Közpénz-e a közpénz?

Az LMP szerint a Magyar Nemzeti Banknak azonnal nyilvánosságra kellene hoznia az alapítványai és gazdasági társaságai működésével kapcsolatos adatokat, egyszersmind fel kellene számolnia pénzszórásra szakosodott alapítványait.

  • hvg.hu hvg.hu
Közpénz-e a közpénz?

A HVG hetilap derítette ki 2014 nyarán, hogy a Magyar Nemzeti Bank több mint 200 milliárd forint közpénzt juttatott öt, a Matolcsy György jegybankelnök unortodox közgazdasági tanait terjeszteni hivatott alapítványának. Mivel a nyilvánosság tudni akarta, mire költik pontosan ezt az óriási summát, az újságírók közérdekű adatigénylésekkel kezdték bombázni az alapítványokat, amelyek irányító testületeiben a jegybank vezetői is ott ülnek. A pénzből - mint ezt ugyancsak a HVG kiderítette - például luxusingatlanokat vásárló alapítványok és a jegybank rendre azzal hárították el az érdeklődést, hogy az alapítványokba vitt közpénz már nem közpénz, így annak felhasználásához semmi köze nincs a nyilvánosságnak. Ezt a furcsa logikát a parlament kormánypárti többsége is magáévá tette. Az így született, a közpénzek "közpénztelenítését" kimondó törvényt azonban az államfő az Alkotmánybíróság elé utalta, az alkotmány őrei pedig csütörtökön megsemmisítették.

Schmuck Erzsébet, az LMP párt frakcióvezető-helyettese szerint, aki sajtótájékoztatót tartott az ügyről, az Alkotmánybíróság a jegybank működésének "ex lex állapotára" is rávilágított, amikor kimondta: az MNB csak feladataival és elsődleges céljaival összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt. A politikus szerint ezért az elmúlt években az MNB alaptörvény-ellenesen működött, mivel a jegybanki törvényben "nagyítóval sem lehet megtalálni" a túlértékelt ingatlanok felvásárlását vagy a műkincsek gyűjtését.

A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy az LMP korábban benyújtott törvényjavaslatáról kedden dönt a parlament gazdasági bizottsága. Ebben - német mintára - arra köteleznék a jegybankot, hogy a nyereség eredménytartalékon felüli részét fizesse be a költségvetésbe. Így a nyereség 20 százaléka, de minimum 10 milliárd forint lenne az eredménytartalék, a fennmaradó összeg a központi költségvetésbe kerülne - fejtette ki. Az MNB által az elmúlt két évben elköltött csaknem 400 milliárd forintra sokkal nagyobb szükség lett volna az egészségügyben és az oktatásban vagy a brókerbotrányok károsultjainak megsegítésében - mondta.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.