Orbán elszólása is segíthetett kiskaput találni a Pride-rendezéshez, de Karácsonyék nagy jogcsatákra készülhetnek
Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot.
Lefejezték a rendőrgyilkossággal vádolt Győrkös István alapította Magyar Nemzeti Arcvonalat (MNA). A Terrorelhárítási Központ kedd reggeli, az ország több pontján lefolytatott akciója során 12, a szervezettel összefüggésbe hozható embert állított elő. Lapzártánk idején közösség tagja elleni erőszak és lőfegyverrel visszaélés megalapozott gyanúja miatt hallgatják ki őket. A rendőrség által közzétett videó szerint a házkutatásokon fegyvereket és robbanóanyagot foglaltak le.
A MNA már nem is volt hungarista
Hosszú idő telt el azóta, hogy Győrkös 1989-ben a hungarista emigráció anyagi és szellemi támogatásával megalapította a szervezetét, amelynek derékhadát a nyolcvanas években megjelent szkinhedmozgalom tagjai adták. Az alapító bőnyi telkén korábban kiképzéseket és gyakorlatokat tartottak, s ezeken számos, ma már a Jobbikhoz kötődő militáns csoport tagjai is megfordultak. Annak idején ez a társaság vette elő a történelem süllyesztőjéből az Árpád-sávos lobogót, ők fütyülték ki 1992-ben Göncz Árpád köztársasági elnököt, s tették 1997-ben becsület napja néven a szélsőjobb ünnepévé a német csapatok 1945-ös budapesti kitörési kísérletét. Ám az ezredforduló táján drámai változás következett be a több száz főt tömörítő csoport vezetőjének gondolkodásában. Az antikommunizmus helyét a Nyugat- és kapitalizmusellenesség vette át, az MNA közeledett Oroszországhoz, honlapja ma már csöpög a putyini propagandától. Győrkös fia pedig 2012-ben – igaz, csak a bankok ellen – együtt szónokolt a Munkáspárt elnökével, Thürmer Gyulával, és az MNA nem zárta ki a párttal való „akcióegység lehetőségét” sem. Így aztán – bár Győrkös eddigi környezetében, így a letartóztatottak között is lehetnek Jobbikhoz közeli gyűlöletcsoportok tagjai – az MNA ma már nem tekinthető hungaristának, szélsőjobboldalinak is csak megszorításokkal – véli Juhász Attila, a Political Capital elemzője.
Nem véletlenül van célkeresztben a Jobbik
A bőnyi rendőrgyilkosságot – és a mostani akciót is – a Fidesz mégis kiválóan felhasználja a Jobbik kompromittálására. Kósa Lajos frakcióvezető szerint az MNA „vezetésével Vona Gábor is kapcsolatot tartott”. Előkerült ugyanis egy fénykép, ahol Győrkös fiával látható a Jobbik elnöke; igaz – érvel a radikális párt elnöke – olyan nyilvános rendezvényen került sor a találkozásra, amelyet a külügy szervezett, és ahol fideszes politikusok is megfordultak.
A Magyar Nemzeti Arcvonal tavaly nyári kiképzőtáborában. Nem játék ez
hvg
A múltból előrángatott kapcsolódási pontokat persze nem nehéz találni. Az ezredfordulóra meggyengült MNA-tól például az a MIÉP-től elszakadt Toroczkai László vette át a stafétabotot, aki ma a Jobbik alelnöke, és aki 2001-ben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) alapítójaként tette le a névjegyét. Toroczkai fő célja a radikális közösség építése volt, amire kiváló eszköz lett a Magyar (illetve a Székely és Felvidéki) Sziget. A HVIM-nek ma már tagszervezetei vannak a környező országokban is, ahol a törvénnyel is gyakran szembekerülnek. A román hatóságok nemrég büntetőeljárást is indítottak a HVIM két, terrorcselekmény előkészítésével vádolt erdélyi tagjával szemben.
A szélsőjobboldali gyűlöletcsoportok újabb „fénykora” 2006-ban kezdődött, ami egyrészt az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni utcai összecsapásokkal, másrész az abban az évben a MIÉP-pel még közös listán indult és súlyos választási vereségbe belefutott Jobbik önálló pártépítésével függ össze. 2007-ben részben a HVIM tagjaiból alakult meg a Jobbik szabadcsapataként a Magyar Gárda. A 2009-ben jogerősen feloszlatott, heterogén összetételű, megfélemlítő felvonulásairól elhíresült társaságból újabb és újabb nevek alatt különböző rövid életű, gyakran egymással is vetélkedő szervezetek váltak ki – ezekből ma már csak egy aktív –, de az egykori gárdisták számos más Jobbik-közeli gyűlöletcsoportban jelen vannak.
A Jobbik nyílt szövetséget is kötött a militáns csoportokkal 2009-ben Szegeden, ahol Vona Gábor mellett jelen volt Budaházy György, Kiss Róbert, a Magyar Gárda akkori főkapitánya, Zagyva György Gyula, a HVIM elnöke és Tyirityán Zsolt, a 2008-ban alakult Betyársereg vezetője. Az Átlátszó kimutatta, hogy a Jobbik pártalapítványa több tízmillió forinttal támogatta ezeket a szervezeteket. Budaházy ugyanakkor még a Jobbik számára is túl balhés és nehezen kezelhető volt. Az általa létrehozott Magyarok Nyilai követte el a legtöbb erőszakos cselekményt, amit a közelmúltban a szervezet vezetője és 14 tagja között kiosztott 125 év fegyházzal honorált az igazságszolgáltatás. Ők dobtak gyújtóbombát szocialista és szabaddemokrata politikusok házára, megverték Csintalan Sándort, s megtámadtak több pártirodát is. A HVIM vezetői közül ugyanakkor sokan konszolidálódtak, és a Jobbik politikusai lettek 2010 után: Toroczkait Ásotthalom polgármesterévé, majd a radikális párt alelnökévé, Zagyva György Gyulát pedig országgyűlési képviselőnek választották.
Betyárok és Farkasok
Jelenleg a két legveszélyesebb – nyíltan harcosokat képző – szervezetnek a Betyársereget és a Farkasokat tartják a szakértők. Bár a Jobbik elvben megtiltotta a kettős tagságot, Sneider Tamásnak, a párt szkinhedvezérből lett alelnökének a – szimpatizánsok előtt 2014-ben elmondott – szavai másról árulkodnak: „Azért jó, hogy van egy Betyársereg és Hatvannégy Vármegye, mert ők megtehetik azt, amit én nem tehetek meg bent a parlamentben.”
A Betyársereg jelenleg 300 főt számlál, ők 10-15 klánba, azaz helyi szervezetbe tömörülnek, legalábbis ezt állította alapítója, a büntetett előéletű, egykor Győrkös kiképzőtáborát is megjárt Tyirityán Zsolt, a Jobbik-közeli N1Tv-nek adott interjújában. A magát nácinak valló Tyirityán arról is beszél, hogy tagjaik közé csak küzdősportokban járatosakat vesznek fel; cigányokat, zsidókat, nőket és „individuumokat” nem. Annyira komolyan veszik a fajgyűlöletet, hogy a Jobbik-rendezvényeket gyakorta biztosító betyárok budapesti klánvezérét – legalábbis a Ripost szerint – cigány barátnője miatt kirúgták. Fekete egyenruhájukban gyakran feltűnnek cigányok lakta vidékeken. Jelmondatuk – „Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz” – fokosok és koponya társaságában szerepel a ruhájukon. Tyirityánék a Jobbikban is kezdenek kényelmetlenné válni, erre utal, hogy az Ásotthalomnál menekültekre vadászó betyárokat Toroczkai nem volt hajlandó elkalauzolni, így egész nap bolyongtak a zöldhatáron. A menekültválság ugyanakkor a féllegális működés lehetőségét is megadta a harcias csoportoknak: tagjai a kerítésépítés előtt rendszeresen razziáztak például a zöldhatáron, úgymond átvéve olykor a „tehetetlen” hatóságoktól a menekültek elfogásának feladatát.
A Farkasok YouTube-videón toboroznak tagokat, fegyveres kiképzést ígérve. A mostanában alaposan rájuk repült Habony-média „dzsihádista, a halált istenítő kézikönyvet” vizionált a „mindenre elszánt rohamosztagosoknak”. Bár a jobbikosok tagadják a vádakat, hogy a Farkasok az ő fegyveres osztaguk volna – szerintük csak egy szabadidős társaságról van szó, amelynek a tagjai hatástalanított fegyverekkel játszanak –, kapcsolatuk a párttal egyértelmű. Vezetőjük, Barcsa-Turner Gábor, a Jobbik-frakció munkatársa, szellemi vezérük, Baranyi Tibor pedig Vona tanácsadója volt.
Ultrák és "megszelídített" kopaszok
A balhékban egymásra találó fociultrák számítanak a paramilitáns szervezetek harmadik nagyobb csoportjának. Juhász Attila szerint négy klub – a Fradi, az Újpest, a Diósgyőr és a Debrecen – szurkolói a legaktívabbak. A romagyilkosságok elkövetőinél például ez a szál volt kimutatható. Ám a szurkolói klubokból nem csak a börtönbe, a parlamenti széksorokba is vezethet út, például a jobbikos Szilágyi Györgyé. De a Fidesznek is jól jöttek az ultrák a 2006-os utcai harcok főszereplőiként, akikkel azonban ma már megromlott a viszonya a kormánypártnak. Helyettük, sőt ellenük szervezte meg Kubatov Gábor pártigazgató a Fradi Securityt. A „megszelídített” kopaszok közül többen „magánemberként” védték 2013-ban a Fidesz székházát a tüntetőktől, és akadályozták meg ez év elején, hogy az MSZP képviselője leadja a választási irodánál a népszavazási kezdeményezését.
A Fidesznek olykor jó szolgálatot tevő paramilitáris szervezeteknek Juhász Attila szerint úgy ezer tagjuk lehet. Betiltatni őket a szakértő szerint nem érdemes, hisz vádat sem könnyű emelni ellenük. Kivéve, ha fegyverhez jutnak, amit a szoros nemzetbiztonsági megfigyelés időben feltárhatna. Ám épp ez az, ami sem a romagyilkosságok, sem a Győrkös elleni – rendőrhalállal végződött – házkutatás előtt nem sikerült. Most viszont, hogy a Jobbik lett a Fidesz fő ellensége, ez megoldódni látszik.
