A zöldszakértő, aki most Matolcsy ügyeiből csemegézik

„Elcsúsztatott generációs családtag vagyok: a szüleim idősek voltak, amikor a Ratkó-korszakban – a családban nyolcadik gyerekként – megszülettem. Két testvéremet nem is ismertem, mert addigra már nem éltek, s inkább a nővérem velem egykorú gyermekeivel tudtam megértetni magamat” – mondja a 62 éves, LMP-s képviselő, aki párttársai közt korelnök. Nagykátán nőtt fel, édesanyja háztartásbeli volt, édesapja gyári munkás. „Az összes testvérem közül csak nekem adatott meg, hogy tanulhattam.” A gimnáziumot már Budapesten végezte el, majd az egyetemen a közgazdászképzést választotta. „Hamar tudatosult bennem, hogy alkalmatlan lennék pedagógusnak” – ismeri el. A rendszerváltáskor a Magyar Természetvédők Szövetségének egyik alapítója volt. A Medgyessy-kormány idején a környezetvédelmi minisztérium EU-integrációért felelős helyettes államtitkárává nevezték ki. Három évig volt az Ökopolisz Alapítvány társelnöke Róna Péterrel, s 2014-ben, az LMP országos listájának 5. helyezettjeként jutott be a parlamentbe. Szeptember óta vezeti az ellenzéki párt ötfős frakcióját.

Elvált, gyermeke nem született a házasságából. „Fiatalabb koromban nem voltak állataim, de amikor közel húsz éve lett egy vidéki házunk, és odaszegődött hozzánk néhány kutya, akkor derült ki számomra, hogy milyen jól lehet az állatokkal kommunikálni.” Azóta két ló is várja a kis borsodi zsákfaluban fenntartott családi házban, ahová egy belvárosi társasházi lakásból hazamegy kikapcsolódni, sétálni az erdőben és gombát szedni. „A kétlakiság segít, hogy ne mélygarázstól mélygarázsig közlekedő, a valós társadalmi helyzetről mit sem tudó politikus legyek.”

Kínos jelenet szereplője volt a kvótareferendum után: megkapta a szót Kövér László házelnöktől, de nem reagált, mondván, a párt társelnöke, Szél Bernadett készült beszéddel. Nem túl szerencsés indítás a frakcióvezetői poszton...

Azt gondoltam, az Országgyűlésben talán még mindig súlya van a szónak. Miután Vona Gábor beszéde is átgondolt, alapos volt, nem tartottam volna helyesnek, hogy spontán reagáljak a miniszterelnöki beszédre. Korábban volt precedens arra, hogy a miniszterelnöki válasz után egy frakciótisztséggel nem bíró képviselő szóljon: tavaly szeptemberben egy KDNP-s honatya elmondhatta a beszédét. Egyébként Kövér László később elnézést kért tőlem, elismerte, hogy hibázott.

Ez önnek már sovány vigasz lehet. Több mint húsz év politizálás után lett képviselő, megérte eddig várni, hogy ilyen kellemetlen helyzetekbe keveredjen?

Többször volt részem zöldpárt létrehozásában, de amikor a korábbiakat gründoltuk – 1989-ben a Zöld Pártot, majd a Zöld Alternatívát –, még nem volt érett a társadalom e kezdeményezésekre.

Az LMP-ről viszont ma már nem az az első gondolatuk az embereknek, hogy zöldpárt...

Sajnos nem látszik teljes spektrumban, amit képviselünk, mert a kormánypárti többség meg sem hallgatja, amit mondunk – ezért olyan a magyar törvényhozás színvonala, amilyen. Ami az ellenzék részéről merül fel, az kapásból falakba ütközik.

Mégis ön az egyik legaktívabb képviselő, több mint 300 felszólalással. Nem adja fel?

Ilyen alapon ezt a kérdést az egész életemre fel lehet tenni. A civilek általában évtizedeken át küzdenek valamiért, természetes, hogy a kudarcok ellenére is teszik a dolgukat.

Szél Bernadett-tel ketten indultak a frakcióvezetői tisztségért, végül önt választotta a párt. Mennyire van rivalizálás önök között?

Semmi személyes nem volt a választásban. Azt kellett eldöntenünk, hogy egy kézben akarunk-e mindent összpontosítani, avagy a társelnökök arra koncentrálnak, hogy az országot járják, s közben valaki más a parlamenti munkát fogja össze. Az utóbbi mellett szavaztunk, hiszen közeledik 2018.

Hogy viseli a parlamentben gyakori szexista megjegyzéseket?

Nagyon zavaró a macsó hozzáállás! Az a nagy baj, hogy kevesen vagyunk politikusnők, így a férfiakra jellemző versenyszellem dominál. És igazán elkeserítő, hogy a többi ellenzéki pártnál sem kapnak prioritást a nők. Nálunk az országgyűlési képviselők felállításánál bevezettük a cipzármódszert: két férfi jelölt után mindig egy nőnek kell következnie, és ez fordítva is igaz.

Tudna támogatni nőt közös miniszterelnök-jelöltként? Korábban Szili Katalinnak is adott már tanácsokat...

Csak abban a minőségemben, hogy a Fenntartható Fejlődési Tanács titkára voltam, ő pedig az elnöke. Nemcsak az ellen tiltakozom, hogy összefogjunk különféle levitézlett politikusokkal, de egyértelmű, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan rossz útra vitték az ország vezetői a gazdaságot és a társadalmat. Nem vagyok multiellenes, azzal van bajom, hogy a kormány szinte kizárólag a külföldi nagyvállalatokra épít. És a multik a profitot kiviszik az országból.

Ezek szerint e kérdésben a Fidesszel is szimpatizál?

Igaz, hogy a Fidesz is azt mondja, amit most én, de közben éppen az ellenkezőjét teszi. Magyarország lényegében az autóipartól függ, a szakképzést is beáldoztuk ennek kiszolgálására, de mi lesz, ha jön egy újabb, a 2008-asnál is nagyobb válság?

Önre osztották a frakcióban a gazdaságpolitikai kérdéseket, holott biztosan többet ért a természetvédelemhez, mint sok képviselőtársa. Nem sajnálja, hogy át kellett nyergelnie?

Megbeszéltük, hogy bármikor hozzászólhatok én is, ha klímaváltozással, természetvédelemmel kapcsolatos témák jönnek elő a parlamentben. De mivel nekem a gazdaság és a költségvetés jutott, nagy energiákat összpontosítok arra, hogy ezekben otthon legyek. Azért csemege jut bőséggel itt is. Kikandikálhatok a szakpolitikai munkából, amikor Matolcsy György ügyeit vagy az MNB-alapítványok tevékenységét értékelem. Amúgy meg nem árt, ha az embernek nem válik a munkájává a hobbija: ha hazamegyek vidékre a hétvégén, bőséggel jut időm a természettel foglalkozni.

A Városligetbe kiment a fákat megvédeni?

Egyszer kint voltam, de főként a helyi politikusaink voltak aktívak ott. Amikor a nagyobb tüntetések voltak, sajnos épp bent kellett ülnöm a parlamentben. Ekkora frakcióban fizikai lehetetlenség mindenben részt venni.

Amikor a falujában találkozik az emberekkel, tudják, hogy mivel foglalkozik? Szoktak öntől segítséget, tanácsot kérni?

Ritkán. De például a minap megkért az egyik szomszéd, hogy vigyem be a közeli városba, mert be kell jelentenie, hogy elesett a közmunkától, s ezt igazolnia kell, hogy a következő hónapban megkapja a kevesebb mint 30 ezer forintos segélyt. Sokan egyszerűen nem is kapcsolják be a híradásokat, azt mondják, legalább nincs görcsben a gyomruk a politikai elit ténykedésétől. De például a Matolcsy-botrányok a falumbelieket is felbosszantják. A legborzasztóbb élményem az volt a napokban, amikor egy ismerősöm ötéves gyerekétől hallottam: nem engedi ki a nagymamát az utcára, mert azt hallja, látja a tévében, hogy az veszélyes, hiszen jönnek a terroristák. Milyen felnőtt generáció lesz a mai gyerekekből, ha így elültetik bennük a félelmet?!