Török Gábor: Orbán még hezitál, és egyre kellemetlenebb helyzetben van
Zavar támadt az erőben Török Gábor szerint. A politológus úgy látja, Orbán Viktor és környezete vak volt az ellenzéki térfél olimpiaellenes aktivitására, és most a hatalom számára váratlan helyzetben nem találja a gyors megoldást. Márpedig a kormányfőnek magára kell vállalnia a döntést, miután a pályázatból ő csinált politikai ügyet – vallja az egyetemi docens, aki az MLSZ elnökségi tagjaként szerepet vállal a magyar sportéletben is.
hvg.hu: Önnek az elmúlt napok ellentmondó nyilatkozatai alapján sikerült megfejtenie, mit is akar az olimpiai pályázattal a Fidesz?
Török Gábor: Nem.
hvg.hu: Elkezdtek ugyan hárítani, de a jelek szerint még nem tudták elengedni a 2024-es álmaikat.
A Fidesz nem számított arra, hogy a népszavazás kérdése egyáltalán napirendre kerül. A korábbi próbálkozások kudarca azt mutatta, hogy nagyon nehéz a témában népszavazást kezdeményezni, és amikor a Momentum bejelentette, hogy sikerült olyan kérdést megfogalmaznia, amely átment a választási bizottságon, a Fidesz vezérkara – ahogy az információim is megerősítik – úgy gondolhatta, képtelenség télen, fagyban ennyi aláírást összegyűjteni. Kudarcra készültek, ezért zavarba hozta őket a pénteki bejelentés.
hvg.hu: Ezzel párhuzamosan azt gondolták, az olimpia rendezési jogát viszont megnyerhetik szeptemberben, a NOB limai kongresszusán?
A döntéshozók között sokan voltak, akik hitték, lehet nyerni. Személyes tapasztalatom is az, hogy a pályázaton dolgozók körében volt bizakodás. Ha nem is a 2024-es olimpia megnyerésével, de azzal számoltak, a társadalmi konszenzus és a politikai összefogás miatt előbb-utóbb a NOB honorálja Budapest jelentkezését.
Ez nem csak egy színjáték volt, létezett valós szándék, hogy legyen a magyar fővárosban olimpia.
A döntéshozókat elaltatta a kezdetben mért magas támogatottság és a politikai elitben tapasztalt egység, túlságosan is. Amikor napvilágra kerültek az újabb felmérések, és a Momentum összegyűjtött tényleg meglepően sok aláírást, akkor egyszerűen nem volt terve a Fidesznek. Még ma sem tudja a párt, elengedje, vagy népszavazást tartson.
hvg.hu: Mi fáj nekik jobban, hogy valaki egy ügyben útjukat tudja állni, vagy hogy ezen elúszik az olimpia?
Ezek nehezen szétszálazható dolgok. Ebben van politikai és nemzetközi presztízsveszteség, és van elmaradt haszon is, mert ezt az olimpiai projektet nagyon komoly sérülés érte. Ezt hallom ki azokból az érzelmi alapú nyilatkozatokból, amelyekben keveredik a sértettség és a politikai vádaskodás.
hvg.hu: Az viszont új, hogy a Fidesz politikusai nem találják az egységes üzenet. Valójában Orbán Viktor még nem döntött az olimpiai pályázatról?
Azért ez a helyzet nem először áll elő. Nagyon jellemző a Fideszre, hogyan kommunikál, amikor nehéz helyzetbe kerül. A Medgyessy–Gyurcsány-váltás, Schmitt Pál bukása vagy az internetadó mind azt mutatják, hogy ilyen váratlan helyzetekben a Fidesznek mindig kell idő, amíg a politikai cselekvésre rátalál, és addig nem találja a hangot. Kívülről nézve zavarodott, kaotikus kommunikációs időszaknak látszik, mert mindenki próbálja kitalálni, mi lenne a helyes. „Beleállunk / visszavonulunk” – ez egyszerre van jelen a kommunikációs térben. Most is ezt látjuk. Azt gondolom, a legfontosabb politikai szereplő, Orbán Viktor és a kommunikációs stáb még nem találta meg a politikai választ.
hvg.hu: Még nem döntöttek a pályázatról?
Igen, így értem. Addig nincs is mit kommunikálni. De persze a nyilvánosságban beszélni addig is kell, ebből fakad az összevisszaság.
hvg.hu: Hogyan lehet a politikai helyzet nyerhető úgy, hogy közben a pályázat esélyei is megmaradjanak?
Ennek mostantól az egyetlen lehetséges forgatókönyve egy mihamarabbi sikeres népszavazás.
hvg.hu: Valóban nyerhető lenne a referendum?
Minden lehetséges. Hiszen a közvélemény elfordulása az olimpiától részben azért következett be, mert akiknek az lett volna a feladatuk, hogy ezt konszenzusos nemzeti ügynek mutassák be, nem végezték el jól a feladatukat. Másrészt megjelent a Momentum Mozgalom, és az ellenzék egy része változtatott korábbi álláspontján. Tehát politikai cselekvések miatt változott meg a közhangulat. A Fidesznek azt kell eldöntenie, képes-e olyan lépéseket tenni, hogy ezen újra változtasson. Ha úgy ítéli meg, hogy erre képtelen, onnan a cselekvést a kármentés határozza majd meg. Kérdés például, hogy ebben az esetben mennyire tudja az ügyet ráverni a népszavazás kezdeményezőire és a véleményüket megváltoztató ellenzéki pártokra.
hvg.hu: Ha a magyarok többsége az olimpia ellen fordult, akkor a kezdeményezők hibáztatása nem sül-e el visszafelé, és adja akarata ellenére az elismerést azoknak, akik az emberek szándékát keresztülverték?
Rövid távon ebben van igazság. De láttunk már ellenpéldát. A kettős állampolgárság ügyében egy idő után változott a közvélemény álláspontja, és azokat kezdte hibáztatni, akik eredetileg a többséget létrehozták.
A Fidesz számára nem esélytelen a bűnbakkereső politika.
Ebben általában is hatékonyak szokott lenni, ezért most is erre az eszközre számítok. Nem fog azon gondolkodni, hozzájárult-e ő is ahhoz, hogy ez pártpolitikai üggyé vált.
hvg.hu: A hezitálásnak oka lehet, hogy a Momentumot akár hasznosnak is tarthatják az ellenzék megosztására és a 2018-as választás megnyerésére?
Abban van igazság, hogy a Fidesznek akár hasznos is lehet a Momentum önálló indulása 2018-ban. Ugyanakkor ez most nem határozza meg a döntéshozók gondolkodását, legfeljebb a kármentés egyik szempontja lehet majd. Senki sem örül most a Fideszben a Momentum sikerének. A politika a politikus nézőpontjából egy pillanatfelvétel, és ezt az ügyet a kormánypárt kudarcának látja most a közvélemény jelentős része. Amit mondott, az a rajongó politikai okostojások logikája, akik mindig bebizonyítják a kedvencükről, hogy amikor vesztett, akkor is nyert. Mindkét oldalon vannak ilyenek.
hvg.hu: A kihátrálás nehezebb lehet, mint például a vasárnapi boltzárnál. Mennyire könnyen zárhatók le a folyamatok, amelyek elindultak akár a pályázattal, akár a népszavazással?
Ez szerintem a legfontosabb kérdés, itt van a kutya elásva. Ebben az esetben nem egyetlen szereplő politikai akarata a meghatározó. Egyrészt figyelembe kell venni az eljárási szabályokat, az aláírások már összegyűltek, a fővárosi közgyűlésnek nincs lehetősége arra, hogy a népszavazást visszavonja. Ezt csak bíróság tudja megtenni. Másrészt azt is láttuk, hogy már ki is alakult a vita, kinek van lehetősége kimondani a pályázatra a végső nemet. Ráadásul kisebb-nagyobb mértékben ellenérdekelt felek vannak a folyamatban. Nem merném azt állítani, hogy a főpolgármester, a MOB és a kormány teljesen ugyanarra a logikára lenne felfűzhető ebben az ügyben. Látok különbségeket az általuk követett stratégiában. Mindez azt vetíti előre, hogy a végső, az ügyet lezáró döntés nem tud hamar megszületni. Ez a zavarodottság viszont tág teret ad arra, hogy a különböző érdekeltségű szereplők megpróbáljanak saját álláspontjukhoz tábort teremteni. Én most azt látom, hogy a Fidesz-szimpatizánsok között is különböző elképzelések vannak arról, mi lenne a jó megoldás. Vannak köztük például az olimpia kitartó hívei, akik ha elhúzódik a mostani folyamat, csalódottak lehetnek, amennyiben küzdelem nélkül lép vissza a kormány. Azt gondolhatják, nem volt elég bátor a Fidesz. Minden nap, amit ebben a bizonytalan helyzetben tölt a kormányoldal, ártalmas számára.
hvg.hu: Ez nem a végső döntést kimondó Orbán számára a legártalmasabb?
Ez egy nagyon komoly csapdahelyzet. Orbán Viktor azt mondja, a probléma lényege, hogy az olimpia nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ugyanakkor az ő korábbi kezdeményező és szószóló szerepe az ügyben kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy az emberek politikai ügyként tekintsenek a pályázatra. De ha azt el is fogadjuk, hogy a miniszterelnöknek egy ilyen projekt élharcosának kell lennie, az nem természetes, hogy mindenhol kormánypárti politikusokba ütközünk.
Nem várható el az, hogy amit politikusok akarnak, amiről a politikusok beszélnek, azt az emberek politikamentesnek lássák.
Ha az olimpiai pályázat vezetői és élharcosai nem politikai szereplők lettek volna, vagy ha legalább nem csak a kormánypárt emberei dominálják a sportvezetést, akkor lett volna valós esély arra, hogy elkerülhető legyen a mai helyzet. Miután azonban így alakult, most mindenki, a saját tábora, a MOB és a főváros is a politikától és leginkább Orbán Viktortól várja a megoldást. Ez érthető is: ha a bemenetnél ott sáfárkodtak a politikusok, akkor a kimenetnél is ott kell, hogy álljanak.
hvg.hu: Akkor a jelenleg ellentétes véleményüket elmondó fideszesek nemcsak kifelé kommunikálnak, de Orbán Viktor döntésére is hatni próbálhatnak?
Szerintem igen. Ilyenkor, amikor zavar támad az erőben, mindig azt látjuk, a politika milyen lenne, ha nem egy központú döntéshozatal jellemezné. El vagyunk szokva a koalíciós kormányzástól, mi csak akkor látunk be a színfalak mögé, amikor a miniszterelnök még nem döntött, bizonytalan, kellemetlen helyzetben van. Ezeknek a szereplőknek valamit mondaniuk kell, és most nem mástól kapják a véleményüket, amely így értelemszerűen eltérő. És igen, céljuk az is lehet, hogy a belső döntéshozatalban az álláspontjukat érvényesítsék.
hvg.hu: Mennyit ártanak a sértett, indulatos vélemények?
Soha nem szerencsés, ha valaki a választókat hibáztatja. A Fidesz ettől általában tartózkodni szokott. Ha jól vezetett a párt. Ezek mind tünetei mindannak, amiről beszélünk. De azért túlértékelni sem szabad az olimpia kérdését.
Ez most fontos vacsoratéma sokaknál, ezért a kormánynak kezelnie kell, de nem gondolom, hogy ez fordulat lenne a magyar politikában.
Voltak már a Fidesznek ilyen kellemetlen pillanatai. Ezeken a kormánypárt egy radikális tematikai irányváltással, huszárvágással úrrá szokott lenni.
hvg.hu: Most nem ötvenezren emelték fel a mobiljukat a pesti éjszakában, hanem ötször ennyien adták meg adataikat egy politikai mozgalomnak.
Komolyabb következménye csak akkor lehet, ha a Fidesz nem tudja jól kezelni a helyzetet, és az eszkalálódik. A kormánypárt számára a legfontosabb cél, hogy saját szavazói bázisát megtartsa, az urnákhoz elvigye, és ezzel megnyerje a 2018-as választást. Az aláírók alapvetően nem közülük kerülhettek ki, így nem is tartja magára veszélyesnek a Fidesz. Maga a kezelhetetlen helyzet a kockázatos számára, és az, hogy látszik: elszokott tőle, nincs az ilyesmire felkészülve.
hvg.hu: Hogyan számolta el az aláírók számát ennyire a kormánypárt?
A Fidesz alapvetően közvélemény-kutatásokra alapozott és kommunikációs irányultságú politikát visz. Elsősorban a saját táborára figyel, a most aktivizálódott választói csoportok egyáltalán nincsenek a radarján. Nem vártak ilyen politikai fellépést, de nem is igazán van személyes tapasztalatuk, kapcsolatuk már ezzel a világgal. Nem a realitásérzékét veszítette el, ahogy sokan állítják, a saját táborát ugyanis pontosan figyeli, az viszont váratlanul érte, hogy ebből a világból jöhetnek új kihívások, meglepő politikai kezdeményezések.