A politikus felidézte, hogy a kötelező betelepítési kvóta kérdése azután merült fel az Európai Bizottságban, hogy Németország rájött, nem tud megbirkózni a migrációs nyomással. Az elmúlt egy évben pedig összesen nyolc különböző javaslatot terjesztett a bizottság az Európa Tanács elé, amelyek mind a betelepítést szorgalmazzák.

Egy áprilisban benyújtott javaslat szerint a korábban már elfogadott 160 ezres felső határt eltörölnék – állította. A másik ilyen javaslat a családegyesítésre vonatkozik: ha egy bevándorlónak pozitívan bírálják el a letelepedését, automatikusan kérheti, hogy a családja is ugyanabban az országban telepedjen le – tette hozzá.

Hangsúlyozta: bár a jogszabálytervezetben kötelező helyett önkéntes kvóta szerepel, az az ország, amelyik nem teljesíti, bevándorlónként 250 ezer euró büntetést kell fizetnie, amit abszurdnak nevezett.

Szájer József hangoztatta: Magyarország álláspontja világos, azokra a helyekre kell küldeni a támogatást, azokon a helyeken kell segíteni, ahol meg tudjuk akadályozni, hogy onnan ide jöjjenek az emberek. Szerinte erkölcstelen azt mondani, hogy jöhetnek, ha mi nem tudjuk biztosítani az ellátásukat. Mindezek mellett kiemelten fontos az EU külső határainak védelme – tette hozzá.

Az együttérzésnek megvannak a világos határai, vagyis meg kell vizsgálni, hogy kik azok, akik valóban menekülnek, és legálisan akarnak Magyarország területére belépni – fogalmazott. Ha valaki bizonyítani tudja, hogy menekül, akkor nincs félnivalója – mondta.

A népszavazás nemzeti ügy, nem pártpolitikai kérdés, mert minden párttag gyermekeit és unokáit is érinteni fogja majd. Sorskérdésről van szó, hogy meg tudjuk-e védeni a saját közösségünket, kultúránkat, meg tudjuk-e erősíteni a magyarságunkat, hogy rend és biztonság legyen – zárta előadását Szájer József.