Sok az Egyesült Királyságban élő magyar csak az utolsó pillanatban eszmélt rá, hogy az angolok valóban hajlandóak lehetnek “meglépni a Brexitet”, vagyis a Nagy-Britannia uniós tagságát felmondó népszavazáson a távozás mellett dönteni. Pedig a legutolsó felmérések szerint tökéletesen fej-fej mellett áll a távozást sürgetők és a maradást támogatók szavazatainak a száma. A legtöbben az állampolgárság megszerzésében látják a megoldást, és leginkább a font bezuhanásától tartanak. A szakértő szerint egy irracionális kezdeményezés kiszámíthatatlan következményeivel játszanak a britek. Újabban már a Brüsszel ellen konstans szabadságharcot folytató magyar kormány is erről győzködi őket. Megkérdeztük mit gondolnak azok a magyarok, akiknek valóban a bőrére megy a játék.

Hülye angolok, angol hülyék?

“Nem gondoltam, hogy vannak olyan hülyék, hogy az elszakadásnak tényleg reális veszélye legyen” – mondta a hvg.hu-nak a Skóciában jogi szaktolmácsként dolgozó harmincas éveiben járó Andrea. A munkáját viszont nem félti – “őszintén szólva nem hiszem, hogy kiraknának minket, EU-s bevándorlókat, inkább bilaterális egyezményeket kötnek az egyes országokkal. Különben mókás lenne nézni, ahogy kihajigálják a brit nyugdíjasokat a spanyol tengerparti házaikból.” Andrea szerint a népszavazás önmagában még nem kényszerítő erejű ugyan, de a kormánypárt számára politikai öngyilkosság lenne nem meghajolni a szavazók akarata előtt. “Skócia alapból érdekes, mert nálunk erősen maradáspárti mindenki. Az ismerőseim most szervezik a szavazatszámláló bulikat” – teszi hozzá.

Londonban dolgozó magyarok

Stiller Ákos

Cameron a saját sírját ássa

Szintén Skóciában él és dolgozik Attila vállalkozóként és újabban Uber-sofőrként. “Szerencsére egy olyan országban élhetek, ahol nincsenek átpolitizálva a hétköznapok, így soha nem vagyok/voltam naprakész országos ügyekben” – mondta a hvg.hu-nak, de rögtön rá is cáfolt, amikor részletesen beszámolt arról, milyen közéleti forgatókönyvek közül válogatnak bevándorlók és bennszülöttek egyaránt, ha szóba kerül a Brexit témája. Az egyik ilyen elmélet szerint a kilépés mellett voksolók számát éppen az emelte meg, hogy az Attila szerint (és a YouGov felmérése szerint is) rendkívül népszerűtlen David Cameron egy ponton bejelentette, ha a kilépés mellett döntenek a britek, akkor lemond a kormányfői tisztségről. Ezek után pedig egyre többen szeretnék szaván fogni a toryk vezérét. Az adózási rendszer átalakulásától nem tart, szerinte itt jóval több a hangulatkeltő lózung, mint a konkrét terv. “Ezek gazdaságilag megalapozatlan tervek. Én most sem érzem túlzónak az adó- és járulékterheket, de lehet, hogy ez csak nekem ilyen szórakoztató, aki a magyar adózási rendszerben szocializálódtam.”

Attila a brit állampolgárságra hajt, és mivel tervei szerint ezt másfél év múlva megszerzi, a kilépés kétéves folyamatának külföldi munkavállalókra eső következményei őt már várhatóan elkerülik majd. Egyvalamitől azonban komolyan tart, ez pedig a font megroggyanása, amit talán hosszú ideig nem hever ki teljesen a brit gazdaság. “Ez pedig egy olyan országban, ahol szinte minden import, nem fog jót tenni a pénztárcámnak. Egy olyan helyen, ahol szinte ismeretlen az infláció (illetve nem olyan mértékű, ami eléri az ingerküszöböket), ez okozhat majd közfelháborodást” – teszi hozzá.

Amiben szerint Skócia még külön érdekes lehet, hogy a legerősebb és kormányzó skót párt az SNP üdvözölné a kilépést. Ez pedig valószínűleg olyan másfél-két millió szavazatot jelenthet. A skótok ráadásul úgy érzik, ezzel új lendületet adhatnának az elszakadási törekvéseiknek a brit unióból, és egy esetleges nem esetén különutasként elkezdhetik a tárgyalásokat az EU-val. Hozzáteszi, hogy ez a csatlakozási folyamat akár 8-10 évig is eltarthat “addig meg itt lennénk a hihetetlenül sebezhető ginivel”. Szerinte a skótokban egyfajta káröröm is munkálkodik, szívesen látnák, hogy Anglia saját magát lövi lábon.

A kiáramló magyar orvosok is pórul járhatnak

Anették már speciálisabb esetnek számítanak, hiszen náluk az egész család kiment Angliába, kiskorú gyerekekkel együtt. Férjével együtt Londonban dolgoznak. Szerinte leginkább azok érzik majd meg a Brexit következményeit, akik segélyből élnek. “Már most is rengeteg támogatást csökkentettek vagy megvontak bizonyos emberektől, a Brexit nekik még további segélymegvonást jelentene” – mondta Anett. Szerinte azoknak, akik dolgoznak, nem kell közvetlenül tartaniuk attól, hogy kirúgják őket munkahelyükről, vagy hogy kitoloncolják őket. “Ami hatással lesz többek között ránk is, az az, hogy a gazdaság mennyire képes majd talpon maradni. Néhány vállalat már most jelezte, hogy a Brexit miatt változnának gazdasági kapcsolatai Nagy-Britanniával. Ez hozzánk, dolgozó emberekhez nem azonnal érne el, csak pár év múlva fokozatosan.”

Azt viszont ő is érzi, hogy egyfajta kényszerré válhat az állampolgárság megszerzése. Vagy állampolgár lesz a bevándorló, és akkor több mindent vehet igénybe, vagy nem, de akkor nem kap támogatást, egészségügyi hozzájárulást. “16 éves korig ingyenes bármilyen gyógyszer, ha ezt megvonják a szülőktől, és fizetni kell érte, azt sokan talán nem is fogják bírni. A gyerekek után járó adóalapú Child Tax Credit egyelőre nem változott, nem tudok róla, hogy tervbe vették ennek megvonását vagy mértékének csökkentését. Valószínűleg nem a gyerekeken fogják bepótolni az esetleges gazdasági visszaesést.” Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy meghatároznak majd egy időtartamot, ameddig a szülőknek már a gyermek születése előtt itt kell élniük, hogy igénybe vehessék az említett támogatást. Munkavállalási engedélyre nekik egyelőre nincs szükségük, “de Brexit esetén, gondolom, lehet, hogy kell majd kérnünk”.

Jelenet a Gyalog galopp című filmből

AFP / Python Pictures / EMI

Anett szerint viszont az Angliába áramló magyar egészségügyi dolgozókat különösen érinthetik majd a változások. “Nemcsak Európából, de a világ minden részéről érkeztek orvosok. Sokaknak most is kell a munkavállalási engedély, Brexit esetén talán még jobban megszigorítják számukra a követelményeket. Nehéz ezt elképzelni, mi történhet, de azt gondolom, ott lennének a legnagyobb személyi változások, amelyek akár el is lehetetlenítenék például a kórházak működését.”

Megugró tandíjak a kint tanulóknak

„Senki sem tudja, mi történne, ha a britek kilépnek az EU-ból, elég nagy a bizonytalanság” – mondta Oláh Dóra Petra, aki diákként számolgatja, rá milyen hatással lehet majd a távozást támogatók győzelme. Dóra az Imperial College London diákja, vegyészmérnöknek tanul. Még három éve van hátra. Lévén uniós állampolgár, a brit diákokhoz hasonlóan ő is 9 ezer font tandíjat fizet, amire a brit állam hitelt ad, a törlesztési feltételek kedvezőek. A kollégiumi költségekhez is hozzájárulnak, szociális alapon. Ha kilépnek, ez mind elveszhet. „Amiatt aggódom, hogy Brexit esetén átkerülök az International kategóriába, ahol a tandíj 24 ezer font, és hitel sincs rá. De abban bízom, az egyetem kitalál valamilyen megoldást a hozzám hasonló diákok számára.” Az Imperialban ugyanis a külföldi diákok aránya 51 százalék – uniósokra vonatkozó külön statisztikát nem találtunk –, Dóra szerint ez a legnemzetközibb egyetem ott. A tanárai szerint Dóra testvére is nagyon tehetséges, Cambridge-be is felvennék, bár ő nem brit egyetemekkel is szemez, ahol eleve nincs tandíj.

Azt is megkérdeztük a kint élő magyaroktól, hogy éreznek-e pánikhangulatot a magyar bevándorlók közösségeiben, de erre mindenki egyhangúlag nemmel válaszolt. Szerintük mindenki készül B tervvel, de a hosszú kipörgési idő miatt nem számítanak traumatikus változásokra. Olyan kint élő magyart, aki a kilépést támogatná, egyelőre nem találtunk.