A magyar polgár című kötet számos, a politikai, gazdasági és kulturális életben tevékenykedő személy írásait vonultatja fel, melyet Kolosi Tamás, a Tárki alapítója számára készült születésnapi kötetbe szerkesztettek, köztük Stumpf István alkotmánybíró esszéjét is, mely a Polgár és jogállam címet kapta - írja a 444.

Stumpf István az elmúlt években bár többnyire átengedte a maga részéről a kormányzati módosításokat az alkotmányos normakontroll során, de nem volt ritka az sem, hogy kritikával ellátott különvéleményt fogalmazott meg. Az esszé jelentőségét az adja, hogy a Bibó István Szakkollégium 30 évéről szól, arról a körről, melyből az ország három legfőbb közjogi méltósága, Áder János, Orbán Viktor és Kövér László is kikerült.

A Fidesz 14. születésnapja a Bibó István kollégiumban.

Fazekas István

Az esszéjében, ha óvatos is volt, de nem maradt el az Alaptörvény kritikája, amit szerinte egy alkotmányozó többség úgy léptetett életbe, hogy "kiterjesztette a politikai zsákmányrendszer tradicionális határait: a fontosabb közjogi pozíciókba a saját jelöltjeit juttatta be". A rohamtempóban elfogadott törvények sorozatával a

jogállami értékek (pl. a hatalommegosztás követelménye, a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma, a parlamenti döntéshozatali szabályok betartása, tulajdon szentsége) alárendelődtek a vegytiszta hatalmi érdekeknek és rendszerépítő politikai célkitűzéseknek. A csúcsra járatott hatalomkoncentráció megnövelte a kormány cselekvőképességét, de jelentősen erodálta az alkotmányos demokráciába vetett hitet.

Túry Gergely

Stumpf, aki tanárként vett részt a szakkollégium munkájában az újgenerációs fideszeseket úgy jellemzi, hogy akik korukból fakadóan kimaradtak a kollégiumból, sokuknak semmit sem jelentett a közösség.

Sokuk számára a hatalmi pozíciók birtoklása, a szimbolikus és anyagi javak gyarapítása lényegesen nagyobb motiváló erővel bírt, mint a politikai közösséghez tartozás élménye, illetve a nemzeti ügyek szolgálatának ethosza.

- írja Stumpf István.