látszik – ezzel a megállapítással zárul a miniszterelnökből lett DK-elnökből lett író Gyurcsány Ferenc e nélkül is eléggé sejtelmes Facebook-posztja, amelyben politikai győzelmek és vereségek természetén elmélkedik.
Először is megállapítja, hogy a győztes nem magyarázkodik, hanem ünnepel, és a győzelemnek amúgy van önigazoló ereje, mert „egy időre elrendezi a múltat, értelmet ad a döntéseknek, igazolja a kockázatot, elfeledteti a hibákat.”
A vesztesnek azonban Gyurcsány szerint nehezebb a dolga, mert előtte falak meredeznek. Méghozzá „a megértés elzáró falai, mert megérteni a vereség okát, és még inkább feldolgozni azt, istentelenül nehéz feladat.”

Gyurcsány segít a megértésben, és kifejti, hogy a vereség is lehet többféle: a politikai, amely fáj, megrendít, akár évekre kiszorít valakit a hatalomból, de nem zárja le végleg a történetét, és a történelmi vereség, amely után nem lehet visszatérni.
A történelmi vereség a volt kormányfő szerint főleg két-három okból következhet be:
A politikában nemcsak az irány számít, hanem a mérték, az ütem és a teherbírás is
– állapítja meg Gyurcsány, és jelzi: természetes, hogy a győztes ünnepel, a vesztes pedig magyarázatot keres. De figyelmeztet: a győztes csak akkor őrizheti meg a hatalmat, ha hajlandó a győzelme mögé is benézni. Sőt, teszi hozzá:
a vesztes pedig csak akkor térhet vissza, ha nem magyarázkodik, hanem megért.
Nyitóképünkön Gyurcsány Ferenc a Parlamentben. Fotó: HVG / Túry Gergely
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.