“Csak írd alá és kész. Az országot meg kell védeni, nem? Vagy azt akarod, hogy visszajöjjenek? ” – próbált meggyőzni a Fény utcai piac bejáratánál cirkáló aktivisták egyike, hogy írjam alá a Fidesz kötelező kvótarendszer elleni petícióját. Ahogy beszédbe elegyedtünk, az is kiderült, hogy kik jönnének vissza: “hát aki odament Párizsba és szétbombázott mindent”. A terroristák franciaországi vérengzése után nem is kell nagyon agitálni az embereket: jönnek, írnak alá és még ismerőseiket is biztatják: "gyere, a kannibálok ellen!".

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője november elején jelentette be, hogy aláírásgyűjtést indít a párt, mert az uniós kvóta értelmetlen, növeli a terrorfenyegetettséget és nem jelent megoldást "a modern kori invázióra". (A kvótarendszer értelmében 2017-ig összesen 160 ezer embert osztana szét az EU a tagállamok között, ebből összesen 2300 menekült kerülne Magyarországra) Szerdai állás szerint már közel félmillió aláírást gyűjtöttek össze a betelepítési kvóta ellen az aktivisták, ami reális lehet, ha azt nézzük, hogy országszerte több mint 1100 helyen gyűjtik a szignókat. Kis túlzással nincs olyan forgalmasabb budapesti közterület, ahol ne bukkanna fel legalább egy “Védjük meg az országot” feliratú stand: “Szombatonként a Bosnyák téren minden sarkon kint vannak. Nagyon nem kell agitálni a népet, mennek maguktól” – számolt be tapasztalatairól egy Zuglóban élő kollégánk, de Fidesz-aktivistákkal találkoztunk az Örs vezér téren, a Kossuth téren, Nyugatinál, a Blahán, a Batthyányn és a Móriczon is, csak hogy a legfrekventáltabb helyeket említsük.

Simán be lehet írni kamu adatokat

Ha már leszólítottak, a Fény utcai aktivisták azt is elmagyarázták, miként is megy az aláírásgyűjtés. A petíció aláírásához nevet, lakcímet (utca, házszám, irányítószám), és ami meglepőbb, az életkort (!) kell megadni, és természetesen szignózni a megadott információkat. Az e-mail és a telefonszám megadása opcionális (ahogy megtudtam, azt a csak a legelkötelezettebb Fidesz-szimpatizánsok adják meg), de a a személyi igazolvány számot sem kérik. Amikor arról érdeklődtünk, ellenőrzik-e a megadott adatok hitelességét, az aktivisták azt válaszolták gúnyosan, hogy “persze, majd a Fidesz központban!” Az ellenőrzés mindössze annyiból áll, hogy mindenkitől megkérdezik, először írja-e alá, magyarázták.

Stiller Ákos

Gyakorlatban azonban nem igazán így működik a dolog. A Batthyány téren felállított standnál például nem kérdeztek semmit, azonnal tolták elénk az aláíróívet. Hasonlót tapasztaltunk a Blahán is, kérdeztük is az aláírógyűjtőket, így van-e értelme az egésznek: “Semmi sem kötelező, az a lényeg, hogy minél többen írják alá” – jött a válasz. A Nyugati aluljáróban (ahol rögtön három pulttal várták a metróból kilépő potenciális aláírókat, sőt később még a PM-esek  is megjelentek, akik az alapjövedelemért kampányoltak) dolgozó aktivisták, aztán felvilágosítottak, hogy “ez hülyeség”, mert  “ha bekerül a gépbe, akkor azonnal látni fogják, hogy kamu a név”. Azt is megtudtuk, hogy az aláírásgyűjtés csak úgy szabályos, ha az aktivista neve fel van tüntetve az aláíróív alján. Ez csak Nyugatinál találtuk így, a többi helyen üresen hagyták az erre szolgáló rubrikát.

A Fény utcai aktivisták egyenesen Szigetszentmiklósról érkeztek, autóval hozták fel őket. “A közösségükben van egy fideszes, ő szervezett be minket” – mesélte egyikük. “Mi is a közösség neve?” – kérdezte társához fordulva a válaszoló, de ő is csak a fejét rázta, jelezve, hogy nem tudja. Az aláírásgyűjtést szabadnapjukon vállalták be, “de nem ingyen, kapunk néhány érte fillért” – tették hozzá.

A Nagykörút és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkára is jutott egy stand, három aktivista szórólapozott és gyűjtötte az aláírásokat. Egyikük elárulta, hogy “társadalmi munkában” vállalta el a szórólapozást, közben lényegre törően összefoglalta, miért kéne aláírnom a petíciót: “aki nem akarja, hogy a bevándorlók itt robbantgassanak vagy erőszakoljanak, az aláírja”. A Nyugati-aluljáróban hiába kérdezgettük az aláírásgyűjtőket, hogy ki bízta meg őket, vagy hogy kapnak-e pénzt a többórás munkáért, azt mondták, hogy nem nyilatkozhatnak. Megkerestük az aktivisták főnökét is, de ő is ugyanezzel az  indokkal utasította el, hogy nyilatkozzon.

Féltik a kultúrát

A Kossuth téri metrókijáratnál is aláírásgyűjtőkbe futottunk. “Szépen gyűlnek az aláírások, már hat teljes ív betelt” – számoltak be lelkesen az eredményekről. “Nem ma kezdtem, vettem már részt ilyen-olyan akciókban, de nem vagyok párttag” – tette hozzá az egyikük, egy idősebb nő. Társa szerint, aki egyébként az ötödik kerületben önkormányzati képviselő, “ezek nem fognak integrálódni, ha idejönnek tízmillióan, akkor megfordul az arány, és akár úgy is dönthetnek, hogy bezárják a templomainkat, megszüntetik az ünnepeinket” – vizionálta a képviselő.

Hozzátette, még a kormánnyal kritikus Kertész Imre szerint is veszélyek a migránsok, utalva arra a könyvrészletre, amit a Magyar Idők idézett szeptember elején. („Európa, gyerekes és öngyilkos liberalizmusa miatt, hamarosan aláhanyatlik. Európa alkotta meg Hitlert, és Hitler után a kontinensnek nincsenek érvei: a kapuit szélesre tárja az iszlám előtt, nem mernek többé beszélni fajról és vallásról, miközben az iszlám csak az idegen fajokkal és vallásokkal szembeni gyűlölet nyelvét ismeri” – olvasható A végső kocsmában.) “Azt szeretném, ha megmaradna a kultúránk és az unokám is magyarul beszélne. Ahogy a maga unokája is!” – csatlakozott a képviselő véleményéhez a veterán aktivista hölgy.

"Orbánnak most igaza van"

Az aláírásgyűjtőknek nincs nehéz dolguk, még győzködniük sem kell az embereket, hogy a nevüket adják a Fidesz kezdeményezéséhez. A Blahán és a Nyugatinál például szinte folyamatosan voltak a pultoknál. Egy néni kifejezetten kereste a Fidesz-standot ( előtte majdnem egy DK-s standnál kötött ki), hogy végre aláírja a petíciót. “A nemzeti konzultációt az elsők között adtam fel a postán. Még az unokáim helyett is kitöltöttem” – mesélte büszkén egy idős néni. “Én vállalom magamat, ezért aláírom” – indokolta döntését, jelentsen is ez bármit.

Stiller Ákos

Az aktivisták tapasztalatai szerint főleg nyugdíjasokat mozgatja meg a petíció. Azt viszont nem lehet állítani, hogy csak a keményvonalas Fidesz-szimpatizánsok írják alá a petíciót. “Volt olyan, aki úgy jött ide, hogy ő MSZP-s, de azt mondta, Orbán Viktornak ebben most igaza van” – mondták az egyik standnál. Máshol  is hasonló volt a tapasztalat: “több aláíróval is beszéltem, aki azt mondta, hogy utálja a Fideszt, de most igazuk van; hamarabb le kellett volna zárni a határokat” – számolt be egy másik aktivista.  Egy harmadik helyen pedig úgy jellemezték a fideszes-nem fideszes aláírók arányát, hogy “hát olyan fifti-fifti”. “Ez nem pártkérdés; igen, a Fidesz védi meg országot, de az egész nemzet érdeke!” – érvelt egy támogató a népligeti aluljáróban, ahol a magyar-norvég meccs alatt is ment az aláírásgyűjtés.

Vannak beszólások

A legtöbb helyen békésen megy a "gyűjtögetés", de azért vannak kirívó esetek. Az egyik fiatalabb aktivista a Nyugatinál azt mondta, nem egyszer előfordult már, hogy beléjük kötöttek: “inkább nem idézném, hogy miket mondtak ránk”. A Hír Tv tegnap arról számolt be, hogy a Batthyány téren kampányoló aktivistákat és Vécsey Andrást, az egyik helyi önkormányzati képviselőt egy ismeretlen férfi támadta meg. „Odajött hozzánk, de váratlanul fölkapta az aláíró íveket, részben kitöltöttet, részben kitöltetlent és összegyűrte és széttépte. Azt hittük, hogy ezzel vége, de váratlanul visszajött, és több rúgással szétrúgta a transzparensünket, amin az aláírásokat fogadtuk” – számolt be az incidensről a politikus.

Az aktivisták dolga amúgy sem könnyű; van, hogy 5-6 órát vannak talpon és egyik-másik aluljáró nem épp a leghigiénikusabb helyszín, de “van még ennél rosszabb is”, mondták rezignáltan az Nyugatiban.