„Hatásköri és eljárási racionalizálással” indokolja Lázár János miniszter, hogy az ügyfelek a jövőben számos ügyben nem fellebbezhetnek a közigazgatási döntések ellen, hanem rögtön bírósághoz kell fordulniuk, ha nem értenek egyet a hivatalnokokkal. Így például általában ez lesz a helyzet, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozza. Továbbá ez vonatkozik majd egyebek közt a közlekedési, a munkaügyi, az állatvédelmi hatóság, az anyakönyvi, a mezőgazdasági igazgatási és a halgazdálkodási szerv számos határozatára.
A fent idézetten kívül érdemi indoklást nem fűztek ehhez, noha a bírósághoz fordulás fáradságosabb az állampolgároknak, mint a döntéshozó hivatalnok feletteséhez történő fellebbezés, de az állampolgársági és a munkavédelmi ügyeknél „a másodfokú eljárások alacsony számára” is hivatkozik a miniszterelnökség előterjesztése. Ez bizonyára arra is utal, hogy a bíróságok terhelése várhatóan nem nő meg túlzottan az új jogi megoldás miatt.
A hamarosan országgyűlési vitára kerülő törvényjavaslat egyébként 132 törvényt ír át amiatt, hogy egy sor állami hatóság megszűnik, ezek nevét tehát törlik a jogszabályokból, illetve általánosabb megnevezéssel helyettesítik. Külön intézkednek arról, hogy az önállóságát elvesztő Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) a továbbiakban a Nemzeti Filmalap részeként fog működni. Emellett az alkalommal élve – indoklás nélkül – lecsípnek egy kicsit a földművelésügyi miniszter hatásköréből: ugyanis a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntései ellen irányuló fellebbezést, amelynek lehetősége megmarad, a jövőben nem ő bírálja el, hanem a nemzetgazdasági miniszter.
