A fideszes többségű parlament ráuszította a kormányt az EU-ra – immáron törvényben kötelezi, hogy támadja meg azt a szeptember 22-i európai tanácsi határozatot, amely kötelező menekültkvótákat állapított meg a tagállamoknak. Eszerint minden országnak be kell fogadnia valamennyit a Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérők közül: 2017-ig összesen 160 ezer embert osztana szét az EU (ebbe beleértendő a már májusban elfogadott 40 ezer is). Magyarországra ebből összesen 2300 menekült kerülne, ezt a kormány nem akarja elfogadni. Ahogy abba sem ment bele, hogy a menekültkvóta, mely a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett államokat segíti, Olaszország és Görögország mellett Magyarország problémáján is enyhítsen. Az Orbán-kormány ugyanis úgy, ahogy van, elutasítja a kvótát.

Menekült Görögországban - be kell fogadni

AFP / Aris Messinis

A döntést annak idején a Belügyminiszterek Tanácsa hozta meg, szokatlan módon nem egyhangú határozattal, és Szlovákia rögtön kijelentette, az Európai Unió bíróságán támadja meg a jogszabályt. A szlovák ellenzéki pártok, bár ők is ellenzik az áttelepítést, nem értenek egyet a jogi lépéssel, mert az tovább rombolja az 5,4 milliós ország tekintélyét, Robert Fico pedig az elszigeteltség felé taszítja Szlovákiát. A szlovák miniszterelnököt ugyanakkor még az sem zavarta, hogy az Európai Parlament szocialista frakciója kizárással fenyegette meg az SME-t, ha tényleg beadja a keresetet. A szlovák kormánypárt népszerűsége ugyanis nőtt a menekültellenes szlovák kormányzati lépések után, ami nem elhanyagolható szempont, mivel 2016 márciusában országos választások lesznek az országban.

Sérti a szuverenitást

Az Igazságügyi Minisztérium egyik legfontosabb érve az lesz, hogy a kvótáról szóló döntés formailag határozat, de gyakorlatilag jogszabály-módosítás, „ugyanis egy előírás a tagállamoknak, hogyan kell eljárni, kiket kell befogadni”, miközben azzal, hogy „formailag határozatnak minősíti magát”, nem kell betartani a jogszabályokra vonatkozó eljárási követelményeket”. Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint sérti Magyarország szuverenitását a tanács döntése, mivel a tagállamoknak joga van meghatároznia, hogy kiket enged be a területére.

Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint (aki egyébként az Új Magyar Köztársaság népszavazási kezdeményezés egyik megindítója) azon lehetne gondolkodni, hogy nem rendeletben kellett-e volna a kérdést szabályozni, de a határozat is érvényes forma. Mivel az EU az 1997-es Amszterdami szerződésében uniós hatókörbe utalta a bevándorlás- és menekültügyet, például azért, hogy a külső, schengeni határ menti államokat az unió segíthesse, az illetékesség kérdése sem egyértelmű. A szabályozás egyfelől  megteremtette a belső, határok nélküli Európát és a külső, schengeni határokat, de utóbbiak védelmét továbbra is a tagállamokra bízta, ami által féloldalas, befejezetlen lett a szabályozás. Így aztán valóban megfontolás kérdése: a tanács valóban tagállami jogköröket vont el jogellenesen, vagy csupán érvényesítette, kiterjesztette az Amszterdami szerződés hatókörét.

Trócsányi László - Sérti Magyarország szuverenitását

MTI / Mohai Balázs

Ennek a pontnak a másik aspektusa a hitelesség. Az Amszterdami szerződést a tagállamok hozták tető alá, és soha nem vitatta senki azoknak a később elfogadott uniós jogszabályoknak az érvényességét, amelyek arra épültek. „Ha most előjönnek tagállamok egy ilyen jogi aggállyal anélkül, hogy korábban bármi bajuk lett volna, nem lesz hiteles” – állítja Lattmann. A szabályozás ráadásul az ENSZ menekültügyi egyezményére is hivatkozik, olyan kötelező emberi jogi alapdokumentumokra, amelyeket Magyarország is ratifikált.

Önkéntes vagy kötelező: van rajta sapka?

Végül a szubszidiaritás elve: ez az EU egyik alapértéke, és azt jelenti, hogyha valamit alacsonyabb szinteken lehet hatékonyan megoldani, akkor azt ott, és nem magasabb szinteken kell szabályozni. Az Igazságügyi Minisztérium szerint az ET kvótarendelete megsérti ezt az elvet, és így olyan EU-s alapérték sérül, amely miatt a bíróság kimondhatja a rendelet semmisségét. Lattmann szerint a szubszidiaritás elve ott kerül elő, ahol osztott a hatáskör, van tagállami és uniós szintű is, tehát van választás. Kérdés, az Amszterdami szerződés, vagyis a menekültügy uniós hatáskörbe utalása után ezt hogyan ítéli meg a bíróság. Másfelől az is kimondható, hogy mivel a menekültek igazságos és egységes elvek szerinti szétosztása a tagállamok ellenkezése miatt nem teljesül, így a „hatékony megoldás” elve sem áll meg – az önkéntes kvóták esete is példázza ezt. Magyarország most is kiáll ez utóbbi mellett, ám amikor arra került sor, mi éppen nulla menekült áthelyezésére „vállalkoztunk” önkéntes alapon, ennyit tehát a magyar szolidaritásról.

Amit még Trócsányi említett, annak jogi szempontból aligha van relevanciája. Ez pedig az, hogy az igazságügyi miniszter szerint a kvótarendszernek nincs meg a társadalmi legitimációja, „sehol nem népszerű”. Lattmann szerint ez tipikusan politikai érv, emiatt aligha mondható ki egy határozat semmissége. „Ugyan, mekkora társadalmi legitimációja volt a trafiktörvénynek, a magán-nyugdíjpénztári pénzek államosításának? Mégis legitim jogszabályok születtek róluk.”

Ennyit a szolidaritásról

MTI / Mohai Balázs

Van még egy út a magyar kormány előtt: az Európai Bizottságot lehet arra kötelezni, hogy vonja vissza a szeptember 9-én meghozott döntését (erről is törvényt fogadott el november 3-án a magyar parlament), amely rögzített letelepítési kvótát írna elő a tagállamok számára. De mivel a Lisszaboni szerződés szerint a tagállamok közül még tíz másiknak kell rajtunk kívül támogatnia az előterjesztést, hogy a bizottság megváltoztassa a döntését, ennek a próbálkozásnak kicsi az esélye.

Győzelmi szempont

Kérdés, mi lesz a nagyhangú szlovákokkal, akik a kirohanásuk ellenére még mindig nem nyújtották be a keresetüket. Eddig mintha rájuk vártunk volna, de mintha tétováznának – a nemzetközi jogász szerint elképzelhető, hogy azért, mert a bírósági döntés túl későn születne meg a márciusi szlovák választásokhoz képest. Ha mégis benyújtják a keresetet, majd decemberben mi is, jó eséllyel a bíróság a két esetet egyesíti, és tavaszra meglesz az ítélet – nem kell tehát évekig elhúzódó eljárásra számítani.

Ráadásul a magyar kormány igazából nem is veszíthet sokat a perrel. Politikailag egy esetleges veszteség nem fogja a mostaninál nehezebb helyzetbe hozni. Ráadásul befelé kommunikálhatja, hogy ő mindent megpróbált, de elbukott – nem mellesleg táplálhatja tovább az EU-ellenes érzületeket, mondja Lattmann. Ha pedig megnyeri a pert, fényes győzelmet aratott. Olyan helyzet ez tehát, amit vétek lenne kihagyni a kormánynak.