Orbánék az önkormányzatokat is bevetik a kvóta ellen

A Közgyűlés támogatja a Kormány azon törekvését és minden fórumon kezdeményezett fellépését, amely a betelepítési kvóta megvalósítását kívánja megakadályozni. Továbbá támogatja azon törekvését, hogy az értelmetlen és káros diktátummal szemben nemzetközi támogatást szervezzen közelebbi természetes szövetséges országokkal, valamint a világ egyéb hatalmaival is.

Ezt az esetlen szöveget Érd képviselőtestülete fogadta el januárban nagy többséggel, majd a hónap folyamán más önkormányzatok is hasonló tartalmú, de már gondosabban szövegezett határozatokat fogadtak el. Ez utóbbiak felépítésén, logikáján és frázisain jól lekövethető, mennyire egy kaptafára készült az összes közgyűlési állásfoglalás. A határozatnak egyébként nincs jogi kötelme: a képviselőtestület véleményét, szándékát tükrözi csupán egy adott kérdésben.

Kerületnek, vidéknek egy a hangja

2016 első testületi ülésein Debrecen, Pécs, Mátészalka és több budapesti kerület (V., VI., IX., XI., XII.) is nagyon hasonló határozatot fogadott el (vagy fog elfogadni). Lehet, hogy a lista nem teljes – mert Budapesten kívül csak a nagyobb városokat ellenőriztük – és a közeljövőben, úgy tudjuk, bővülni is fog. A fenti önkormányzatok csak azok a legszorgalmasabbak, amelyek úgy gondolták, mielőbb meg kell szavazniuk egy ilyen határozatot: erről árulkodnak az olyan kitételek, mint a „sürgősségi előterjesztés" vagy a „pótlólagos napirendi pont".

Menekülteket Befogadó Állomás Debrecenben

Túry Gergely

A sablon szinte minden határozatban ugyanaz:

• tavaly másfélmillió bevándorló érkezett az országba, ami komoly biztonsági kockázatot jelent és növeli a terroristaakciók esélyét;
• mindezt azzal magyarázzák, hogy „ellenőrizetlen" volt a bevándorlás, amivel tulajdonképpen elismerik, hogy az Európába érkezők regisztrációja (beleértve a magyar közreműködést) nem ment kifogástalanul;
• ha a kvótarendszert bevezetik, akkor bármelyik uniós országba költöztethetnek potenciálisan veszélyes menedékkérőket.

Az önkormányzatok tehát arra hivatkozva, hogy nem akarnak terroristákat, elutasítják a kvótarendszert, és ezzel „ megvédik az országot". Hasonló logika mentén tavaly novemberben a parlament felhatalmazást adott a kormánynak, hogy az Európai Bíróságon támadja meg az unió kvótadöntését.

belvaros-lipotvaros.hu

Az önkormányzati határozatok átvették a kormánynak azt az érvrendszerét is, hogy Magyarország maradéktalanul teljesítette EU-s kötelezettségeit, a kvótarendszer bevezetése viszont nem tartozik ebbe a körbe. Tehát nettó zsarolás, ha olyan üzeneteket fogalmaznak meg az EU részéről, hogy a kvóta ellenzése miatt fagyasztanák be Magyarország uniós támogatását.

Egyes önkormányzatok további kifogásokat is felsoroltak:

• az V. kerületi előterjesztés arra emlékeztetett, hogy a Lipótvároson áthaladó menedékkérők „nem rendeltetésszerűen használták az utcabútorokat";
• a VI. kerületben a Nyugati pályaudvarnál észlel hasmenéses vírust vették elő és a szociális, egészségügyi és oktatási rendszerünkre háruló „vállalhatatlan terheket" (ez utóbbit a XII. kerület is felhozta);
• a IX. kerületben az „együttélési normákért" aggódtak;
• a „migránsokhoz köthető" terrorizmus és bűnözés pedig szinte mindegyik szövegben előkerült.

Esélye nincs a kötelező kvótának

Még ha az önkormányzatok sorra elfogadják is határozataikat, azért azt nem szabad elfelejteni, hogy a szeptemberben elfogadott kvótarendszer nem kötelező kvótákról szólt. Épp a kelet-európai államok ellenállásán tört meg, hogy a méret és a teherbíróképesség alapján meghatározott országkeretek arányait később automatikusan újabb menekültekkel lehessenek feltölteni – az Európai Bizottság ezért önkéntes, eseti felajánlások mellett foglalt állást.

A közös cselekvést gátolják

AFP / Sakis Mitrolidis

A belügymisziszterek tanácsa szeptemberig összesen 160 ezer ember elhelyezésére fogadott el javaslatot. Magyarországnak abból sem kért, hogy közülük  54 ezret a Magyarországon regisztrált menedékkérők közül vegyenek át a tagállamok – sőt, a szlovákokkal együtt megtámadtuk a döntést az  Európai Bíróság előtt. Azóta a közös európai cselekvést még több tényező (lengyel kormányváltás, brit kilépés miatti félelem, európai terrorakciók, Köln) gátolja – ma jóval messzebb vagyunk a kötelező kvótától, mint valaha. Így reálisan tényleg nem kell senkinek sem tartania attól, hogy az önkormányzatoknak menekültek elhelyezéséről kellene gondolkodniuk.

Eljátszani a független önkormányzatiságot

Azzal, hogy a menekültkérdésben a kommunák is megszólalnak, nyilvánvalóan azt szeretnék demonstrálni, hogy a közigazgatás valamennyi szintje, beleértve a független magyar helyi önkormányzatokat egy emberként utasítja el „idegenek betelepítését”. Egy olyan országban, ahol az önkormányzatiságnak erősebb és önállóbb szintjei vannak, mint Magyarországon egy ilyen kiállás könnyebben értelmezhető lenne.

Németországban például, ahonnan a nemzetközi kvóta ötlete származik, a menekülteket az ún. königsteini kulcs alapján osztják el, ami az adott tartomány lakosságszámát és a befolyt adóbevételeket veszi figyelembe egyharmad-kétharmad arányban (Németországban valamennyi közösen finanszírozott kiadáson így osztozik a tartomány és a szövetségi állam, és ez lett volna a mintája az európai kvótának is). Magyarországon nyilvánvalóan a menekültügy teljes egészében kormányzati kompetencia – a kormány pedig eljátszhatja, hogy a helyiek képviseletével megbízott önkormányzatokra is hallgat. Ez épp olyan, mint egy "nemzeti konzultáció", csak a településekre szabva.

Az megint más kérdés, hogy a kormány a gyakorlatban miként viszonozhatja – ha egyáltalán viszonozni akarja – a szívélyes támogatást.