Keviczki István bíró az ítélethirdetés során elmondta, hogy az elsőrendű vádlott K. Zoltán és a másodrendű L. Mátyás egyaránt egy év fogházbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve. Harmadrendű vádlottként S. Balázst két év szabadságvesztés ítélték, három évre felfüggesztve. A rákospalotai csapat volt vezetőedzőjét, a 11. rendű vádlott A. Zoltánt egy év szabadságvesztésre büntették, egy év hat hónapra felfüggesztve. Öt társához hasonlóan a korábbi válogatott labdarúgót, az NB I-ben több mint 400 alkalommal pályára lépő E. Károlyt pénzbüntetéssel sújtották. A bíró a 13. és a 15. rendű vádlottat felmentette, az elítéltek közül azonban több esetben foglalkozástól eltiltásról és vagyonelkobzásról is rendelkezett – adta hírül az MTI.

Az ügy 2011 nyarán pattant ki, amikor is a Központi Nyomozó Főügyészség által irányított akcióban több labdarúgót és játékvezetőt is őrizetbe vettek. Később játékosmenedzserek, sportvezetők is a hatóságok kezébe kerültek, és letartóztatták a fent említett A. Zoltánt, aki akkor éppen a Haladás edzője volt, de korábban a REAC és a Siófok mellett is trénerkedett, és a válogatott másodedzői tisztét is ellátta.

A gyanú szerint K. Zoltán – a többszörös válogatott K. Krisztián öccse – 2010-ben egy olyan nemzetközi bűnszervezet közelébe került, amely meccsek manipulálásával foglalkozott, és világszerte nyomon követték a megvehető mérkőzéseket. K. Zoltán mellett a bűnszervezet hazai leányvállalatát még négy szervező irányította, köztük a koronatanúnak számító, több klubban is megfordult H. Gábor.

A letartóztatások a későbbiekben egyre nagyobb körre terjedtek ki, és egyre több klub lett érintett, a botránnyal összefüggésben – noha érintettségéről nincsenek információk, öngyilkosságot követett el Kutasi Róbert, a REAC karizmatikus sportigazgatója. A Főügyészség közben nyilvánosságra hozta a gyanú szerint csalással érintett mérkőzések listáját, és természetesen Orbán Viktor kormányfő is megszólalt az ügyben, a bundázást a pestishez hasonlítva.

Az ügyész a február 19-én elmondott vádbeszédében mind a 17 vádlott kapcsán felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. Az ügy vádirata nyolc, 2007 szeptembere és 2009 májusa között játszott mérkőzést tartalmaz. A manipulációért felajánlott összeg rendszerint 2000-2500 euró volt játékosonként. Részletes indoklásában Keviczki István kifejtette, hogy megállapítása szerint történtek eljárásjogi problémák az ügy nyomozati szakában, a kihallgatások során. A koronatanúnak tekintett H. Gábor negyedrendű vádlott – akit egy év szabadságvesztésre ítélt, két év próbaidőre felfüggesztve – régebbi vallomásait kissé zavarosnak minősítette, ám hozzátette, hogy az állításai zöme a beismerő vallomást tevő társai által elmondottakkal összhangban áll.

Mint elmondta, több más vallomást is kaotikusnak tart, de voltak ezekben egybehangzó, markáns motívumok, amelyek segítették a döntéshozatalt. A vádirat néhány pontja kapcsán több részletességet várt el, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bírói pályafutása során most találkozott a legrészletesebb híváslista-elemzéssel, ezért ennek a bizonyítéknak nagy jelentőséget tulajdonított.

Elárulta, hogy bizonyos cselekményeknek nem csak az alapesetét vette figyelembe, mert ha így tesz, akkor több vádlott esetében elévült volna, amit elkövetett. A Siófok és a Diósgyőr mérkőzéseit tárgyaló másik bundaügyben április 7-ére tűzte ki az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék.