A Direkt36 munkatársa péntek délelőtt járt a bicskei földhivatalban, Felcsút környéki földek tulajdoni viszonyait szerette volna megismerni. Az elmúlt hetekben többször is volt már ebben a hivatalban, helyrajzi számok alapján kérte információt a tulajdonosokról, és az első pár alkalommal a munkatársak segítőkészek voltak. Pénteken azonban közölte vele az ügyintéző, hogy nem tudnak többet segíteni neki.

A földhivatal vezetője „tömeges adatkérésről” beszélt, illetve arról, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény védi a személyes adatokat. Az újságíró rákérdezett, hogy korlátozza-e bármi a megtekinthető tulajdoni lapok számát. A földhivatal vezetője végül azt javasolta, hogy egyeztessenek közösen a járási hivatal vezetőjével, de előtte ők külön is tárgyalt, körülbelül negyven percen át – derül ki a szerző beszámolójából.

Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, de …

A földhivatal ajtajához kifüggesztett tájékoztató szerint Magyarországon az ingatlan-nyilvántartás nyilvános, a tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy másolatot kérhet.

A tulajdoni lapok megismerésének az egyetlen feltétele, hogy a személyes adatok védelme érdekében a földhivatalnak naplót kell vezetni arról, hogy ki, mikor és milyen tulajdoni lapokat tekintett meg. Ezért a kérelmezőnek egy formanyomtatványon meg kell adnia a személyes adatait és a kért helyrajzi számokat, majd egy személyi okmánnyal is igazolnia kell magát az ügyintézőnél.

A tulajdoni lapokba való betekintés tulajdonképpen a tulajdoni lap tartalmának megismerését jelenti. Kiderül róla, hogy mekkora az ingatlan, milyen minősítésű, kik a jelenlegi és volt tulajdonosai, van-e rajta jelzálog vagy más feljegyzés. A tulajdoni lapokat csak cím vagy helyrajzi szám alapján lehet lekérdezni, azaz tulajdonosra nem lehet keresni az ingatlan-nyilvántartásban. Ez a szolgáltatás a földhivatalokban ingyenes, és a törvény szerint a földhivatalnak “saját számítástechnikai eszközével” kell ezt biztosítania.

Betekintéskor a kérelmező feljegyzést készíthet a tulajdoni lap tartalmáról, de másolatot nem kap róla. Másolatot is korlátozás nélkül lehet kérni, de azért már fizetni kell.

Nagyobb földhivatalokban, például Budapesten mindkét földhivatalban arra is van lehetőség, hogy bárki rendszeresen, több tulajdoni lapba betekinthessen ügyintéző segítsége nélkül is. Ehhez regisztrálni kell, ami után a földhivatal kiad egy személyes ügyfélkódot, amivel a hivatalban kihelyezett számítógépeken lehet a tulajdoni lapokat böngészni.

A szerző úgy tudja: korábban Bicskén is volt ilyen gép, de már nincs, mindig ügyintéző segítségét kell kérni, aki nézi meg a saját számítógépében a tulajdoni lapot, és csak a kért adatokat diktálja le, tehát aki a betekintést kéri, nem is lát minden információt.

A tulajdoni lapokat ügyfélkapus regisztrációval az interneten is le lehet kérni, ott azonban az ingatlan nagyságára és minősítésére vonatkozó információk csak korlátozott számban érhetőek el ingyenesen, a tulajdoni lapok részletes adatainak megtekintéséért darabonként 1000 forintot kell fizetni.

Külön kérelem, az adatgyűjtés céljának megjelölésével

A két hivatalvezető egyeztetése után Szabó Gábor földhivatali vezetőhöz azt mondta a Direkt36 munkatársának, hogy a „tömeges adatgyűjtés” miatt külön kérelmet kell beadni, amiben meg kell jelölni az adatgyűjtés célját is, illetve azt, hogy milyen törvény felhatalmazása alapján történik az adatgyűjtés.

Amikor rákérdezett, hogy ezt milyen jogszabályok rendelik el, az infotörvényre hivatkoztak, és azt is megjegyezték: nagyon fontos, hogy az érintettek hozzájárulása is szükséges az adatszolgáltatáshoz. Azaz külön kérésre is csak a terület nagyságáról és rendeltetéséről adnának információt, a tulajdonosokról pedig csak akkor, ha ők ehhez hozzájárulnak. Ez azonban ellentmond minden, a földhivatali nyilvántartásról szóló rendelkezésnek – jegyezték meg a cikkben.

Az újságíró jelezte, hogy cikket fog írni a történtekről, nyilatkozatot kért a hivatalvezetőtől, ő azonban ezt visszautasította. Arra hivatkozott, hogy nincs felhatalmazása, és erre külön engedélyt kell kérnie. A kérdéseket végül pénteken kora délután írásban küldte el a Bicskei Járási Hivatalnak a szerző. Az elutasítás mellett rákérdezett arra is, a történteknek van-e köze ahhoz, hogy Felcsúton és környékén a miniszterelnöknek és családjának is vannak ingatlanai. Válaszról egyelőre nem tudni.