Rétvári Bence hétvégi megnyilatkozásaiban szokta sorolni sajátos értelmezésben a kormány sikereit. Néhány hete kijelentette, hogy megfeleződött az iskolákban a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A varázslatos sikerhez azt nem tette hozzá, hogy mindebből maguk a gyerekek semmit nem érezhettek, ugyanis az egész csak egy statisztikai trükk miatt mutat ilyen csodás képet.

E hétvégén az államtitkár újabb sikereket jelentett be uniós adatokra hivatkozva, melyek szerint a magyar oktatás erősödik, az esélykülönbségek csökkennek. A nyilatkozatot természetesen a kormányhoz hű média egy az egyben közölte is. Rétvári ezúttal arról felejtkezett meg, hogy az unió jelentése sok ponton kifejezetten erősen kritizálja a kormány oktatáspolitikáját, többek közt felhívva a figyelmet arra, hogy kiugróan magas a hátrányos helyzetű, valamint roma gyerekek szegregációja. Emiatt kötelezettségszegési eljárás is folyik Magyarországgal szemben.

Épp pénteken lesz egy esemény, amely be is mutatná a szegregáció elleni küzdelem újabb állomását. És valóban, első látásra tényleg úgy tűnik, Biharkeresztesen elindult valami annak érdekében, hogy megállítsák a hátrányos helyzetű gyerekek elválasztását a szerencsésebb társaiktól. Ekkor írják alá ünnepélyesen – a meghívó szerint – a „Bihari Térség társadalmi kohézióját és integrációját elősegítő szándéknyilatkozat és alapelvek” című dokumentumot.

Biharkeresztes iskoláiról már korábban is írtunk. Évek óta működik ott az állami mellett egy egyházi iskola is, ami a szabad iskolaválasztásra és szabad vallásgyakorlásra hivatkozva minden további nélkül kiválogathatja a neki tetsző (értsd: nem roma, nem hátrányos helyzetű) gyerekeket. Az állami iskolában így megugrott a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya, míg az egyházi iskolába a környék jómódú családjainak gyerekei járnak. Ezt a modellt, mint beszámoltunk, a szomszédos Komádi is átvette, ahol annak ellenére nyílt fura körülmények között egy református iskola, hogy a gyerekek száma folyamatosan csökken.

A környékbeli hátrányos helyzetű diákok oktatáshoz jutása különösen aggasztó, miután – mint beszámoltunk róla – nemrég sok más működő tanodához hasonlóan a toldiak pályázatát is elutasította az Emmi, így annak működése kétségessé vált. Az öt éve működő Toldi Tanodában eredményesen, innovatív módszerekkel, önkéntes egyetemistákkal és (ettől a tanévtől) négy munkaviszonyban alkalmazott fejlesztő pedagógussal dolgoztak, tanították többek között a szegregálódott biharkeresztesi állami iskola halmozottan hátrányos helyzetű, roma tanulóit. És miközben ezt a tanodát nem támogatja az állam (bár van arról hír, hogy lesz újabb pályázat), a református egyház mint az egyházi iskola fenntartója (amelyik az állami iskola szegregálódását előidézte) szervezhet tanodát.

Közben amikor a komádi református iskola megnyílt, helyi civil kezdeményezésre elindult egy tárgyalás az Emmi és a Református Püspökség között a biharkeresztesi helyzetről, amelybe beléptek a helyi szereplők, a Klik, a két iskola és az önkormányzat is. Az információink szerint végül nem a civilek, hanem a Klik kapta ennek levezénylését feladatul, és hat hónap késéssel, pénteken fog megvalósulni a térség integrációját elősegítő – szerződéskötés.

Közben, november 3-án a biharkeresztesi református iskola kitette a Felvételi és átvételi eljárás szabályait, amiben tételesen leírják, milyen feltételekkel tudnak átiratkozni a gyerekek az intézménybe. Ebben szerepel többek között, hogy szükség van a leendő diáknak lelkészi ajánlásra, keresztlevélre, a szülőknek rendezett egyházi kapcsolattal kell rendelkezniük, a gyereknek szintfelmérőt kell írnia, és ott viszonylag jó eredményt elérnie, továbbá az elbírálásnál szempontként szerepel az átadó intézmény tanulóról kiadott magatartás és szorgalom értékelése, dicséretei, esetleges figyelmeztetései is.

Ha tehát a pénteki ünnepélyes szerződés-aláírás után meg is indulna valamilyen deszegregációs folyamat a térségben, az iskola gondoskodott arról, hogy hozzájuk ne mehessen (halmozottan) hátrányos helyzetű (vagy nem kimondva cigány) gyerek.