Bár messziről, Thaiföld és Malajzia nagyköveteivel indított Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott, a Külügyminisztérium válaszából kiderült, a héten sorra kerül az amerikai követség is, Altusz ugyanis a lex CEU által érintett minden ország külképviselőjének vezetőjével tárgyal a héten. Azt nem árulták el, mikorra van időpontja David J. Kostelancik ideiglenes ügyvivőhöz. Az amerikai nagykövetség sem volt közlékeny, kérdésünkre annyit válaszolt, hogy jelenleg nem tud tájékoztatást adni erről.

A Külügyminiszérium azt nem árulta el, hogy az eddigi tárgyalásokon mire jutottak, arra hivatkozva, hogy a diplomáciai tárgyalások nem a nyilvánosság előtt zajlanak, "a fejleményekről a megfelelő időben tájékoztatást adnak".

Altusz az érintett, unión kívüli országok egyetemvezetőivel nem tárgyal, velük elvileg majd az a munkacsoport fog, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma állított fel. Ennek a részleteire rákérdeztünk a tárcánál, de egyelőre nem válaszolt.

Mennek vagy maradnak?

A CEU rektora, Michael Ignatieff töretlen lendülettel hajtogatja, maradnak Magyarországon – ezt egy csütörtöki levélben is megismételte –, mint fogalmazott, minden ezzel ellentétes állítás hamis, vagy kiragadták a szövegkörnyezetéből. Ezzel egyértelműen Enyedi Zsolt rektorhelyettes nyilatkozatára utalt, akit az RTL-es interjú után úgy idéztek, 50 százaléknál kevesebb esélyt lát arra, hogy jelenlegi formájában Budapesten maradjon az intézmény, egy másik interjúban pedig csak példákat sorolt arra, mi maradhatna, és mi nem, ha megvonják a működési engedélyt. Így került szóba az egyetemi könyvtár vagy valamilyen felnőttképzés.

Enyedi Zsolt most a hvg.hu-nak azt mondta, nincs kettős kommunikáció a CEU-ról. Feltett szándékuk, hogy Magyarországon maradnak, a harcot megnyerhetőnek tartja,

"ugyanakkor nem igaz, hogy budapesti létünk ne lenne veszélyben".

Enyedi azt mondja, a korábbi interjúban arra utalt, hogy ha a kormány nem változtat az eddigi hozzáállásán és a feltételeken, akkor hosszú távon veszélybe kerül, hogy pontosan ebben a formában maradjon fönn az egyetem.

„Ez nem azt jelenti, hogy a távozáson gondolkodnánk. Mindent megteszünk, hogy maradjunk”

– reagált a visszakérdezésre.

Azt a kormányzati állítást, hogy a Közép-európai Egyetem minden gond nélkül tovább tudna működni akkor is, ha a CEU-nak távoznia kellene, egyértelműen cáfolta. Az egyetem amerikai és magyar képzést is folytatni akar,

„számunkra e tekintetben félmegoldás nem elfogadható”.

Az emmis munkacsoport felállítása mindenesetre bizakodásra ad okot, időpontot még ott sem kaptak, a folyamatról a médiából értesültek. Kérdésünkre, hogy nem időhúzásnak tűnik-e, hogy Altusz Kristóf helyettes államtitkár először Thaifölddel és Malajziával tárgyalt, Enyedi azt mondta, hogy van olyan gyerek is, aki a könnyebb feladattal kezdi a leckét, nem a nehezebbel. Egyébként Altusz informálisan hétfőn közölte vele, a héten tárgyalna a CEU-ról is.

"Úgy tűnik, hogy a demonstrációk, az értelmiségiek (köztük prominens jobboldaliak) kiállása, az Európai Bizottság eljárása, illetve a néppárti frakcióvezető nyilatkozata elindítottak egy pozitív folyamatot" – indokolta Enyedi szerda reggeli RTL műsornak adott véleményénél optimistább értékelését.

„Azt remélem, hogy nem fogják bevonni a működési engedélyünket, az elmúlt hetekben erősödött a helyzetünk”

Kommunikációs szinten – érvekkel – fenntartják, és ha lehet, tovább fokozzák a nyomást egy működőképes megoldás érdekében – tette hozzá a rektorhelyettes. Bízik benne, hogy a küzdelemnek lesz értelme, a következő hónapokra és évekre 110 százalékos erőbedobást ígért.

Semmit nem érő tanácsok

Korábban Palkovics László oktatási államtitkár állt elő azzal a felvetéssel, működési engedély nélkül is simán tudna amerikai diplomát adni a CEU, annak igazából nincs sok jelentősége, most meg Áder János köztársasági elnök állt elő azzal, az egyetem kössön megállapodást egy New York-i intézménnyel, és a kérdés meg is van oldva. A Trefortban a diákok előtt még meg is jegyezte, "most a CEU jogászainak dolgozott". (Ádernek is szóltak jogászok, hogy nem lesz jó a CEU-törvény, mégis aláírta, mondván, ő nem vett észre benne alkotmányosan aggályos dolgokat.)

Ez azonban nem ennyire egyszerű. Palkovics felvetése után a CEU jogászai is vakarták a fejüket, Áder javaslata sem áll meg. Enyedi Zsolt azt mondja, „ha kötnénk is szerződést egy amerikai egyetemmel abban a reményben, hogy kipipáltunk egy feltételt, mi a garancia arra, hogy az államigazgatás el fogja azt fogadni tényleges oktatási tevékenységnek?”

A hazai székhely csak egy a követelmények közül, szükség van még nemzetközi megállapodásokra is. „Futóhomokra pedig nem lehet egyetemet építeni” – mondja Enyedi, feketén-fehéren le kellene írni, hogy milyen megoldások esetében teljesülnek a törvény új feltételei.

Budapest–Bécs–Prága

Sok várostól kaptak ajánlatot, ezek azért fontosak, mert erősítik az egyetem tárgyalási pozícióját, így nem kell elvtelen kompromisszumot kötnie – mondja Enyedi, majd a kérdésre, hogy akkor mégis költöznének-e, azt válaszolta, ez nem szerepel a napirenden.

A kormány többször érvel azzal, a CEU versenyelőnyben van a magyar egyetemekhez képest. Két szempont ugrik be kapásból: túl sok kutatási pénzt nyer és elszipkázza a hallgatókat a többi intézménytől. Enyedi mindkettőt cáfolja: egyrészt az uniós kutatási pénzeket nem országok, hanem jó pályázatok kapják, így nem rontja más hazai egyetem esélyét egy CEU-s pályázat. Az viszont tény, a CEU sok ilyen pályázatot nyer, ezzel javítja Magyarország pozícióit.

A CEU egy kis egyetem, a hallgatóknak csak 20 százaléka magyar, így az sem állja meg a helyét, hogy léte érdemben befolyásolná a magyar egyetemi struktúrát. „A diákok jelentős része az amerikai vagy nyugati típusú képzés miatt jön”, és ha nem a CEU-ra jönne, akkor külföldre távozna.

„Rosszindulatú kormányzati propaganda, hogy bármiféle kárt okozna az egyetem a jelenlétével a magyar felsőoktatás más szereplőinek.”

Arra pedig, hogy Soros-aktivistákat képeznek, Enyedi azt mondta, „ha szeretnénk, se lenne rá idő és lehetőség az oktatás és kutatás mellett”. Azt már mi tesszük hozzá, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivőből sem lett Soros-aktivista, pedig a CEU-n végzett.

Jön az újabb csörte Lázárral

Az egyetem most már gyakorlatilag minden kormányzati nyilatkozatra ugrik, szerdán a miniszterelnök európai parlamenti beszédére küldött villámgyors reagálást, hogy miben nem volt igaza Orbánnak (nem igaz, hogy Ignatieff nem aggódik a CEU bezárása miatt, ahogy az sem, hogy a CEU-törvény privilégiumokat semmisítene meg), most pedig a Kormányinfón beszélő Lázár János miniszter megjegyzését sem hagyta szó nélkül. Lázár azt mondta, az unió a szolgáltatások szabad áramlása miatt indította a kötelezettségszegési eljárást, ám ez nem igaz, a törvény nem csupán a belső piac szabadságával, hanem a tanszabadsággal és az oktatáshoz való joggal sem egyeztethető össze – írta a CEU.

A kötelezettségszegési eljárás megindítására a Fidesz egyébként tegnap annyit reagált: "vajúdtak a hegyek és egeret szültek".