A március 13-i dátum nem újdonság, hetek óta ismert, de most már hivatalos is annyiban, hogy szerepel az Országgyűlés honlapján közzétett előzetes napirendben.

A Népszava írt korábban arról, hogy az államfőválasztás időpontját is taktikai megfontolásból tette a lehető legkorábbi időpontra a Fidesz. A március 13-i szavazással elvileg meg tudják ugyanis akadályozni, hogy Majtényi László elnökjelöltként szólalhasson fel a március 15-i civil és ellenzéki rendezvényeken, Áder János viszont már mint újrázó államfő szerepelhetne a nemzeti ünnepen.

Kósa Lajos fideszes frakcióvezető a Magyar Időknek adott február 18-i interjújában is jelezte, hogy a Fidesz–KDNP-frakciószövetség kiáll Áder János jelölése mellett, valamint támogatják, hogy többes jelölés esetén az ellenzéki jelölt is felszólalhasson a parlamenti szavazás előtt. Utóbbit a Fidesz demokráciafelfogásával indokolta. A hvg.hu viszont úgy tudja: valójában nem gesztus, hanem megfontolt taktika és csapda, hogy az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje is beszélhetne az államfőválasztás előtt a parlamentben. Majtényi László megszólalása éppen a kormánypártok malmára hajtaná ugyanis a vizet.

Az államfői jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább ötödének írásbeli ajánlása szükséges. Március 13-án 15 perc felszólalási időt kapnak a jelöltek vagy a jelölt, majd titkos szavazással választják meg a köztársasági elnököt öt évre.

Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az lehet, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta. Ha az első kör eredménytelen, másodikat tartanak. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül attól, hány képviselő vett részt a szavazásban.