szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Pénteken ítélet születik a röszkei tömegzavargás perében, csütörtökön az ügyvédek védőbeszédeikben a vád törvényességét kérdőjelezték meg, míg a vádlottak fele az utolsó szó jogán elkeseredetten beszéltek arról, hogy hiányoznak nekik a világban valahol menekülttáborokban élő családtagjaik. Az emberjogi aktivisták a tárgyalás elejétől a végéig tüntettek a bíróság bejárata előtt.

„Illegális senki se” – skandálták magyarul a balkáni útvonalak mentén menekülteket segítő külföldi és magyar aktivisták a szegedi bíróság épületével szemben, ahol tucatnyian demonstráltak transzparenseikkel. Bár reggel még úgy volt, hogy mivel nem regisztráltak a tárgyalásra a civilek, nem is vehetnek részt azon, főként azért, mert szűkös a tárgyalóterem. Később azonban, amikor kiderült, hogy bár maga a terem valóban zsúfolt, de a kivetítővel felszerelt helyiségben akad még hely, a Szegedi Törvényszék elnöke mégis engedélyezte számukra, hogy hallgatóságként követhessék a pert. Ennek a bíró akkor vetett véget, amikor kiderült, hogy egyikőjük engedély nélkül videót készített, amelyet a felrakott a Migszol Twitter-oldalára, így végül annak az aktivistának távoznia kellett. A csütörtöki tárgyaláson az ügyvédek védőbeszédei hangzottak el, a legtöbben a vádat magát is megalapozatlannak, ingatagnak találták.

„A migránsok ott voltak, tehát részt vettek benne”

A szerdai vád ismertetésében a legfontosabb az volt, hogy a vádlottak a tömeg akaratával, szándékával egységben voltak. A védők szinte mindegyike úgy gondolta viszont, hogy a vádból teljességgel hiányoznak azok a tények, amelyek alapján a tíz vádlottat egyénenként vádolhatók a bűncselekménnyel. A másod- és hetedrendű vádlottak védője szerint az ügyészségi eljárás igen egyszerű logika mentén haladt: ott volt, tehát részt vett benne. A védő szerint a vád elegendőnek tartotta, hogy az elfogás megalapozza a részvételt. A másodrendű vádlottal kapcsolatban csak azt látta a védő bizonyítottnak, hogy Európába szeretett volna az belépni, a hetedrendű vádlottal kapcsolatban pedig, akit a megafon használata miatt súlyosabb büntetésben részesítene az ügyész, a védő úgy vélte, hogy a videófelvételek megtekintése nélkül, a tanúvallomások alapján legfeljebb annyi biztos, hogy használta az egyébként 20 éves fiú a hangosbeszélőt.

Mindegyik ügyvéd hiányolta a felvételeket

Tavaly szeptember 16-án több videófelvételt is készítettek a rendvédelmi szervek, ezeket nem csatolták a tárgyalás anyagához, hanem bűnjelként lefoglalták. Az erről készült jelentések ugyan megismerhetők, ám az ügyvédek szerint, legfőképpen azért, mert kizárólag rendőröket hallgattak meg tanúként az ügyben, fontos lett volna, hogy a bíró is közvetlenül megismerje a felvételeket. Csütörtökön hiába kérték az ügyvédek, hogy vetítsék le a tárgyaláson a felvételek egy részét, Arany János bíró ezt indoklás nélkül elutasította. Ezért tartotta szükségesnek az ötödrendű vádlott ügyvédnője, hogy részletesen ismertesse, amit a videó megtekintése után tapasztalt, főként védence a zavargásban való részvételével kapcsolatosan. (Az ügyvédek számára biztosított a felvétel megtekintése.)

A védő felhívta arra a figyelmet, hogy a büntetőügyi eljárások kommentárja is szükségesnek tartja a bizonyítékok közvetlen megismerését, tehát arra kell törekedni egy bűncselekményi eljárásban, hogy a bíró közvetlenül ismerje meg a bizonyítékot, adott esetben a videófelvételt, és ne hagyatkozzon az arról készült jelentésekre. Ha minden igaz, a pénteki ítélet indoklásából az is kiderül, hogy miért utasította el a bíró ezek megtekintését.

A tömegzavargás résztvevői: a félig vak, a sánta és a tolókocsis

A tolókocsis férfi, a félig vak, idős asszony meghallgatásával folytatódott a röszkei per, amelynek során a bíró rendőri tanúvallomásokat is ismertetett, ám a csaknem félszáz rendőr vallomása sem bizonyította a röszkei tömegzavargás résztvevőjeként tiltott határátlépéssel vádolt tíz menekült aktív részvételét a tavaly őszi zendülésben.

A tolókocsis nem tudott elszaladni, hát elfogták

A röszkei zavargással vádolt egyik férfi felmentést kérő vallomását úgy félrefordították, hogy beismerés lett belőle - derült ki az újabb tárgyalási napon, amelyen az is világossá vált, hogy miért egy tolószékest, egy idős nőt, és egy béna férfit fogtak el a rendőrök a tavalyi hatátmenti rendbontáskor.

A védőbeszédét gyakorlatilag ezekre a megtekintett felvételekre alapozó kirendelt ügyvédtől megtudhattuk, hogy a felvételeken szerepel, amint a rendőrök azt az utasítást adják tovább egymás között, hogy húzódjanak hátra. Ráadásul a 16-os felvételből, a rendőröknek tulajdonított mondatokat is idézett az ügyvédnő: „Vigyázzatok, beengedik őket!” vagy „Most engedik”. Ezek a mondatok azért fontosak, mert még mostanáig sem tisztázott teljességgel, hogy ki nyitotta ki a kaput másodjára a határátkelőn, a zavargás elcsendesedése után, amikor a rendőrsorfal hátrahúzódott, és amikor a menekültek akár azt is gondolhatták, hogy beengedik őket mégis Magyarországra. Vitatott a perben, hogy a menekültek megalapozottan gondolhatták-e azt, hogy beengedik őket Magyarországra. A felvételeket megtekintve a védő saját védencére tekintve pedig azt állapította meg, hogy az a felvételeken már csak azokban a kései időpontokban látható, amikor már lecsillapodtak a kedélyek, és a kapu kinyílt.

Fel kellett volna függeszteni az eljárást

Ha elmegyek egy futballmeccsre, verekedés tör ki a szomszéd szektorban, akkor engem is előállítanak?” – tette fel a  kérdést a vak asszonyt, a tolókocsis és a gerincsérült férfit képviselő Helsinki Bizottság munkatársa. A nemzetközi jogvédő szervezet munkatársa is pontatlannak nevezte a vádat, mivel maga a tényállás valójában rendkívül összetett, ehhez képest egybemossa a menekültek részvételét az eseményekben.

Az ügyvéd kifogásolta azt is, hogy már októberben készített egy beadványt, amelyben az eljárás felfüggesztését kéri a Genfi Egyezményre hivatkozva, amely szerint a határátlépésért nem vonhatóak védencei felelősségre, mivel azonnal, amint erre lehetőségük nyílt, menedékkérelemért folyamodtak. A beadványt, az ügyvéd számára érthetetlen módon, kivették a tárgyalás anyagai közül. Fazekas Tamás is csatlakozott az előtte szóló ügyvédekhez abban, hogy a vád pontatlanságán és a videók megtekintésének mellőzésén túl kifogásolható az egyoldalú bizonyítási eljárás is, mivel tanúként csak rendőröket hallgattak meg annak ellenére is, hogy még a tavaszi tárgyalásokon indítványozták külföldi, a helyszínen az eseményeket szintén követő újságírók meghallgatását is.

Fazekas is úgy ítélte meg a rendőrök tanúvallomásai alapján is, a röszkei határátkelőn levezényelt műveletek alkalmasak lehettek arra, hogy a menekültek, főként a kerítéstől távolabb levők azt gondolhassák, hogy beengedik őket. Tavaly szeptember 16-án dél körül ugyanis valóban feszültség alakult ki, amelyben kövekkel, vizespalackokkal is dobálták a rendőröket, akik erre könnygázzal és vízágyúval reagáltak, főként miután a menekültek a kaput is megkísérelték kinyitni. Ám innentől kezdve ellentmondóak az elbeszélések. Ugyanis miután a rendőrök helyreállították a kaput, a kedélyek lecsillapodtak, a sorfal hátrahúzódott, a vízágyút is hátravonták.

A kapu második nyitásáról teljesen eltérők az információk. A rendőrök a jelenetet azzal magyarázták, hogy mivel a határt nem léphették át, a szokványos tömegoszlatástól eltérő műveletet kellett alkalmazni, ezért húzódtak vissza. A menekültek közül, a saját állításuk szerint, többen ezt a műveletet értelmezték úgy, hogy beengedhetik őket. Talán pontosan ezek tisztázása végett lett volna fontos a rendőrségi felvételek megtekintése. Mindenesetre az ötödrendű vádlott védőjétől, aki a felvételekre építette védőbeszédét, azt még megtudhattuk, hogy a rendőrök visszahúzódása után kezdtek el szállingózni a menekültek a magyar oldalra, majd a csendet hirtelen a rendőrök nyomulása és sikoltozása törte meg.

„A háború elől menekültünk Európába a szabadságért”

A kilenc és fél hónapja előzetes letartóztatásban levő menekültek fele akart csak az utolsó szó jogával élni. A negyedrendű vádlott, akinek felesége a szintén vádlott cukorbeteg vak asszony, közös fiuk pedig a párhuzamosan folyó terrorcselekmény miatti eljárásban ül a vádlottak padján, csak annyit mondott: „Feleségemmel és unokáimmal egy fa alatt ültünk a kerítéstől távol, a kapu felé akkor mentünk, amikor a tömeg elindult arrafelé.” A másodrendű vádlott zokogva próbálta elmondani, hogy a röszkei zavargásban elszakadt családjától, ők csak a békéért indultak el otthonról: „Nem tudom, hol vannak, hova menekültek”. A kerekesszékben ülő 30 éves férfi is családját hiányolta és azon értetlenkedett, hogyan vádolhatják őt erőszakkal, amikor még a nadrágját sem tudja egyedül felvenni. „Félig halott vagyok, az agyam is kezd tönkremenni.”

A röszkei tömegzavargás ügyében tíz embert vádolnak az abban való aktív részvétellel, és eközben a határ tiltott átlépésével. Őket a zavargás lecsillapodása után a TEK emelte ki a tömegből. Kilenc hónapja vannak előzetes letartóztatásban. A szerdai vádbeszédben az ügyész letöltendő szabadságvesztést kért az összes vádlottra, családi állapotukra hivatkozva néhányuknál az enyhítő, a megafonnal a tömeget irányító 20 éves fiúnál pedig a súlyosító körülmény figyelembe vételét kérte. A védők felmentést szeretnének. Pénteken 11-kor ítélet lesz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!