A Fővárosi Ítélőtábla márciusban hozta azt a döntést, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a hivatalt vezető Lázár János két utazásának részleteit. Az ítélet szerint a hivatalnak meg kell mondania, hogy Lázár János még 2013-ban, államtitkárként egy svájci és egy olaszországi útján pontosan mely szállodákban szállt meg, és azok egyenként mennyibe kerültek.

A Miniszterelnökség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az ítélet ellen a Kúriához, a legfelsőbb bírói fórumhoz. A Kúria azonban most elutasította ezt a kérelmet, és kimondta, hogy a hotelek nevét ki kell adni.

A bíróság emlékeztetett, hogy az információszabadságról szóló törvény egyértelműen meghatározza, hogy közérdekű adatnak minősül minden olyan információ, amely a közfeladat ellátásával kapcsolatos. Kivételt a személyes adatok képeznek, a bíróság szerint azonban kétségtelen, hogy nem tartozik ebbe a körbe az, hogy Lázár János hol szállt meg.

A Kúria döntése ellen fellebbezni nem lehet. A Miniszterelnökségnek az írásba foglalt ítélet kézhezvétele után ki kell adni a hotelek nevét. Ez a folyamat ugyanakkor akár több hónapig is eltarthat – olvasható az oknyomozó portálon.

A pert tavaly év elején, még az Origo munkatársaként indította Pethő András, a Direkt36 egyik alapítója a Transparency International jogi segítségével.

A per előzménye az volt, hogy az újságíró kérdéseket tett fel a Miniszterelnökségnek Lázár János három olyan utazásáról, amelyeken a szállásköltség jóval magasabb volt, mint a hivatal vezetőinek más kiküldetésein. Egy 2012. november végi angliai utazáson Lázár és kísérőjének 920 ezer forint volt a szállásköltség két éjszakára, 2013 júliusában egy milánói éjszaka 596 ezer forintba került (szintén Lázárnak és kísérőjének), egy 2013. márciusi zürichi éjszaka pedig 189 ezer forintba került a politikusnak és útitársának.

A svájci útra eredetileg ennél jóval nagyobb szállásköltséget adott meg a Miniszterelnökség, de később lefelé módosította, arra hivatkozva, hogy véletlenül más kiadásokat is hozzászámoltak a hotelszámlához.

A Fővárosi Törvényszék tavaly május végén részítéletet hozott a svájci és az olaszországi utazásról. Ebben kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek részletesebb tájékoztatást kell adnia arról, hogy Lázár János mit csinált a két kiküldetésén, és válaszolnia kell azokra a kérdésekre is, hogy mely szállodákban szállt meg, illetve hogyan alakult a szállásköltség a hotelek és az utazások bontásában. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen.

A másodfokú ítélet annyiban változtatott az első döntésen, hogy az ítélőtábla szerint a Miniszterelnökségnek azt nem kell kiadnia, hogy kikkel találkozott Lázár János. Az elsőfokú ítélet sem kötelezte nevek kiadására a Miniszterelnökséget, de annyit előírt, hogy legalább a titulusukat meg kell jelölni.

A Miniszterelnökség kezdetben azzal hárította el a válaszadást, hogy az utazások részleteinek kiadása nemzetbiztonsági érdeket sértenének. Később mégis közöltek egy-két részletet az utazásokról. Kiderült például, hogy mindegyik úton csak ketten vettek részt, Lázár és egy kísérője, tehát a magas hotelszámlákat nem népes delegációk produkálták.

A mostani ítélet csak a svájci és az olaszországi útra vonatkozik, mert az angliai kiküldetés esetében külön folytatódott az eljárás. A Miniszterelnökség a per során közölte, hogy arról a kiküldetésről létezik egy titkosított irat. Azóta a bíróság elsőfokon kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek ebben az esetben is ki kell adnia a hotel nevét, mert arra nem vonatkozott a titkosítás.

Lázár János többször is azt mondta: nem hajlandó kiadni a szállodák nevét, mert szerinte annak alapján ki lehetne találni, hogy kikkel találkozott.

Közben egy másik perben a bíróság elsőfokon kimondta, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia, hogy Lázár kikkel találkozott svájci és olaszországi útján. A Miniszterelnökség fellebbezett az ítélet ellen.