szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Ha más méréseket is hozzáveszünk, már nem is olyan rossz a helyzet - érvelnek az oktatás szereplői.

A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - ez hangzott el egy köznevelési konferencián, ahol a PISA, a TIMSS nemzetközi mérések eredményeit, és az országos kompetenciamérések legfrissebb eredményeiről beszéltek.

Ostorics László, az Oktatási Hivatal osztályvezetője arról beszélt, mindhárom mérés azt mutatta a fenti jelenség egyik legfőbb okát, azaz a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket. Az eredmények eltérőek: míg a tanultak hasznosítását mérő PISA-teszt eredményei drámaiak lettek, a matematika, szövegértés és természettudományos területen is az OECD átlag alatt teljesítettek a diákok, a korábbi eredményekhez képest hatalmas a visszaesés, addig a tananyagot számon kérő TIMSS mérésben jól teljesítettek a magyar diákok.

A PISA mérésbe itthon 200 iskola és csaknem 5600 diák kapcsolódott be, a jobban sikerült másik nemzetközi mérésbe pedig 10.800 gyerek, 150 iskolából. Az országos kompetenciamérés - amelyben 266 ezer diák vesz részt - eredményei 2008-ig visszamenőleg stabilak - magyarázta az osztályvezető.

Palkovics László oktatási államtitkár a konferencián még a PISA-eredmények nyilvánosságra hozatala előtt beszélt. A felmérésekről azt mondta, az EU tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. Kitért arra is: a korai nevelés, a kötelező óvodáztatás várhatóan pozitív eredményeket hoz majd, de ennek eredményei Magyarországon később lesznek láthatóak.

Az államtitkár később az MTI-nek azt mondta, a lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos. Az államtitkár szerint a három mérés más szempontok alapján történik, szerinte egy 2015-ös vizsgálat

a két évvel korábban bevezetett új tanterv hatásait még nem mutatja be.

A TIMMS elsősorban tantervi szempontok alapján készül, 4. és 8. osztályban, a tárca által végzett kompetencia-mérés 6., 8., és 10. osztályban történik, és minden gyerek részt vesz benne, a PISA pedig 15 éveseket alkalmazásorientáltan mér és egy abszolút skálán, függetlenül attól, mi történik egy adott ország oktatási rendszerében - magyarázza Palkovics.

"Az egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot."

Szerinte a komplex természettudományos tantárgy - amit a szakgimnáziumokban vezettek be - kifejezetten jó megoldás lehet erre, mert az komplexebb látásmódot követel meg. Az új Nemzeti Alaptantervben célul tűzték ki, hogy a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés egyaránt megjelenjen, szerinte lexikális tudás nélkül nincs kompetencia sem. Az új alaptanterv koncepcióját januárban mutatják be.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Melyik cégnél jó most dolgozni? Íme a Forbes listája

Melyik cégnél jó most dolgozni? Íme a Forbes listája

Ha elég gazdag, most megveheti Obi-Wan lézerkardját

Ha elég gazdag, most megveheti Obi-Wan lézerkardját

Zsebre dolgozhatott két rendőr az M1-esen

Zsebre dolgozhatott két rendőr az M1-esen