Az Emmi keresztbe feküdt Brüsszelben egy nők és melegek jogait deklaráló dokumentumnak

A magyar állam ugyan hisz a nők egyenlőségében, de azt kikéri magának, hogy Brüsszelben ezt az ügyet az LMBTI-emberek jogainak védelmével kapcsolják össze. Az Emmi szerette volna, ha a két ügyet külön tárgyalják, de a foglalkoztatási tanács ezt elvetette. Magyarország így nem támogatta a melegek egyenlőségéről szóló dokumentumot, a tanács pedig nem szavazta meg végül se azt, sem pedig a nők társadalmi egyenlőségéről szóló részt.

  • MTI/hvg.hu MTI/hvg.hu
Az Emmi keresztbe feküdt Brüsszelben egy nők és melegek jogait deklaráló dokumentumnak

Fura közleményt adott ki a nőnap előestéjén az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Azt írták, Magyarország határozottan támogatja a nemek közötti társadalmi egyenlőséget szolgáló intézkedéseket, ezért Brüsszelben olyan következtetés elfogadását szorgalmazta a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács hétfői ülésén, amely további feladatokat határoz meg az ügyben az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak. A magyar álláspont szerint a nők támogatásáért még sokat kell tenni, ezért sajnálatosnak nevezték, hogy Brüsszelben ebben a kérdésben nem született döntés.

A tárca nehezményezte, hogy a tanácsülésen a nők és férfiak társadalmi egyenlőségével foglalkozó tanácsi következtetést összekapcsolták egy olyan dokumentum tárgyalásával, amely az LMBTI- (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) emberek jogainak és lehetőségeinek erősítéséről szól. A magyar fél a két dokumentum szétválasztását és a nőket támogató tanácsi következtetés elfogadását javasolta, Brüsszelben azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a két témában egyszerre haladjanak.

Az Orbán-kormány államtitkárai, 2014. Hisznek a nemek egyenlőségében
MTI / Beliczay László

Azt írták: az LMBTI-emberekről szóló, kizárólag a bizottság által készített dokumentumot "komoly, a tagállamok szuverenitásával összefüggő aggályok miatt" a tanácsülésen jelen formájában nem tudta támogatni Magyarország. Magyarország nem támogatta az LMBTI-emberek egyenlőségéről szóló dokumentumot, így – mivel az elnökség nem fogadta el a két dokumentum szétválasztására vonatkozó javaslatot –, a tanács hétfői ülésén egyik dokumentumot sem fogadta el. A holland elnökség döntése szerint elnökségi következtetések készülnek, amelyeket a tervek szerint a tanács júniusi ülésére kívánnak benyújtani.

Emmi: Nyomást helyeznek Magyarországra, hogy vizsgálja felül családjogi értékeit

Az Emmi közölte: Magyarország nem tud és a jövőben sem fog olyan döntéseket támogatni, amelyek nem tükrözik az alaptörvényben lefektetett alapelvek és értékek védelmét. Mivel a családjogi kérdések alapvetően nemzeti hatáskörbe tartoznak – tették hozzá –, nem tartanak elfogadhatónak olyan uniós politikai döntést, "amely közvetlenül vagy közvetve gyakorol nyomást Magyarországra, hogy vizsgálja felül a családjoggal kapcsolatos alapvető értékeit".

A hatályos magyar jogszabályok és az alaptörvény alapján biztosított Magyarországon az LMBTI-emberek védelme az európai értékekkel összhangban – olvasható a tárca közleményében. Úgy fogalmaztak: el kell kerülni, hogy egy uniós dokumentum "a nemzeti hatáskörök csorbításával" lehetőséget teremtsen olyan intézkedések jövőbeni előírására és számonkérésére, amelyek Magyarországnak "ezen túlmenő, nem tisztázott kötelezettséggel járnának".

Milyen hatása lehet az új, 3 százalékos kamatozású lakásvásárlási hitelnek?

Orbán Viktor bejelentése alapján 3 százalékos kamatozás mellett kaphatnak lakáscélú jelzáloghitelt azok, akik első ingatlanjukat vásárolnák meg. De mennyit nyerhetnek az érintettek az új kölcsön indulásával? Hogyan hathat az új támogatás a lakáspiacra? Milyen feltételei lehetnek? A Bankmonitor szakértői elemezték a bejelentést.