szerző:
Zelki Benjámin

Olyan nagy kedvvel vették birtokba a városlakók a lezárt Szabadság hidat, hogy akár el is lehetne gondolkodni az autóforgalom tartós kitiltásáról. Legalább a hétvégi napokon.

A Szabadság híd lezárása puszta funkcionális kényszerből adódott, amelyet a Bartók Béla úti villamospálya felújítása szült. Ennek hatására jött létre azonban Budapest egyik legjobb közterülete. Központi helyen van, gyönyörű a kilátás, a legmelegebb napokban is van valamicske szellő, így ideális találkozóhely lett.

Érdekes volt megfigyelni, ahogy a híd hetek óta tartó lezárása során a gyalogos és kerékpáros közlekedők is fokozatosan kezdtek lemerészkedni az úttestre, majd idővel teljesen birtokba vették azt. Az, hogy mindez milyen gyorsan történt, és milyen nagy tömegeket mozgatott meg, jól mutatja, hogy a városnak micsoda igénye van az ilyen látványos helyen lévő, és fogyasztási kényszer nélkül használható helyekre.

Mit lehet még kihozni ebből az augusztus végéig tartó ajándék közterületből? Esetleg nem maradhatna örökre így? Ekés Andrást, a Mobilissimus Kft. ügyvezetőjét és Tömör Miklóst, a Valyo koordinátorát kérdeztük.

Elnézést kérjünk, vagy engedélyt?

A BKK érintett járatain nem győz elnézést kérni a nem közlekedő villamosok miatti kellemetlenségekért, pedig az ajándékba kapott közterület bizonyára hasonlóan sok embernek okoz örömöt, mint ahánynak a közlekedési változások bosszúságot. Ügyes kommunikációval tehát akár előnyt is lehetne kovácsolni a hátrányból. Tarlós István azonban az ügyről annyit mondott korábban, "mi nem ad hoc liberális karneválok miatt zárjuk le a hidat, mint annak idején hetente a Lánchidat Gy. Németh Erzsébet és állandó jellegű társtettesei tették, hanem olyan okból, aminek eredményeképpen a budapestieknek valami hasznuk is keletkezik".

Kattintson galériánkért!
©

Ekés András, a Mobilissimus Kft. ügyvezetője szerint rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki ebből a véletlenül adódó kiváló alkalomból. Abban bízik, hogy a szakembereket, döntéshozókat is elgondolkodtatja a híd jövőjéről a mostani helyzet. Nyár végéig kiváló lehetőség nyílik akár kizöldíteni és vonzó közterületi funkciókkal felruházni a hidat, miközben lehetőség lenne átgondolni a híd későbbi szerepét is: gyepszőnyeggel, nyugágyakkal, padokkal lehetne feldobni a Szabadság hidat. Ugyanezt a civil társadalom is megteheti, meg is teszi, a Facebookon rendszeresen szerveződnek különböző események a Szabadság híd birtokba vételére (lásd itt, itt, itt és itt). Egy ilyen lezárt híd hosszú távon biztosan vonzaná a befektetőket is, az itt szervezett eseményeknek lenne majd szponzora is, de a gazdasági szereplők is rövid időn belül felfedeznék, ahogy az ingatlanárakra is bizonyára jó hatással lenne.

Lezárt híd lett, maradhat?

A lezárt Szabadság híd olyan jó közösségi térré vált, hogy ismét el lehetne gondolkozni az autóforgalom tartós kitiltásáról: a kerékpárosok az úttesten, a gyalogosok a járdán haladhatnának, a villamos azonban megmaradna, és a taxik, illetve megkülönböztető jelzést használó járművek is áthaladhatnak rajta, ezzel jelentősen csökkenne az autósok és kerékpárosok, valamint a kerékpárosok és gyalogosok állandó konfliktusa is. Ekés szerint a kezdeti sokk után bebizonyosodott, hogy az autóforgalom számára nem okoz jelentős kellemetlenséget a híd kiesése. Nyilván lesznek más útvonalak, amelyeken emiatt növekszik a forgalom, illetve olyan közlekedők, akiknek emiatt kerülniük kell, esetleg olyanok is, akik emiatt nem ülnek autóba, és ez utóbbi nem is probléma – magyarázza a szakember.

Mint honlapjukon írják: a Szabadság híd hosszabb távú autómentesítése sem ördögtől való.

2007 és 2009 között, a metróépítés és a híd felújítása idején évekig élt nélküle a város,

ráadásul akkor még 4-es metró sem volt. Átrendeződtek a közlekedési szokások, a többi híd átvette a Szabadság híd közúti járműforgalmát, miközben nem bénult meg a város közlekedése. A Szabadság híd 2007-ben kezdődő felújítása előtt rendszeresen állt a dugó a Bartók Béla úton, emlékszik vissza Ekés, amit részben a Szabadság hídra kanyarodók torlasztottak fel, ez a híd többéves lezárása alatt viszont megszűnt, az emberek megszokták az alternatív útvonalakat. Ráadásul a csúcsforgalomban így is nagyon lassú a haladás a Kiskörúton, illetve magán a Szabadság hídon is mindkét irányban, a lezárása tehát ezen is segítene, sőt, a híd autók előli lezárása a metrópótlók számára remélhetően kijelölt kiskörúti buszsávval járó kellemetlenséget is csökkentené majd – mondja a szakember.

Kattintson galériánkért!
©

Mint a Mobilissimus Kft. írja, a hídon a közösségi közlekedés és a kerékpárosok amúgy is jó részét teszi ki az áthaladó forgalomnak: a BKK 2013 novemberében, tehát kerékpározás szempontjából kedvezőtlen időszakban végzett felmérése szerint a Szabadság hídon a járműforgalom 20 százalékát a kerékpárok adják, ami májustól szeptemberig 30-35 százalékos kerékpáros részarányt jelenthet.

Lezárás csak hétvégén

Másképp látja a helyzetet Tömör Miklós, a Valyo koordinátora, aki teljesen lezárná a hidat, a villamos elől is, azonban mindezt csak hétvégén tenné. Tömör azonban hangsúlyozta, hogy a lezárásra a Lánchíd még alkalmasabb lenne, mivel annak és a rá vezető utaknak az áteresztő kapacitása még szűkebb, és ott villamos sincsen. Korábban a főváros is tervezte a Lánchíd autómentesítését, majd egyirányúsítását, de a jelen tervek a forgalom fenntartásával számolnak. Pedig korábban a Lánchidat is rendszeresen lezárták különböző rendezvények miatt, kár, hogy ezek a kezdeményezések megszűntek, sokan ugyanis szerették őket – emlékeztetett Tömör.

A Szabadság híd korábban említett lezárásán kívül egyéb tapasztalataink is lehetnek arról, hogy hogyan vészelte át a város különlegesebb kellemetlenségek nélkül a korábban nélkülözhetetlennek hitt útvonalait. Elég, ha a Margit híd felújítására, vagy a rakpartok árvizek miatti kényszerű lezárására gondolunk. De biztos sokan emlékeznek még a Plázsra, amikor nyaranta egy hónapig az Újpesti rakparton az autóforgalom helyett homokot, pálmafákat és vendéglátóegységeket találtunk. Valamint a Szabadság hidat is borította már fű, 2004-ben, az EU-csatlakozás ünneplésekor.

©

De hogyha túl merésznek tartanánk a teljes autómentesítést, el lehet gondolkozni a lépésről lépésre bevezetésen, illetve a megosztott használaton is. Párizsban a Szajna-parton is hasonló érdekellentét feszült a rakpartot közlekedésre és rekreációra használó néptömegek között, majd egy idő után vasárnapokra rendszeresen lezárták a rakpart egy szakaszát. A kezdeményezés annyira népszerű lett, hogy a városvezetés nemrég állandósította a hétvégi gyakorlatot.

Tömör Miklós a Dél-Amerikában igen elterjedt időszakos lezárásokat, a cicloviákat hozta fel példának. A Bogotából induló, de már Dél-Amerika-szerte elterjedt eseményeken minden vasárnap és ünnepnapon lezárnak fontos városi utakat, elsősorban a folyópartokon, melyeket futók, sétálók, biciklizők, pihenők vesznek birtokba. Tömör Miklós szerint ezek azért különlegesen jó alkalmak, mert a teret a városi önkormányzat biztosítja, és fogyasztási kényszer nélkül, szabadon lehet őket használni.

Mit hozhat a jövő?

Megkérdeztük a fővárosi önkormányzatot is, látnak-e rá esélyt, hogy akár a Szabadság hidat, akár a Lánchidat távlatilag, teljesen vagy időszakonként a gyalogosoknak adják azután, hogy a város ilyen nagyszerűen birtokba vette az előbbit. Válaszukban azt írták, hamarosan sor kerül a Lánchíd felújítására is, de egyik híd esetében sincs szó végleges lezárásról.

Kattintson galéiránkért!
©

Azonban biztosan elő fog kerülni még egyszer a Szabadság híd keresztmetszeti felosztásának kérdése. Mint ugyanis Ekés Andrástól megtudtuk, a hídon túl közel vannak egymáshoz a vágányok, így csak a ma már 40-50 éves Ganz csuklós villamosok férnek el rajta, ráadásul a pályalemez sem bír el a mainál nagyobb tengelyterhelésű járműveket, ezek miatt nem közlekedhet pl. az új CAF villamos sem errefelé.

Ha megnövelik a vágányok távolságát, a forgalmi sávok lesznek keskenyebbek, így idővel ez is az autóforgalom megszüntetését okozhatja a hídon, mondja Ekés, szerinte az viszont nem lehet cél, hogy újra felmerüljön a kiskörúti villamos eltüntetésének ezidáig mindig megakadályozott ötlete.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!