A kormány nélkül egyeztet a Civil Közoktatási Platform

Első alkalommal ül össze kedden a Civil Közoktatási Platform, amely a magyar közoktatás különböző szegmenseiben, a tankönyellátástól kezdve a tanárképzésig, működő, civil szakmai szervezeteket és hálózatokat próbálja összefogni. “Az oktatás válságos állapota és a felhalmozódott problémák megoldását szolgáló törekvések sokfélesége minden eddiginél fontosabbá teszi ezt az együttműködést” – olvasható a Tanítanék.com-on az esemény felhívásában.

A platform nyitóülésén a “hogyan tovább”; a követelések letisztázása, a lehetséges cselekvési tervek átgondolás lesz a legfontosabb téma, mondta a hvg.hu-nak Ercse Kriszta, a  Civil Közoktatási Platform koordinátora. Eddig 90-100 szervezet kapott meghívót, ebből várhatóan 40-60 lesz ott, többek között a PSZ, a PDSZ és a Tanítanék mozgalom is. Gyakorlatilag a platform lesz az az alternatív közoktatési kerekasztal, amiről napok óta ír a sajtó. Csakhogy a kormány részéről senkit sem lett meghívva, mert "ez a szakma és a civilek egyeztető fóruma lesz", hangsúlyozta Ercse.

hvg.hu

A fórum ötlete nem most merült, a platform korábban Közoktatási Kerekasztal néven futott, ami még tavaly ősszel alakult meg és például az Etikai kódexről és a szakképzésről is tettek anno javaslatokat. Mint Ercse Kriszta elmondta, azért is van szükség a szakmai szervezetek együttműködésére, mert a kormány tudatosan félretájékoztatja a társadalmat, a szülőket és az oktatási rendszer szereplőit.

Egy másik kerekasztal

A most alakuló platform céljait tekintve nagyon hasonló lehet az Agóra Oktatási Kerekasztalhoz, amelyekt még 2012 márciusában tizenhat szakmai szervezet (például Kispesti Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Kollégiumi Szövetség, Magyar Pedagógiai Társaság, Magyar Szakképzési Társaság)  hozott létre a Hálózat a Tanszabadságért kezdeményezésére. A felhívásra több mint kétszáz tag regisztrált, voltak köztük szülők, óvodapedagógusok, iskolaigazgatók és oktatáspolitikusok is; a kezdeményezés Facebook-csoportja ma is több mint 3000 tagot számlál.

Nahalka István oktatáskutató is részt vett a kerekasztal munkájában. (A vele készült interjúnkat itt olvashatja.) Mint mondta, négy éve is az volt a kérdés, mint most, hogy tudnak-e a civilek valamit mondani arról, amit követelnek – akkor a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitikával szemben akartak egy alternatív oktatáspolitikai koncepciót felmutatni a pedagógusok.

Az Agóra Oktatási Kerekasztal ülései során hat olyan alapértéket fogalmaztak meg, amelynek egy új  közoktatási stratégiának mindenképpen meg kell felelnie:

-  demokratikus működés

-  méltányosság mindenek felett, minden szinten;

-  kompetenciafejlődés támogatása (pl. szociális és demokratikus kompetenciák)

-  autonómia és elszámoltathatóság

-  átlátható, átjárható, zsákutcamentes iskolarendszer

-  személyközpontúság

-  gyermekcentrikusság

Nagyobb hátszél

A kerekasztal munkáját 2013 októberében egy 45 oldalas dokumentumban foglalták össze, ezt eljuttatták az Emmihez is, de érdemi válasz nem érkezett a tárcától. Nahalka szerint ennek ellenére a négy éve lefektetett szakmai elvek most is aktuálisak és biztosra veszi, hogy a Civil Közoktatási Platform is felhasználja majd ezeket. Ezt mondta Ercse Kriszta is, aki szerint az Agóra kezdeményezése „mintaértékű volt”, és kiindulási alap lehet a most alakuló fórum számára.

A platform annyiban jobb helyzetben van, hogy a 2012-es kerekasztal idején úgy tűnt, a tanárok jelentős része támogatja a hoffmanni reformokat, mert elegük volt az önkormányzati fenntartásból, és üdvözölték, hogy kevesebb legyen a tankönyv, stb., így szükszégszerű volt, hogy az Agóra kezdeményezése végül kifulladt. Most viszont a tanárok háromnegyede egyetért az eddig megfogalmazott 25 pontos követeléssel, vagyis a kedden összeülő Civil Közoktatási Platform sokkal komolyabb hátszéllel vághat neki a problémák megoldásának.