Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Tetszett a cikk?

Debrecenbe vonat megy vagy villamos? Csak a gyrososnál van esélye egy menekültnek dolgozni? Ki a jobb segítő, a civilek vagy a hivatásosak? Másoljuk-e a görög menekültügyi gyakorlatot? Ki perli be a magyar államot. A menekültsegítő szervezetek találkozóján kiderült, bőven van még miről beszélni a kérdésben.

A rendkívüli menekülthelyzet összehozta a civileket, a kerítés viszont az ő sorsukat is megpecsélheti. S bár a nemzetközi helyzet képlékeny, így emiatt a mindennapok kapnak nagyobb hangsúlyt, most először nyilvánosan összeültek a migránsokon segítők, hogy feltegyék maguknak a kérdést: Hogyan tovább, menekültügyi segítők? (A válasz azonban várat még magára)

„Gyakorlatilag megszűnt a menedékjog” (Magyar Helsinki Bizottság)

Iván Júlia ügyvéd nem fukarkodik kritikával: Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a menedékjog intézménye, az állam arra sem ad esélyt, hogy a menedékkérő előadja, miért is üldözik. A szervezet 12 ügyvéddel próbál segíteni a menedékkérőknek, de még nem találkoztak megítélt menekültstátusszal a hírhedt jogszabályi változtatások óta (eddig két körben szigorított a kormány). Persze segítenek, ha tudnak: a bíróságok olykor még a tárgyalások idejét-helyét sem teszik elérhetővé, nehogy a helsinkis ügyvédek tudják, hol, kinek mikor kell segíteni.

Az is aggályos szerinte, hogy büntetőbírók döntenek menekültügyi kérdésekben (mivel a menekülteket kriminalizálja az állam). Amikor az ügyvédek felhívják a figyelmet, hogy a menekültügyi egyezmény és a magyar hatályos jog összeütközésbe kerül, a bíróság lesöpri ezt az érvelést, nem kér alkotmánybírósági kontrollt. A menekültek száma nem csökkent, sőt, de alig páran kérnek menedékjogot - tudják, hogy esélyük sincs. Jelenleg 300 menekült van egyébként börtönben kitoloncolásra várva, de Szerbia nagyon lassan veszi vissza őket, amivel csak nő a menekültek traumatizáltsága.

„Nem tudta, hogy Debrecenbe villamossal vagy vonattal menjen-e” (Menedék Egyesület)

A szervezet először Budapesten, majd a határokon tájékoztatta a menekülteket „interkulturális mediátorok” (javarészt tolmácsok és segítők) segítségével, de ma már Horvátországba is mennek. Volt olyan, alulinformált menekült, aki nem tudta, Debrecenbe villamossal vagy vonattal lehet-e eljutni Budapestről. Korábban az elismert menekültek integrációjában segítettek, akikből 2000 körül élnek közöttünk. A jelenlegi helyzetre csakis összeurópai megoldás adható kielégítően, és alapvetően fel kell gyorsítani az integrációt.

Menekültek orvosi ellátása a Keleti pályaudvar előtt 2015 augusztusában
©

„Alábbhagyott az adakozókedv” (Segítsünk Együtt a Menekülteknek Facebook-csoport)

A ma már 13 ezer tagot számláló csoport fő profilja az ételosztás. Amióta Budapest kiürült, megcsappant az adakozókedv is: hat helyett napi három teherautó fordul a szervezet raktárából készült 1000-2000 adag szendviccsel. Kizárólag magánadományokból tartja fenn magát a szervezet, és – rácáfolva egy tévhitre – nemcsak a menekülteken segítenek, hanem a magyar rászorulókon is. Foglalkoznak integrációsegítéssel is (angolt, magyart oktatnak). Probléma, hogy nem nagyon lehet tervezni az operatív munkát.

„Nem mindenkinek kell évekig a gyroszosban dolgoznia” (Református Menekültmisszió)

Kanizsai-Nagy Dóra szerint tévhit, hogy a menekültek közül mindenki tovább akar menni, többen itt maradnának, és fel kell készülni arra, hogy 5-10 évig itt lesznek. Ezért fontos, hogy az ország segítse elő a letelepedést, és a közösség is legyen befogadó. Ebben is segít a misszió. Rendkívül sok református közösség aktívan segítette a menekülteket, és ebben élesen különbözött a magyar református egyház hivatalos állásfoglalása, és az egyes közösségek hozzáállása. A szervezet június végéig részesült EU-s támogatásban, utána a külföldi református, protestáns közösségek támogatásával tudták folytatni a munkát.

„Magyarországot politikai nyomás alá kéne venni” (Társaság a Szabadságjogokért)

Egészen nyárig a szervezet nem foglalkozott menekültekkel, utána azonban jogi segítségnyújtással és képviselettel foglalkoztak. Fontos feladatuk volt a menekültek, valamint a média tájékoztatása, mivel az állam alig csepegtetett információt, a médiát nem engedte pl. a menekülttáborokba, sőt, voltak sajtószabadságra is fenyegető lépések (újságírók megverése, felvételek letörlése). Az állam a mai napig nem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét az elvárható módon, ezért a szervezet most be is perli. De a gyülekezési jog, a fegyverek, a kényszerítőeszközök használata is jogi kérdések sorát vetette fel, nem is beszélve a lelkiismereti szabadságról: amit az állam embercsempészetnek minősített (menekültek autóval való szállítása, jogi határzár kijátszása), az a TASZ szerint a polgári engedetlenség kategóriája. A jövő homályos, de a nemzetközi szervezeteknek, EU-nak politikai nyomásgyakorlással, akár gazdasági jellegű szankciók fenyegetésével kéne hatnia az államra a magyar menekültügyi szabályozás megváltoztatása érdekében.

„Egyik irány a regisztráció, másik irány az osztrák határ” (Migration Aid)

A Migration Aid Facebook-csoport működése első szakasza a Budapesthez köthető, vonatozásos-utazásos-pályaudvaros aktivitás volt. Ezt követte szeptember 15. után a határ menti szakasz, aktivitás – a szervezet a Horvátországnál (Beremend, Zákány) belépő menekülteknek próbál segíteni, akiket (elképesztő higiéniás körülmények között tartott) vonatokkal az állam az osztrák határhoz szállít. A határnál a magyar hatóságok megmutatják a menekülteknek, merre van az osztrák határ, illetve a regisztrációs iroda: „el lehet képzelni, hányan regisztrálnak” (ezek szerint Magyarország gyakorlatilag az általa kárhoztatott, regisztráció nélküli továbbutaztatásos görög ügymenetet másolja). A szervezés most nehezebb, viszont több a menekült, akár napi 5-8000 ember is érkezik. A lényeg, hogy rugalmasnak kell maradni, alkalmazkodni kell a változó helyzethez. A szervezet előtt több út is áll a jövőt illetően, ebben benne lehet egy gyorsmozgású akciócsoport szervezése, egy államot ellenőrző szerepkör kialakítása, a hírszolgáltatás, illetve a nemzetközi koordináció felvállalása.

Menekültek Ásotthalomnál 2015. szeptember 10-én
©

„Az alapelvek ütközhetnek a fennálló szabályozással” (Magyar Vöröskereszt)

A Vöröskereszt az egyetlen szervezet, amely a 200 milliós állami támogatásból részesül. A szervezet eleinte „takaréklángon” figyelte az eseményeket (pl. családegyesítésben segédkezett), majd az ORFK felkérésére Röszkére települt ki. A szervezetalapelveinek lényege az élet részrehajlás nélküli védelme, és együttműködési kötelezettsége van a fennálló államhatalommal, ami sokszor okoz súrlódást – olykor a két elv nem fér meg egymás mellett. Ilyen volt a bicskei esemény, amikor a rendőrség műveleti területté nyilvánította a menekültekkel teli vonatot. A szervezet emberi ott álltak hat órán át egy csomó élelmiszerrel várván az engedélyt, hogy segíthessenek. Kovács Dávid megosztott egy friss információt: a horvátok mostantól csak vonattal szállítják a menekülteket, így Beremendnél lényegében meg fog szűnni az emberek érkezése. A szervezet országszerte 80-100-as létszámban dolgozik. Kovács méltatta a magánemberi kezdeményezéseket, mert ők olyat is megcsinálnak, amit egy hivatalos segélyszervezetnek nem szabad: a segítést „lényegesen ügyesebben csinálják,mint mi valaha is fogjuk”.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
16 újabb koronavírus-fertőzöttet találtak, Budapesten egyet sem

16 újabb koronavírus-fertőzöttet találtak, Budapesten egyet sem

Sorra alakulnak elektromos autó gyárakká a Volkswagen klasszikus üzemei

Sorra alakulnak elektromos autó gyárakká a Volkswagen klasszikus üzemei

Lélegeztetőgépek: cikkünk nyomán menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját

Lélegeztetőgépek: cikkünk nyomán menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját