Kúria: Patyi nem összeférhetetlen, maradhat az NVB elnöke

A Kúria jóváhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését arról, hogy a testület elnöke, Patyi András nem összeférhetetlen.

  • hvg.hu hvg.hu
Kúria: Patyi nem összeférhetetlen, maradhat az NVB elnöke

Nemény András, az MSZP alelnöke adott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) azzal kapcsolatban, hogy a testület elnöke, Patyi András a függetlenséget megkövetelő NVB-elnöki posztja mellett még három másik posztot is betölt, amelyek kapcsolódnak a kormányhoz, sőt kormányhatározattal nevezték ki oda. Nemény szerint ezek a posztok összeférhetetlenek azzal, hogy Patyinak teljesen függetlennek kellene lennie a legfőbb választási szerv élén

Független az az NVB-elnök, akinek három másik vezetői poszt is belefér?

Totálisan függetlennek kell lennie a legfőbb választási szerv elnökének a törvény szerint, az NVB-elnök Patyi András viszont három másik olyan posztot is betölt, ami kapcsolódik a kormányhoz. Ebből kettőre kormányhatározattal nevezték ki. Ennek ellenére állítja, fel sem merülhet összeférhetetlensége, évtizedes pályafutása miatt tartanak rá igényt ennyi pozícióban.

Az NVB viszont megvédte elnökét és kimondta, hogy nincs szó összeférhetetlenségről, mert Patyi nem áll semmilyen jogviszonyban a minisztériumokkal és nem állami tisztségeket visel – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként nem közigazgatási szervnél dolgozik, az Államreform Bizottság és a Közigazgatási Perjogi Kodifikációs Bizottság elnökeként pedig nem kapott pénzt a kormánytól.

Most a Kúria honlapján olvasható végzés szerint a testület úgy találta, ez valóban így van, Patyi nem áll jogviszonyban a minisztériumokkal, és bár Neményék azt állították, hogy Patyi ennek ellenére munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll a kormánnyal, ezt nem tudták bizonyítani.

Összességében a Kúria arra jutott, hogy Patyi Andrásnál nincs összeférhetetlenség és az NVB sem követett el jogsértést.

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

Révész Sándor: A Pride betiltása nem szólhat a Pride-ról

A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.