Kocsis Andrea
Kocsis Andrea

Kitartás és szenvedélyes érdeklődés kell ahhoz, hogy valakit felvegyenek a Cambridge-i Egyetemre, és ez egyre több magyar diáknak sikerül. A hvg.hu-nak többen közülük arról meséltek, hogy hogyan viselik a top egyetemen tapasztalt nyomást, elvárják-e tőlük, hogy zsenik legyenek, és arról is, hogy van-e élet itthon Cambridge után.

A világ egyik leghíresebb elitegyetemére, a Cambridge-re az utóbbi pár évben kezdtek el szállingózni a magyar diákok, aztán három éve már egyszerre húszat vettek fel, azóta pedig a magyarok megállíthatatlannak tűnnek: az elmúlt időben évről évre húsz százalékkal nő a számuk, jelenleg 85 hallgató tanul ott a Cambridge-i Egyetem Magyar Közösség adatai szerint. Tavaly ráadásul már a magyaroké volt a legmagasabb felvételi arány, és minden évben egy-két szakon magyar diák az évfolyamelső. Jelenlegi és végzett Cambridge-i diákokkal beszélgettünk arról, mire volt szükségük ahhoz, hogy egy top egyetem diplomája legyen a zsebükben. Volt, aki teljes névvel, volt, aki csak keresztnévvel kívánt szerepelni a cikkben. (Az egyetemirnagsorokról szóló cikkünket itt olvashatja.)

Magyar diákok Cambridge-ben
©

„Nem csak a Harry Potterben létezik”

A hvg.hu-nak nyilatkozó diákok egyetértenek abban, hogy a magyar természettudományos gimnáziumi képzés nagyon erős a brithez képest, ezért a lexikális tudást tekintve inkább előnyben vannak a magyarok. De ez önmagában kevés a sikeres felvételihez.

Azért, aki külföldiként jelentkezik, annak fel kell kötnie a gatyáját

– állítja a fizika szakos Juhász Péter. Sokat számítanak a felvételin a korábban tanulmányi versenyeken elért eredmények is, de a biológia szakos Hegedűs Barnabás, az egyetemi magyar közösség elnöke szerint az mítosz, hogy csak OKTV-dobogósok kerülnének be Cambridge-re. „Az ideális felvételiző kíváncsi és gyorsan tanul, és erre megy rá a felvételi beszélgetés is” – mondja a közgazdaságtant tanuló Kabos Eszter. Gyakran például eleve olyan kérdést adnak a szóbelin, amelyről tudják, hogy nem tud rá válaszolni a diák, például mert papíron sem tudta megoldani. Ilyenkor a gondolkodás folyamatát figyelik a tanárok, és ettől nem kell megijedni – mondja erről a már végzett Dóra. Az ember legyen olvasott a területén, legyen érdeklődő, és akarjon többet elérni, tekintse értéknek a tanulást – foglalták össze az ideális jelölt ismérveit a magyar diákok.

Itt mindenki érdeklődő, és nem kell zseninek lenni, bár sokan azért azok

– summázta Barnabás.

A szenvedély és a kíváncsiság mellett azért az iskolai háttér is sokat számít. Leginkább a Fazekasból, a budapesti és a szegedi Radnótiból vagy éppen az AKG-ből kerülnek be a magyar diákok. Eszter is a Fazekas speciálismatek-osztályában érettségizett, és azt mondja, szinte a fél osztály megpróbál onnan bekerülni a Cambridge-be. Tavaly 28-ból 17-en jelentkeztek, és őket mind be is hívták interjúra. Van azonban ellenpélda is, a matek szakos Emese például egy agglomerációs gimnáziumból indult, és azt meséli, az iskolában őt egyáltalán nem támogatták külföldi tanulmányaiban, ő versenyeken és Fazekas-szakkörökön keresztül ismerkedett meg az angliai felvételi lehetőséggel. A hvg.hu-nak nyilatkozó cambridge-i magyarok legtöbbjének vagy volt kapcsolata egy elitgimnázium szakkörével vagy táborával, vagy ismertek személyesen egy már felvett diákot. És amúgy arra tippelnek, hogy a kevésbé ismert gimnáziumokban tanulók is rá fognak kapni az angliai jelentkezésre, ha már látják, hogy mások onnan is sikerrel felvételiztek. Én sem tudtam volna kijönni, ha előttem a tanárom nem küld ki másik három diákot, lényegében onnan vált kézzelfoghatóvá az egész – mondja egyik forrásunk.

Látogatás az egyetemen
©

Hegedűs Barnabás szerint egyébként a magyar elitgimnazisták nem is annyival jobbak a többieknél, mint amennyire a felvételi számokból tűnik, csak éppen náluk jobban működik az információáramlás. Az első vizsgaeredmények már úgyis újrarendezik a hierarchiát, és nem számít többé, hogy ki honnan jött. Barnabás tudatosan is igyekszik változtatni az arányokon, mint mondja, nagy álma, hogy több vidéki gimnazista jusson ki Angliába, és ennek érdekében az általa vezetett magyar közösség fel is ajánlja a segítségét a jelentkezőknek. Nemrég befejeztek egy felvételi útmutatót, és a Facebook-oldalukon keresztül is szívesen segítenek. „Tudjuk, hogy nagy bátorság kell a jelentkezéshez” – mondja, de szerinte kellő időt rászánva a legjobb ötven hazai gimnázium bármelyikében van pár olyan diák, akinek sikerülhet bekerülni. Ő eddig csak olyan diákot beszélt le a jelentkezésről, akin nem látta az elkötelezettséget.

A megkérdezett fiatalokat nem a kivándorlás, hanem a világelső egyetem vonzza elsősorban. Aztán persze odakint sokszor már a végleges kiköltözés is reális alternatívává, végül tényleges döntéssé válik. Nem mindenki marad tudományos pályán, sokan helyezkednek el a versenyszférában, ahol a cambridge-i diploma az első körökön gond nélkül átsegít. „Tanulsz ugyan egy tárgyat, de valójában a képesség a fontos” – mondta Barnabás, aki nemrég vett részt az otthoni perspektívákat bemutató konferencia szervezésében. „Otthon is van élet, főleg pénzügyi szakmában mennek haza dolgozni” – mesélte.

A felkészüléstől eltekintve az anyagi kérdések alapszakon nem nagyon befolyásolják a jelentkezést. A legtöbb magyar hallgató a jó feltételű angliai diákhitelből finanszírozza az évi 9000 angol fontos (3,5 millió forintos) tandíjat, amely teljes egészében fedezi a horribilis összeget. A visszafizetése a jövőbeni kereset mértékétől függ, így csak annak kell visszafizetnie, aki képes rá. A magyar diákok azt mondják, hogy a brit diákok az ott tartózkodásra is felvehetnek külön hitelt, ők emiatt nagyobb lábon élnek, a magyar diákok azonban jobban spórolnak, így átlagosan 6000 fontból (2,3 millió forintból) úsznak meg egy évet lakhatással és létfenntartással együtt. Az egyetem a megélhetésre ott helyben szociálisösztöndíj-lehetőséget biztosít, akár fejenként több ezer font értékben. A magyar mesterszakos felvételizők ezzel szemben gondban vannak az anyagiakkal, habár meghatározott feltételekkel ez évtől kezdve előttük is megnyílt az angol diákhitel lehetősége. Elsősorban a limitált mesterszakos ösztöndíjak okozta anyagi probléma az oka annak, hogy lényegesen kevesebben kezdenek Cambridge-ben közülük. Vagy egyszerűen az egyetem neve miatt félnek leadni a jelentkezést.

Bírni kell a nyomást

„Normális életet élni nem lehet, Cambridge nem a valóság. Bár elsőre csodálatos” – mondta a 13 évet a kampuszon töltő, mesterszakosokat és doktoranduszokat tanító Lavicza Zsolt. Mások a „ketrec”, vagy a „buborék” kifejezéssel írták le a cambridge-i éveket. Emese jól éli meg, hogy válogatottak körülötte az emberek, ami például az ismerkedést megkönnyíti. „Ez egy más világ, de én élvezem” – mondta. Dóra ezt a bezártságot sokkal veszélyesebbnek ítélte meg. Neki sokat segített, hogy más egyetemi tapasztalatot is szerzett, és kikerült a zárt és elbizakodott közegből. De Péter például nem osztja, hogy elbizakodott volna a közeg, hiszen „mindig van, aki okosabb nálad Cambridge-ben”. Tudod, hogy

a melletted ülő Nobel-díjas lesz

– fűzi hozzá egy másik hallgató. „Nagyon érdekes és egyedi közeg, de ezt a teljesítményközpontúságot nem mindenki bírja” – erősítette meg Barnabás. Nevetgélve elmesélte, hogy néha már attól bűntudata tud lenni, ha benéz egy ablakon és látja, hogy mások éppen tanulnak. A jegyeket ugyanis itt egymáshoz viszonyítva kapják a diákok. Azonban Péter szerint ez a motiváció belülről jön.

Magyar diákok Cambridge-ben
©

„Mi, magyarok gyakran versenyként fogjuk fel, mivel nagy részünk egész középiskolában versenyzett, de szerintem az angolok nem így látják. Ez a versenyközpontúság az, ami az egész közeget kicsit megmérgezi, ezért is szeretném, hogy a következő magyar diákgenerációk ne így álljanak hozzá” – finomította Barnabás. „Itt bírni kell a nyomást” – bólogatott Lavicza, aki szerint a diákoknak fel kell ismerniük, amikor ideje kikapcsolódni, mert a nyomás egy részét szerinte is csak maguknak generálják. Még az évfolyamelső Szabó Attila szerint sem jó stratégia begubózni a tanulásba, hanem az egyensúlyra kell törekedni. Emese úgy véli, hogy ők is csak emberek, akik ugyanúgy szórakoznak, mint a többi egyetemista. Bár a legtöbben a tanulás és szélsőséges bulizás ingadozásairól vallottak.

Mégsem veszélytelen ez a teljesítménykényszer. Dóra az első éve után összeroppant a legkompetitívebb kollégiumban. Elmesélte, hogy itt még a hobbijában is elvárták, hogy a legjobb legyen. Emese is bevallotta, hogy az elején lemaradt, és most félti a további tanulmányait. Ő most érzi azt a szorítást, amit Dóra már megélt évekkel korábban. „Minden embert máshogyan visel meg. Nem hittem, hogy engem ennyire meg fog” – ismerte be. A legtöbben ezt tipikus Cambridge-jelenségnek tartják. Hiszen fel kell ismerni, hogy otthon országosan az egyik legjobb vagy, itt pedig egyszerűen jó. „Próbáljuk egymásban tartani a lelket és a család is sokat segít” – mondta Péter.

Az azért ritka, hogy valaki otthagyja ezt az egyetemet, Upor Veronika mégis így döntött, miután felismerte, hogy a tanulttól szögesen eltérő szakmát szeretne. Valójában nem is akart Cambridge-be jelentkezni, de a sikeres interjúja után elkezdett vágyni rá.

Ha a herceg megkéri a kezed, nem mondasz nemet. Ezzel a lehetőséggel élni kell

– foglalta össze, miért vágott bele. Nagyon sokáig emésztette a kétely, de amikor végleg Cambridge elhagyása mellett határozta el magát, megkönnyebbült. „Érzem, hogy jól döntöttem, most hogy hazajöttem” – mondta a lány, aki végül Budapesten lesz állatorvos, nem Cambridge-ben földrajztudós.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
EU-s zászlós tankok Párizs utcáin - íme, a magyarázat

EU-s zászlós tankok Párizs utcáin - íme, a magyarázat

Letahózhatta Kövér az ordibáló ellenzéki képviselőt

Letahózhatta Kövér az ordibáló ellenzéki képviselőt

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Mindenki Meghan Markle körömlakkjáról beszél

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Az Animal Cannibals újra összehozta a rapszövetkezetet - klippremier

Az Animal Cannibals újra összehozta a rapszövetkezetet - klippremier

Élő közvetítésünk a Parlamentből a rabszolgatörvény megszavazásáról

Élő közvetítésünk a Parlamentből a rabszolgatörvény megszavazásáról